Erősségünk a kíméletes telepítés és a kézi halászás

Borítókép

- Hogyan szerepel a hazai halgazdaság?

A termelési érték évente 11-12 milliárd forint, az állattenyésztésben az aránya 2-2,5%. A tavi és az élővizeinkben halászott hal, melynek jellemző képviselője a ponty, első sorban a hazai vásárlók igényét elégíti ki, de újabban a román fogyasztók is keresik a magyar halat. Az import mennyisége tízszerese az exportnak, a behozatal zöme tengeri hal, konzerv és kismértékben előhűtött hal. Két nagy hazai cég jeleskedik konyhakész és feldolgozott halféleségek kínálatával. A halfogyasztásunk jóval elmarad az európai átlagoktól, egy magyar ember évente 3,9 kg mennyiséget fogyaszt el, benne a tenyésztett, horgászott és a tengeri halakat egyaránt, ebből a tavi hal mennyisége 1,8 kg. Szövetségünk 76 tagot számlál, közülük 13-an gazdálkodnak a főbb folyóinkon, tavainkon, a Magyar Akvakultúra Szövetségben pedig 12 nagy és több kisebb cég tevékenykedik.

- A hagyomány szerint a tavakat oda telepítették, ahol az adott talajviszonyokat ezzel lehetett leginkább hasznosítani. Állja helyét az állításunk?

Ez változatlan, bár megjegyzem, egy magas aranykorona értékű területen a haltenyésztés is eredményesebb, illetve több árvízvédelmi célból épített víztározó működik a mindenkori árvízvédelmi céloknak alárendelten. A tavi haltenyésztés területe 22-22,5 ezer ha, a természetes vizeké a horgászattal együtt 143.000 ha. Az egyes tógazdaságok hektáronkénti hozama 800-1.500 kg közötti, a szuper intenzív gazdaságoké e fölötti, egy köbméternyi vízben 150-200 kg halat nevelnek fel 7-8 hónap alatt.

- Hol a helyünk a nemzetközi összevetésben?

A természetes vizek esetén nehéz az összehasonlítás. A nyugati országokban jellemzőbb a tengeri halászat, ott a tavakat és folyókat horgászatra hasznosítják. A magyar tógazdaság a második, harmadik helyen áll a regionális versenyben, tartjuk a lépést a csehekkel, lengyelekkel és a litvánokkal. Gazdaságaink zárt technológiát alkalmaznak, s ha nem is bio, de egy határozottan organikus jellegű tenyésztést követnek.

- Mekkora befektetési keret állt az ágazat rendelkezésére a jelenlegi uniós ciklusban?

Halastó építésére, korszerűsítésre, gépek beszerzésére hét év alatt összesen 11 milliárd forint illette meg az ágazatot, amely a 40%-os önrésszel együtt 17-18 milliárdot mozgatott meg. Várunk még egy további pályázat kiírására, abban szerepel a kutatás támogatása is. A halastavak fejlesztése nem olcsó, hektáronként akár 2 milliárd forintot is elér. Ekkora összeget nem képes előteremteni egyetlen cégünk sem, hiszen évek óta lényegében változatlan a hal ára, miközben a takarmányok és a gazdálkodás költsége emelkedett. Uniós pénz nélkül nem jutott volna forrás a fejlesztésre.

- Tömören bemutatná egy halgazdaság lehetőségeit?

