fbpx

Tápanyag-utánpótlás az ökológiai gazdálkodásban

Írta: Szerkesztőség - 2011 január 10.

Az ökológiai gazdálkodás részletes előírásainak ismertetése során elsőként a növénytermesztés legmeghatározóbb közegét, a talajt, illetve a talaj tápanyag-utánpótlásának lehetőségeit kívánjuk bemutatni.

 

Az Európai Unióban az ökológiai gazdálkodást a Tanács 834/2007/EK rendelete és a Bizottság 889/2008/EK rendelete szabályozza. Ezt egészíti ki egy EU-s (Bizottság 1235/2008 rendelete) és egy hazai rendelet (79/2009. (VI.30.) FVM rendelet).

Mivel a jogszabályok bonyolult nyelvezete nem könnyíti meg a rendszer és az előírások megismerését, azonban az előírások betartása mindenki számára kötelező, aki biotermék előállításával és forgalmazásával kíván foglalkozni, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. elkészítette Alap-feltételrendszerét, amelyet minden ellenőrzött gazdálkodó térítésmentesen kezébe kap.

 

 

Az Alap-feltételrendszerben valamennyi érvényes szabályozás megtalálható és pontos tájékoztatást nyújt az ellenőrző szervezet elvárásairól (érdeklődők megvásárolhatják a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél).

Az ökológiai gazdálkodásban a talajművelés gyakorlatát olyan módon kell végezni, hogy az fenntartsa, vagy amennyiben lehetséges, növelje a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozza a talaj stabilitását, növelje a talaj biodiverzitását és mindezek mellett megelőzze a talaj leromlásához vezető tömörödést továbbá a pusztulását eredményező eróziót.

A talaj termőképességének és biológiai aktivitásának fenntartásában az ökológiai gazdálkodásban kiemelkedő szerepe jut a vetésforgónak, a (lehetőleg) bio szerves trágyának, a különböző növénytársításoknak, és nem elhanyagolható az ökológiai termelésből származó anyagok felhasználása sem.

 

A vetésforgó

 

A vetésforgó kialakítása során évekre előre megállapítják a szántóföldön termeszteni kívánt növények sorrendjét. A pillangósokat, pillangós és egyéb zöldtrágya növényeket magában foglaló vetésforgó az ökológiai gazdálkodásban nélkülözhetetlen.

A jogszabályoknak megfelelően az adott szántóterületen 5 évenként legalább egyszer pillangóst kell vetni.

Amennyiben ez nem teljesül, 5 évenként egy alkalommal istállótrágyát, vagy komposztot kell kijuttatni a területre a talaj tápanyag-utánpótlása céljából.

 

A felhasználható trágyákról

 

A felhasználható trágyákról Az ökológiai gazdálkodásban többféle állati trágyát lehet felhasználni, ezek a következők: istállótrágya, szárított istállótrágya, baromfitrágya, szárított baromfitrágya, komposztált állati ürülék, komposztált istállótrágya és folyékony állati ürülék.

A túlzott nitrogénellátás elkerülése érdekében a jogszabályokban korlátozzák a trágya mennyiségével a mezőgazdasági területekre kijuttatható nitrogén (N) mennyiségét, ami egy évben legfeljebb 170 kg lehet hektáronként.

Ez a 170 kg/ha/év nitrogén határérték nemcsak a saját állatállomány trágyájára, hanem a gazdaságban felhasznált összes trágya mennyiségére, azaz a gazdaságon kívülről behozott trágyára is vonatkozik.

Amennyiben a gazdaságon kívülről történik trágyabeszerzés, az csak biogazdálkodást folytató üzemből és/vagy nem iparszerű tartásból származó trágya lehet.

Nagyüzemi, ipari tartásból származó trágya felhasználása az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett.

Amennyiben trágyavásárlásra kerül sor, a 170 kg N egyenérték/év/ha hozzávetőlegesen 40 t/ha/év szarvasmarha és sertés, 20 t/ha juh és 10 t/ha friss baromfi trágyának felel meg, de felhívjuk a gazdák figyelmét, hogy ez az érték jelentősen eltérő is lehet, ezért felhasználás előtt célszerű elvégeztetni a trágya, vagy az abból készült komposzt vizsgálatát.

