III. Magyarországi Klímacsúcs – Védekezés és alkalmazkodás

Rengeteg résztvevővel, sikeresen zárult a III. Magyarországi Klímacsúcs. A Klíma Klub által szervezett szakmai konferenciának a szentendrei Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ adott otthont 2011. január 19-én.

A konferencián kiemelt fontossággal szerepelt a klímavédelem helyzete Magyarországon. A klímaváltozással szembeni védekezést, illetve a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint a klímaváltozás társadalmi hatásait az előadók sokféle szemszögből közelítették meg. A rendezvény fővédnöke Jakab István, az országgyűlés alelnöke volt, levezető elnöke pedig Prof. Dr. Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi és tudományos rektor helyettese.

Farkas Andrea, a Klíma Klub elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Felhívta a figyelmet a környezettudatos gondolkodásra, a tudatos vásárlásra és fogyasztásra, az egészséges életmódra. Számos izgalmas, értékes szakmai előadás és pódiumbeszélgetés hangzott el. Két gondolatot emelnék ki az előadásokból, az egyik Lontay Zoltántól származik, miszerint a technológia fejlődése nem oldja meg a problémát, szemléletmód változásra van szükség.

Sanjeev Kumar pedig a nemzetközi vállalatok világméretű felelősségére mutatott rá a globális klímavédelemben, hiszen a gazdasági döntések visszahatnak a klímaváltozásra.

Az „Alkalmazkodás az agrárgazdaságban” című pódiumbeszélgetést Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora nyitotta meg. A klímaváltozás hatalmas változásokat hozott Magyarországon a mezőgazdasági termelésben alapvető fontosságú csapadékeloszlásban. A növénytermesztést sújtó klímakárok a káros víztöbblet vagy a káros vízhiány, amelyek a termésingadozásokért felelősek. A vízkárt szenvedett talajok gyógyítása is rendkívül fontos feladat, hiszen ha a talaj nem kapja meg az esélyt a megújulásra, terméscsökkenésre lehet számítani. A klímakár csökkentését térségi vagy országos szinten kell kezelni, de az egyedi helyzetek tudományos vizsgálata is fontos. A belvizek és a szárazság problémájára a védekezés és az alkalmazkodás alapvető fontosságú eszközének nevezte a tudás átadását, a tanácsadást és kiemelte a szakkönyvek szerepének jelentőségét.

Dr. Horváth Levente, a BCE kutatásvezetője a klímaváltozás állattenyésztésre gyakorolt hatását elemezte. A klímaváltozásról néhány számadattal győzte meg a kétkedőket, 2010 az eddigi legmelegebb év volt, a Közép-Tisza vidékén 733 km² belvízzel borított és Jász-Nagykun-Szolnok megye 11%-a víz alatt van, egyre több a szélsőséges esemény az időjárásban. Rámutatott, hogy a klímaváltozást kísérő felmelegedés következtében új módszerekre és alkalmazkodásra van szükség a haszonállataink tenyésztésében. Évről évre nő a mért forró napok száma, emiatt jelentős hőstressznek vannak kitéve az állatok, aminek számos negatív következménye van, például, jelentősen csökken a tejtermelés. Új betegségek és ezeket hordozó új kártevők jelentek meg Európában és Magyarországon is, amire fel kell készülnünk.

Dr. Ligetvári Ferenc, a Szent István Egyetem professzora vizeink védelmének jelentőségére és egy a mai helyzetre alkalmazott vízgazdálkodási stratégia hiányára hívta fel a konferencia résztvevőinek figyelmét. Az új feltételek megteremtése gazdasági és társadalmi jelentőségű, hiszen rohamosan növekszik a víz ökológiai szerepe. Vannak követendő nemzetközi példák az alkalmazkodásra, a víz- és szennyvízgazdálkodásra.

Dr. Schweitzer Ferenc, a Földrajztudományi Kutatóintézet professzora pedig felszíni és felszín alatti vizeinkben bekövetkezett regionális változásokra hívta fel a figyelmet. A Kárpát-medence a Föld egyik legszárazabb területe, a felszíni vizeknek csak 4%-a származik Magyarország területéről. Az árvíz és belvíz elleni védekezés fontosságágáról beszélt, az árvizek ciklikusságáról, az emberi felelőtlenség szerepét is kiemelte, valamint a felszín alatti vízkészletek, a karsztvizek védelmének fontosságát.

Simonyi Gyula, a BOCS alapítvány elnöke a népesedés és a klímaváltozás kapcsolatát elemezte. A kirobbanó népességnövekedés alapvetően nem követhető a mezőgazdasági termelés technológiai fejlesztésével, az egy főre eső termőterület egy évszázad alatt a negyedére csökkent. Sajnálattal állapította meg, hogy a családtervezés, mint klímavédelmi stratégia ma még tabu témának számít.

Dr. Steier József, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke a progresszív klímaszabályozásról beszélt, mint a klímaváltozás kezelésének helyes módszeréről, amelyben Magyarország szerepvállalását hangsúlyozta.

A rendezvény zárszavában Prof. Dr. Láng István akadémikus kiemelte, hogy a környezetvédelemnek prioritást kell kapni az energia és a víz mellett.

A Klímacsúcsnak számos kísérő rendezvénye volt és a konferencián megfogalmaztak egy ajánlást, amelynek lényege a zöld gazdaság elvének megvalósítása illetve a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása.

Kiss Rozália