2013. évi kukorica, napraforgó termesztési adatok és tapasztalatok

A szélsőséges időjárás következtében a tavaszi vetés és talaj előkészítési munkálatokban 2-3 hetes késés volt tapasztalható. Április közepén a kedvező időjárás hatására felgyorsultak a tavaszi munkálatok, melyet a gazdálkodók nagy intenzitással végeztek, a vetési idő lemaradását a legkisebbre igyekeztek csökkenteni.

Április végére a tervezett 592.000 ha napraforgóvetés 68%-a 401.000 ha került elvetésre (2012. év hasonló időszakában ugyanezen érték 97% volt). A napraforgó végleges vetésterülete közel 605.000 ha-ban valósult meg.

Április végére a kukorica tervezett 1.232.000 ha vetés területének 48%-a 594.000 ha talajba került (2012. év hasonló időszakában a tervezett kukorica vetés terület 85%-a már elvetésre került). A végleges vetésterület 1.241.000 ha-ban teljesült.

Mivel a vegetatív fejlődési szakaszban megfelelő mennyiségű csapadékot kapott mind a napraforgó, mind a kukorica, még a később vetett állományok is ígéretes terméskilátást mutattak júniusban, illetve még július hónap közepén is.

Azonban a július hónap második dekádjától, augusztus közepéig tartó szárazság és kánikulai meleg hatására a kukorica vetésterülete már igen változatos országos képet mutatott, illetve egy-egy megyén belül jelentős különbségek mutatkoztak a várható termésátlagokban. Július hó folyamán az átlag csapadék mennyiség 15 mm, míg a hőség napok száma átlagosan 19 volt, ez 5 nappal haladta meg a július havi átlagértéket. A hónap utolsó 5-6 napjában tikkasztó hőség jellemezte hazánk időjárását. Nógrád megyében az átlag csapadék mennyiség 2 mm, Hajdú-Bihar és Heves, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5 mm, míg Baranya 32 mm és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 25 mm volt. A rendkívüli száraz időjárás augusztus közepéig folytatódott, majd több-kevesebb csapadék hullott.

A napraforgó betakarítandó területe 605.000 ha volt, amely a 2012. év betakarított területénél 12.000 ha-ral kevesebb. Az augusztusi nagy meleg hatására a deszikkálást az állományok egy részénél nem kellett elvégezni, mely jelentős költségmegtakarítást eredményezett. A betakarítás egyes területeken már augusztus végén elkezdődött. A betakarítási adatok azt mutatták, hogy a júliusi és augusztusi szinte aszályos időt a napraforgó igen jól viselte. Az augusztus 24-én a végső termésbecslési adatok közel 2,3 t/ha átlagtermést mutattak, melytől a tényleges betakarítási átlagtermés adatok közel 9%-kal magasabb értékben realizálódott. November hónapra a napraforgó terület néhány ha kivételével betakarításra került, az országos termésátlag az elmúlt évi 2,1 t/ha mennyiséghez viszonyítva közel 2,5 t/ha termésátlagban valósult meg, az összes betakarított mennyiség 1.506.000 t volt. Ezen adatok alapján az elmúlt évhez viszonyítva 19%-os termésátlag növekedést tapasztaltak a napraforgónál. A betakarítási adatok azt mutatják, hogy a júliusi és augusztusi szinte aszályos időt a tavaszi vetésű növények közül a napraforgó viselte legjobban. A legmagasabb betakarítási átlagtermés értékek Hajdú-Bihar és Tolna közel 3 t/ha, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 2,8 t/ha érkeztek, míg a legalacsonyabb betakarított termésátlagokat Heves és Nógrád megyékből 1,9-2,1 t/ha jelentettek. (1. sz. táblázat)

1. sz. táblázat

MEGYE Napraforgó (összes) Összes termést adó terület Betakarított terület Termésátlag Összes termés ha % kg/ha t Baranya 16 665 16 665 100 2 470 41 163 Fejér 40 360 40 360 100 2 615 105 541 Győr-Moson-Sopron 24 738 24 738 100 2 283 56 477 Komárom-Esztergom 10 767 10 767 100 2 250 24 226 Somogy 27 196 27 120 100 2 665 71 573 Tolna 31 226 31 226 100 2 955 92 273 Vas 7 323 7 323 100 2 175 15 928 Veszprém 9 910 9 910 100 2 100 20 811 Zala 5 165 5 165 100 2 439 12 597 Dunántúl 173 350 173 274 100 2 543 440 588 Bács-Kiskun 38 420 38 420 100 2 093 80 413 Békés 77 279 77 279 100 2 780 214 836 Csongrád 30 440 30 440 100 2 410 73 360 Hajdú-Bihar 42 916 42 916 100 2 986 128 147 Jász-Nagykun-Szolnok 70 426 70 426 100 2 251 158 529 Pest 43 371 43 371 100 2 481 107 603 Szabolcs-Szatmár-Bereg 48 146 48 135 100 2 329 112 106 Alföld 350 998 350 987 100 2 493 874 995 Borsod-Abaúj-Zemplén 41 700 41 700 100 2 810 117 177 Heves 30 068 30 068 100 1 858 55 866 Nógrád 8 484 8 484 100 2 093 17 757 Észak Magyarország 80 252 80 252 100 2 378 190 800 Magyarország összesen: 604 600 604 513 100 2 492 1 506 384