A nitrogén-terhelés értéke egy gazdaságban az állatok sűrűsége alapján határozható meg. A határértéknek megfelelő, gazdaságonként megengedett legnagyobb állatsűrűséget mutatja az 1. táblázat.

1. táblázat: Gazdaságonként megengedett legnagyobb állatsűrűség:

 

Osztály vagy faj

Gazdaságonként megengedett legnagyobb állatsűrűség (állategységben) az évi 170 kg/ha nitrogén-hatóanyag egyenértéknek megfelelően

Hat hónaposnál idősebb lófélék

2

Hízóborjú

5

Egyévesnél fiatalabb egyéb szarvasmarhafélék

5

Egy és kétéves kor közötti hímivarú szarvasmarhafélék

3,3

Egy és kétéves kor nőivarú szarvasmarhafélék

3,3

Kétéves vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhafélék

2

Tenyészüszők

2,5

Hízóüszők

2,5

Tejelő tehenek

2

Kiselejtezett tejelő tehenek

2

Egyéb tehenek

2,5

Nőivarú tenyésznyulak

100

Juh

13,3

Kecske

13,3

Malac

74

Tenyészkoca

6,5

Hízósertés

14

Egyéb sertés

14

Broiler csirke

580

Tojótyúk

230

 

Amennyiben egy gazdaság a meghatározottnál több trágyát termel, a többlet trágya elhelyezéséről megállapodást köthet más ökológiai gazdaságokkal.

Ilyen esetekben az együttműködő gazdaságok összes mezőgazdasági területére számítva nem szabad a 170 kg/ha/év határértéket túllépni.

Ez a megállapított határérték csak az állatok trágyájából származó nitrogénre vonatkozik, nem kell beleszámítani a mikrobiológiai trágyákat, vagy a pillangós növények nitrogéngyűjtését, a növényi komposztok, növénytermesztési melléktermékek, vagy az élelmiszeripari melléktermékek és ásványok nitrogén-tartalmát.

 

Más felhasználható talajjavító anyagok

 

Felhasználható anyagok Az ökológiai gazdálkodásban a talaj állapotának javítására, a növények számára felvehető tápanyagok mennyiségének növelésére GMO-mentes mikroorganizmus-készítmények is felhasználhatók.

A komposztkészítés során a komposzt aktiválásához növényi alapú, és/vagy GMO-mentes mikroorganizmus-készítmények és biodinamikus preparátumok alkalmazhatók.

Amennyiben a korábban említett megoldások, mint a vetésforgó, az ökológiai trágya, a zöldtrágya alkalmazásával a növények tápanyagigényét nem lehet kielégíteni, egyéb anyagok is felhasználhatók.

A téves ismeretekkel ellentétben fontos tény, hogy egyes foszfor- és káliumpótló kereskedelmi készítmények is alkalmazhatók.

A növények táplálására, talajerő-pótlásra és talajjavításra használható hatóanyagok és készítmények aktuális listája honlapunkról (www.biokontroll.hu) letölthető. Az ökológiai gazdálkodásban más anyagok nem használhatók.

A listán szereplő készítmények is csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott általános feltételek szerint alkalmazhatók azzal a feltétellel, hogy a gazdálkodó dokumentumokkal alátámasztja, hogy az adott termék felhasználása indokolt.

A Biokontroll, mint ellenőrző szervezet a következő bizonyítékokat fogadja el indoklásként: A többéves vetésforgó, vagy ültetvények esetében a tápanyagmérleg hiányt mutat a tervezett hozamokkal történő tápanyagkivonás mellett.

A gazdálkodó a táblatörzskönyvvel igazolni tudja az előírások betartását, azonban ennek ellenére a talajvizsgálat, vagy növényanalízis eredményei hiányt mutatnak, illetve a növények egyértelmű hiánybetegség-tünetek láthatók. Kedvezőtlen talajadottságok (pl. a talaj kémhatása, összetétele, szerkezete).

Ezek mellett természetesen egyedi esetek is előfordulhatnak, melyek lehetőleg előzetesen értékelhetőek. (A cikksorozat a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-Öko-01) támogatásával készült.)