Egy halastó feltölthető és lecsapolható vízi létesítmény. A tóba berakjuk az ivadékot és növendéket. Hazai klimatikus viszonyok mellett a hal a harmadik életévében éri el az étkezési méretet. Mindeközben ritkán látni az állományt, noha kéthetente próbahalászattal ellenőrizni kell a hal fejlődését, egészségét. Egyre drágább a víz, például, aki az Alföldön gazdálkodik, vízdíjat fizet, amelynek a költségaránya 10-12%. A hal természetes étele a lebegő élőlény, ilyenek az állati eredetű plankton szervezetek, amelyek algával vagy még kisebb szervezetekkel táplálkoznak. A természetes táplálék növelése érdekében szükséges a trágyázás, mely az algák tápanyagszükségletét biztosítja. A pontyfélék előszeretettel fogyasztanak magvakat, búzát, kukoricát, tritikálét, amely a kisméretű halnak darálva, a kétnyarasnál idősebbnek szemesen adagolható. Újabban a kisebb tavakban haltápot etetnek, mely hatékonyabb termelést eredményez. Egy modern haltáp hosszabb ideig megtartja tápértékét, lebegő változata lassan merül el. Folyamatosan ellenőrzik a vizek minőségét, egy jól működtetett halastóból nem jut ki szennyező anyag a természetes vizekbe. A tóba juttatott tápanyagot a felnevelt hal lehalászásával lényegében kivesszük a vízből, emellett hasznosítható a nád is. Ügyelni kell a víz foszfor, nitrát és a szerves anyag tartalmára. Ez utóbbi, ha magas, sok oxigén szükséges a lebomláshoz. Egy túltrágyázott tóban az elszaporodó alga éjjel oxigént fogyaszt, emiatt hajnalra megfulladhat a hal. Mérgezést okozhat a vízben keletkező ammónia is, amelynek koncentrációja csökkenthető vízcserével, levegőztetéssel. Külső mérgezés nem gyakori, a bemosódó növényvédő-, gyomirtó szer és műtrágya csak elvétve okoz problémát.

- Hogyan jellemezné a halászat gépesítését, műszaki színvonalát?

A két legnehezebb munka a lehalászás és a takarmányozás. Ez utóbbi elvégzésére kinyitható aljú csónakot használnak, a csónak legtöbbször megfelel a trágyázáshoz is. Néhány cég úszó trágyaszórót működtet. A halat hagyományosan hálóval fogják ki a tó legmélyebb részén lévő leeresztő csatornában. A legnehezebb műveletek egyike a hal kiemelése a hálóból. Ezt követi a válogatás, mérés és a szállítás. Az élő hal szállításához többen lézerporlasztású adagolókat és folyékony oxigénellátó rendszert alkalmaznak.

- Mondják, a magyar halászat egyik erőssége a kíméletes telepítés és kézi halászás.

A gépi telepítés egyik hátránya, hogy sérülhet a hal, a beteg testrészt megtámadja a vízi gomba. A kíméletes halászat hangsúlyozása marketing előnyt rejt az értékesítésben is.

- Milyen mértékű a szakosodás az ikra keltetésétől a halászatig tartó olykor 3-4 éves tenyésztésben?

Több társaság úgynevezett részüzemi munkát végez, mások, főként a 300 ha terület fölöttiek maguk keltetnek, nevelnek és hizlalnak. A részüzemű cégek kiszolgálják az étkezési haltenyésztőket.

- Mekkora jövedelmet ad a haltenyésztés?

Kicsi a halászok kenyere, több a bevétel, ha saját növénytermesztést is folytatnak. Néhány cég esetén nem a hal az elsődleges bevételi forrás, de ha ott a tó, azt hasznosítaniuk kell.

- Mi a jelentősége a tájjellegű ponty eredetvédelmének?

Étkezési hal esetében kevés, ellenben a horgászati célú hasznosításnál előírások szabályozzák. A halastavakba és természetes vizekbe telepített hal nyomon követhetősége a termőhelytől az asztalig tartó folyamatban nagyon lényeges. A halról adatbázis készül, ebben feljegyzik a gyarapodását, az állomány egészségét, a hús minőségét. Az étkezési pontynál nem kérnek származási bizonyítványt. A Halászati Operatív Program kutatásfejlesztési céljainak egyike, hogy a tavi hal esetében is megteremtsük a teljes visszakövetés módját. Megjegyzem, 15 éve a Hortobágyi Halgazdaságban eszerint dolgoztunk. Ezt országos szintre kívánjuk fejleszteni.

