Három generáció a holland tehenészetben

Borítókép

Az ősz folyamán kétszer is volt lehetőségem Hollandiába látogatni. Vrebamelkvee B.V Hollandia legnagyobb tejtermelő farmja, ott szerzett tapasztalataimat összefoglalva szeretnék egy két érdekes információt továbbadni Önöknek.

Az indulástól…

A 16 hektár szántóból és 2 hektáros telephelyből álló farmot 1955-ben alapította Wim v Bakel a családjával De Ripsben. Akkor az állatállomány 11 tehénből, 60 hízósertésből és 400 csirkéből állt. A tehenészetben 1958-ben kezdték el a gépi fejést, 1966-ban pedig Harrie – az idősebbik fiú - tovább bővítette a farmot 50 tehénre.1975-ben az első pihenőboxos istállót építették meg, már 80 tehén részére.

Közben a család is bővült három fiúval és egy lánnyal, a családi gazdálkodást folytatva 1985-ben a három fiú (Alex, René, Willy) az apjukkal együtt egyéni családi vállalkozásból közös céget hoznak létre.

1984-ben bevezetik a kvótát, ezért Welly, a mezőgazdasági mérnök fiú 1986-ban elkezdett quotával kereskedni. 1990-ben a farm tovább bővül 300 tehénre és egy új fejőházzal Westfalia-Surge 22-es belső karuszellel, a váltás nemcsak technológiában, hanem fajtában is megtörtént, a holland MRJ fajtáról átálltak a HF fajtára. A telep elindult a folyamatos fejlődés útján, már nemcsak Hollandiában, hanem 1998 óta az USA-ban is.

…napjainkig

A farmon jelen pillanatban 1100 hektár földön gazdálkodnak, amiből 600 hektár a saját tulajdon, az állomány mára 1100 tejelőtehénből és 900 üszőből áll. A család úgy gondolja, hogy legkésőbb 2015-ben kivezetik a kvótát, tehát hosszú távon nem lesz értéke, ezért két évvel ezelőtt a 11.000.000 kg kvótájukat (4.18% zsírral) eladták, helyette jelenleg kvótát bérelnek 5 cent/kg áron. A fejlesztési tervek sem állnak meg, újabb korszerűsítésbe kezdtek, 1500 tehénnel emelik a közeljövőben az állomány létszámát és egy új, 72 külső karusszellel bővítik a fejőházat.

A holland mindennapok

A tehenészet napi munkájának elvégzéséhez összesen 64 óra szükséges, amit 9 fő végez, akikből heten teljes munkaidőben, ketten pedig részmunkaidőben dolgoznak. A monoton munkaigényes tevékenységekhez (mint pl. a fejés, a silótér és a gépek tisztítása) lengyel vendégmunkásokat alkalmaznak, a termékenyítésért, az állategészségügyi és adminisztrációs feladatokért két holland alkalmazott a felelős. A „kritikus” feladatokban (silózás, szenázs készítés, tejeladás) a két tulajdonos is részt vesz a farm munkájában.

A 305 napos laktációban a tehenek 11.200 kg tejet termelnek. Az állományon belül külön termelési csoportban szerepelnek a szárazon álló, frissen ellett tehenek, az üszők, nagytejű, közepes és alacsony tejű első borjas tehenek. A megtermelt tej 30%-át dolgozzák fel saját maguk, 70%-át pedig értékesítik heti eladással az Apollo milchprodukte GmbH-án keresztül. Az idei évi átlagáruk 37 euro/100 kg, 3,8% zsír- és 3,45% fehérjetartalom mellett.

A borjakat 10 napos korig iglóban, majd ezt követően 2 hónapos korig csoportosan tartják, az üsző nevelés csak három hónapig történik ezen a telepen, utána átkerülnek a farm másik telepére.

Ízelítő a farm felszereltségéből:

- borjú itató automaták

- alápincézett istállók

- 22.000 m3 hígtrágya tárolási kapacitás (3 kijuttatás/év)

- saját fejlesztésű takarmánykiosztó, szippantó, letoló pótkocsi, körmöző kaloda és lábfürösztő.

A saját fejlesztésekből is látszik, hogy a család célja kevés munkaerővel és alacsony hibaforrással dolgozni. A farmon működő gépek és technológiáik ma már népszerűek az egész világon, többek között Magyarországon is elérhetők (www.tauro-trade.hu).

A technológiai fejlesztési eredményeken túl mást is tapasztaltam a farmon tett szakmai látogatásaim során: csak akkor lehet gazdaságosan tejet termelni, ha a tehenek és a tejtermelés érdekében mindent alávetünk ennek érdekében. Ezen a farmon ugyanis a növénytermesztés 100%-ban alá van rendelve az állattenyésztésnek. Más különbséget is tapasztaltam: a farm szükségletének 130%-ára tervezték a gépi kapacitást épp azért, hogy időben és jó minőségben tudjanak betakarítani, ehhez pedig a legjobb technikát használják, hogy kevés emberrel, de hatékonyan tudjanak dolgozni, és minél több idejük legyen az állatok gondozására, megfigyelésére.

Látszott a teheneken és a farmeren is, hogy jól érzik magukat a bőrükben.

Takács Tamás

Tartalom közti banner a cikk végére
yes