Állattenyésztés

Tejtermékeik, gabonáik külföldön és itthon egyaránt keresettek, eredményeiket pedig a szakma is évek óta elismeri.
A zöldtakarmányok döntő többségét tartósított takarmányként (szilázsok, széna) használjuk fel.
Az előző lapszámban „Kevesebb gyógyszerrel is van egészség” címmel, a vízkezeléssel elérhető gazdasági előnyökről írtam, mely során két diagramban mutattam be a kezelt víz nyulak súlygyarapodására és a betegség megelőzésben való fontos szerepét, lehetőségét.
A magyarság számára már a honfoglaláskor is fontos szerepet töltött be a marhahús, a szarvasmarha tenyésztés, illetve kereskedelem.
Néhány évvel ezelőtt még sokan meghökkenve értesültek arról, hogy egy állattartó telepen vagy vágóhídon egy kiskapacitású hullaégető berendezéssel oldották meg a keletkező állati hulla és hulladék kezelését.
Az ír és az izlandi partoknál a Celtic Sea Minerals vállalat a tengerből mineralizált tengeri hínárt nyer ki.
Hazánkban a tejtermelésre történő szakosodással párhuzamosan szorult ki a tehenek takarmányadagjából a fű és vette át a helyét a silókukoricára alapozott monodiétás takarmányozás.
A mogyoródi UniverZoo-Üzleti és Élménypark adott otthont a hazai sertéstartás jövőbeni lehetőségeinek bemutatására.
Az emberiség egyre inkább tudatára ébred annak, hogy felelős a környezete megóvásáért.
A Tanács 834/2007/EK rendelete és a Bizottság 889/2008/EK rendelete magában foglalja a szarvasmarhafélék, a lófélék, a sertés, juh és kecske, a baromfifélék és a méhek,...
A tejtermelők válságos helyzetéről jó két év óta sokat hallani idehaza és unió szerte egyaránt.
A hazai haszonállat-tartás területén a gazdák körében még nem igazán elterjedt a biogazdálkodás.