- Mi a titka az egészséges, tetszetős hal tenyésztésének?

Egy tipikus kockázat a hasvízkór vírusos és baktériumos formája. A baktériumos fertőzés elkerülendő, miként a vírusfertőzés is. A parazitás betegségek, a pióca, tetű és a különböző élősködő rákok ellen kemény és kevésbé kemény módszereket alkalmaznak, így a sózást, szerves foszforésztersavas fürdőt egymilliós hígításban. A paraziták jellemzően a tároló tavakban szaporodnak el. Gyérítésük egy meszes kezeléssel történik, miután leeresztik a tavat, illetve télen kifagynak.

- Mekkora gondot okoznak a halevő madarak?

Ez sajnos a haltenyésztés nemkívánatos velejárója. Egy nagy halgazdaságot érthető okokból nem lehet teljesen letakarni. A szürke gém, kócsag, sirály, kormorán tizedeli az állományt, illetve a kacsa, réce dézsmálja a takarmányt, a haltápot a sirály. Egy sirály akár egy nap alatt megtanulja az etetőbe helyezett táp kipottyantását. A madarak gyérítésének kicsi az eszköztára, főleg a természetvédelmi területeken. A riasztás jöhet szóba. A teleltetett hal fölé védőhálót terítenek ki, máskor a sűrűn kihúzott zsineg is elegendő a sirályok ellen. A kormorán fél az embertől, a telelőket nem látogatja, ellenben a tavi állományt szívesen vadássza, éles csőrével sok halat megsebez.

- Milyen tartástechnológiát követnek a halkülönlegesség tenyésztői?

A süllőt, harcsát együtt nevelik a ponttyal. Egy állományban jellemzően 75% a ponty aránya, 10% a busa, 4% az amur, a ragadozók aránya 2-2,5%, a többi vadhal, ezt fogyasztják a ragadozó halak. A süllőt nehéz tenyészteni, mert a vízből kiemelve hamar elpusztul, csak olyan cégek nevelik sikeresen, ahol szeretik gondozni a halat. Szilvásváradon, Vas megye néhány településén, illetve egyes kisebb gazdaságokban pisztrángot tenyésztenek. A magyar pisztrángot főként a helyi éttermek vásárolják fel. A boltok hűtőpultjaira kihelyezett pisztráng leginkább szlovák, olasz, esetenként spanyol eredetű.

- Milyen érdekességek mentén halad a haltenyésztés? Hallani egy próbálkozásról, etetésre tanítják a süllőket, ez igaz?

A csuka kivételével a ragadozó halak megtaníthatóak a tápos etetésre. Az egyik hazai szövetkezet így neveli fel az étkezési méretű süllőt. Egyesek kecsegét, szibériai tokhalat tartanak. A tíz kiló feletti állatok valódi kaviárral fizetnek a gondozásért cserébe, amelyért sokan készek mélyre nyúlni a pénztárcájukba.

- Azt is hallani, dión tartanak pontyot.

Egy ilyen ponty soha nem lesz része a köznapi kínálatnak. A darált dió etetésével megnő a halban lévő Omega-6 zsírsavtartalom, amely sokkal egészségesebb a telített zsíroknál. Az így nevelt ponty egészségvédő, úgynevezett funkcionális élelmiszer. Egy szűk vásárlói csoport megrendelésére valóban diót etetnek az egyik hazai kisgazdaságban. S ha ilyen érdekességre kíváncsi, Jászkiséren ausztrál eredetű sügért, barramundit nevelnek szuper intenzív rendszerben. A vizet ózonnal fertőtlenítik, a sügérből több tonnát értékesítenek évente. Kifejezetten kuriózum, mert a barramundi nagyon jó minőségű, vetekszik a süllővel. A prémium konyha igényét teljességgel kielégíti.

Tartalom közti banner a cikk végére
yes