fbpx

Fajtakínálatról, eredményekről Martonvásáron

Írta: Szerkesztőség - 2011 február 17.

Gabonatermesztők egymás közt – 2 nap alatt legalább 600-an. Így is összefoglalhatnám az idei martonvásári kalászos fajtabemutatón látottakat, de hát ezzel már semmi újat nem mondanék. A folyamatos nemesítési munka legfrissebb eredményei, tapasztalatai és az akkor még aktuális belvízproblémák viszont egyértelműen meghatározták a szakmai fórum témáját.

Az őszi búza vetésterületből közel 50 %-kal részesednek a martonvásári búzafajták, tehát a megtisztelő, piacvezető szerep egyértelmű. Ugyanakkor a valósághoz a háttér adatok is hozzátartoznak: Egyre kiéleződöttebb harcot kell a nemesítőházaknak, a vetőmag-forgalmazóknak, a szakmai fórumoknak folytatni a fekete vetőmag-kereskedelem és e törvénytelen tevékenységet támogató felhasználók ellen. Az ugyanis még pozitív termelői szokásnak nevezhető, hogy a fémzárolt vetőmaghasználat 70%-át 20 búzafajta teszi ki, amiből arra is következtethetnénk, hogy a homogenitás felé haladunk. Ez a vetőmagmennyiség viszont az összes vetésterület 20%-ára elegendő csak! A termelők esélyeit hosszútávon ez sokkal inkább rontja, mint az aszály vagy a tragikus árvíz. A kereskedelmi megítélést a folyamatosan, azonos minőséget garantáló kínálat határozza meg, ehhez viszont a nemesítők fajtakínálata most is adott. Erről most is meggyőződtem a nemesítői tapasztalatokat hallgatva és a martonvásári parcellákat járva. Láng László tudományos osztályvezető előadása alapján most röviden összefoglalom a bemutatott jelentősebb fajtákat, azzal a megjegyzéssel, hogy olvasóink a teljes kínálatról az Mv Elitmag Kft. munkatársaitól, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet nemesítőitől és a www.elitmag.hu, illetve a www.mgki.hu honlapon részletesen tájékozódhatnak az őszi vetések előtt (is).

Nagy fehérje- és sikértartalmú fajtacsoport:

Az átlagosnál nagyobb fehérjetartalom okán még alacsony tápanyag-ellátottságú talajokon (mikor a gazdálkodó pl. kevesebb műtrágyát tud vagy kénytelen használni) vagy csapadékosabb évjáratban (pl. az idén) sem csökken a nedvessikér-tartalom 30% alá, viszont kedvező körülmények között eléri, sőt meghaladja a 35%-ot. Még az aratás előtti eső sem ront számottevően a minőségén. Mindezt már több millió tonna búza bizonyítja. A jelenlegi fajtakínálat része a csoportindító Mv Magdaléna mellett, az Mv Béres, Mv Süveges, Mv Csárdás és a legújabb Mv Kolompos.

Pannon Prémium fajtacsoport:

A legjobb minőséget nyújtó fajtákról van szó, de csak abban az esetben, ha az arra alkalmas régióban termesztve a gazdálkodó tudja biztosítani agrotechnikában és tápanyag-utánpótlásban is az optimumot. Ilyen háttérrel viszont kitűnő farinográfgörbe-stabilitású és alveográfos minőségű javító búzát produkálnak, azaz kiváló exportbúzáink lehetnek. A fajtacsoport legsikeresebb tagjai a Mv Suba és az Mv Kolo, s ezeket követi az Mv Mazurka, Mv Toldi és a felszaporításra váró legújabb Mv Menüett.

Pannon Standard fajtacsoport:

A garantált Pannon minőséget választók, de csak közepes talajadottsággal vagy kevésbé igényes (ill. költségtakarékosabb) agrotechnikával rendelkezők számára még jó sikérminőséget produkálnak e csoport régebbi (Mv Toborzó, Mv Emese, Mv Magvas) és legújabb tagjai az Mv Lucilla, a tar kalászú Mv Petrence, az Mv Bodri és az ősszel és tavasszal is vethető Mv Karizma járóbúza.

A martonvásári kalászos fajtanemesítés fő irányát továbbra is a minőségi kenyérbúzák jelentik, de emellett kiemelkedő termőképességű malmi búzák (Mv Marsall), durumbúza (Mv Makaróni), alakorbúza (Mv Alkor), tönkebúza (Mv Hegyes), továbbá őszi tritikálé, őszi árpa, őszi (Mv Hópehely) és tavaszi (Mv Pehely) zab fajtanemesítésével is foglalkoznak.

Magyarországra, mint alapanyag-termelőre tekintenek az Unióban, közel 1,5 millió tonnát viszünk ki az országból, ami a termésünk kb. 1/3-a. Épp ezért nem szabad abba a hibába esnünk, hogy direktbe „csak” a takarmányiparnak, a helyi keverőnek termeljünk. – foglalta össze a minőségi elvárásokat Vancsura József elnök a Gabonatermesztők Országos Szövetségétől. A kulcs a már jó minőségben, nagy mennyiségben termelt gabona betárolásában, majd az árfolyamok, a tőzsdei mozgások figyelemmel kísérésében van, már nem „csak” termelnünk kell!

Sándor Ildikó