Forrás: megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szolgáltatott adatok

A tavaszi vetésű kultúrák közül a nyári, szinte aszályos meleg leginkább a kukoricát viselte meg. A homokos területekre vetett állományokon már július és augusztus hó folyamán jelentős terméskiesés volt megállapítható. A szemes kukoricának vetett területből augusztus hó folyamán közel 8.000 ha terület silóként került betakarításra. A betakarítható termésátlag becslése még a termelőket is nehéz feladat elé állította.

A betakarítandó 1.234.000 ha kukorica betakarításával decemberre végeztek a gazdálkodók (közel 2.000 ha terület nem került betakarításra, ahol a betakarítás költsége nagyobb lett volna, mint a betakarított érték, illetve egyes vadászatra jogosultak a vadak etetésére használták a területet). A betakarított területek országos átlagtermése közel 5,6 t/ha (2012-ben közel 4 t/ha), a betakarított termés mennyisége meghaladta a 6.800.000 t-át.

A termésátlagban jelentős szórás volt tapasztalható, még adott megyén illetve adott táblán belül is, mely értéke igen változó, 2 – 10 t/ha között volt. Az optimális időben elvetett, rövidebb tenyészidejű és jó talajszerkezetű kukoricaterületeken azonban jó termésátlaggal került betakarításra a termény. A novemberben betakarított kukoricák nedvességtartalma viszonylag magas, nem volt ritka a 20-25% víztartalom sem. A betakarítási időszak hűvös csapadékos időjárása, a párás éjszakák nem segítették a természetes vízvesztést, így ezen időszakban betakarított termény szárítási költsége jelentős volt.

A legmagasabb betakarítási átlagtermés értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 6,7 t/ha, illetve Hajdú-Bihar – Békés és Baranya megyéből közel 6,2 t/ha adatok érkeztek, míg a legalacsonyabb betakarított termésátlagokat Heves 4,2 t/ha és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből 4,3 t/ha jelentettek. (2. sz. táblázat)

2. sz. táblázat

MEGYE Kukorica (szemes) Összes termést adó terület Betakarított terület Termésátlag Összes termés ha % kg/ha t Baranya 80 091 79 861 100 6 180 493 541 Fejér 96 040 96 040 100 5 720 549 349 Győr-Moson-Sopron 49 369 49 369 100 5 665 279 675 Komárom-Esztergom 28 514 28 514 100 5 795 165 239 Somogy 104 956 104 956 100 5 272 553 328 Tolna 107 244 107 244 100 6 080 652 044 Vas 31 482 31 332 100 4 912 153 903 Veszprém 26 045 26 045 100 5 002 130 277 Zala 50 145 49 195 98 5 503 270 720 Dunántúl 573 886 572 556 100 5 673 3 248 075 Bács-Kiskun 95 430 95 430 100 4 856 463 408 Békés 105 032 105 032 100 6 170 648 047 Csongrád 52 500 52 500 100 4 910 257 775 Hajdú-Bihar 123 736 123 736 100 6 163 762 585 Jász-Nagykun-Szolnok 41 447 41 447 100 4 305 178 429 Pest 60 708 60 658 100 4 624 280 483 Szabolcs-Szatmár-Bereg 117 207 116 784 100 5 339 623 510 Alföld 596 060 595 587 100 5 397 3 214 237 Borsod-Abaúj-Zemplén 43 500 43 500 100 6 700 291 450 Heves 15 376 15 364 100 4 483 68 877 Nógrád 4 854 4 854 100 4 158 20 183 Észak Magyarország 63 730 63 718 100 5 972 380 510 Magyarország összesen: 1 233 676 1 231 861 100 5 555 6 842 822

Forrás: megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságai által szolgáltatott adatok

NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság