Kukorica és napraforgó termesztési adatok és tapasztalatok a 2011. évben

Borítókép

Rendkívül változatos időjárási tényezők befolyásolták a 2011. évi napraforgó és kukorica betakarítási eredményeket. A 2010. év minden idők legcsapadékosabb éve volt, az országosan lehullott csapadék 70%-kal volt több a szokásos évekénél, átlagban közel 1.000 mm esett. Ennek hatására az ország nagy részét rendkívüli belvíz sújtotta. Még 2011 januárjában is közel 450 ezer hektár vetett, illetve vetetlen területet borított összefüggően víz, és a károsan átnedvesedett mezőgazdasági terület nagyága meghaladta a 800 ezer hektárt. Még május elején is 100 ezer hektár területen állt kisebb-nagyobb foltokban a víz, amelyből a vetetlen terület nagysága 60 ezer hektár körüli volt.

2011 márciusát már a csapadékszegény időjárás és az átlagnál magasabb hőmérséklet jellemezte. A szokottnál később indult be az élet a földeken, és arra lehetett számítani, hogy a talaj-előkészítési, vetési munkák később kezdődnek és el is húzódhatnak. A szokásosnál nagyobb búzaterületi kipusztulás (kb. 50 ezer hektár) és a kitárcsázásra váró repceterületek miatt előre lehetett vetíteni a tavaszi vetésű kapás növények vetésterületének növekedését.

A tavalyi év is rekordot döntött, hiszen a megfigyelések kezdete óta a legszárazabb év volt, országos átlagban alig 400 mm csapadék hullott. Már a március is csapadékszegény volt, és az áprilist is a viszonylag kevés csapadék jellemezte. A kapás növények vetésének többnyire kedvezett április második fele annak ellenére, hogy a vetőágy-előkészítés sok esetben nem volt agrotechnikailag optimális. Az előzetes várakozásnak megfelelően nőtt a vetési kedv, és kukoricából a vetési szándék 200 ezer hektárral, napraforgóból 80 ezer hektárral volt magasabb, mint a 2010. évi betakarított terület.

A jelzett 1.260 ezer hektár vetési szándékból 1.224 ezer hektáron teljesült a szemes kukorica vetés. A kukorica kezdeti fejlődése változatosan alakult, a sekély termőrétegű talajokon már június elején vízhiányban szenvedtek a növények. A jól előkészített és nedves talajba került magvakból fejlődött állományok a júniusi esők és az azt követő meleg hatására szép vegetatív felületet növeltek, és már ekkor becsülhető volt, hogy országos átlagban jó termés várható. A július végi hivatalos előzetes termésbecslés 6,6 tonna hektáronkénti átlagtermést jelzett országos átlagban.

Augusztus elején a kukorica állományok még jó kondícióban voltak, és még ekkor is nagy termést lehetett prognosztizálni. A hónap végével kezdődő (és mint később kiderült, négy hónapig tartó) forró és száraz időjárást az ország több részén nehezen viselték a kukoricák. Az állományok nagyon vegyes képet mutattak, a területek egy részén megfigyelhető volt a növényzet felszáradása, a gyengébb termékenyülés és néhány megyében (pl. Jász-Nagykun-Szolnok) a kényszerérés is.

Napraforgóból 584 ezer hektár volt a vetési szándék, és ebből 575 ezer hektárt sikerült is elvetniük a termelőknek. A nyár eleje kedvezett a napraforgó állományok fejlődésének is, és az augusztusban beköszöntő szárazság már csak a betakarítás kezdeti időpontját siettette. Az augusztus végi hivatalos termésbecslés 2,4 tonna hektáronkénti országos termésátlaggal számolt. Augusztus végétől tehát beköszöntött a „száraz évszak”. A csapadékszegény és sokszor kánikulai időjárás felgyorsította mind a napraforgó, mind a kukorica érését, és előrehozta a betakarítás időpontját is. A napraforgó betakarítása már szeptember elején jelentős ütemben zajlott, és október közepére gyakorlatilag be is fejeződött. A nagy hőség miatt a homokosabb területeken a deszikkálás költségeit is megtakaríthatták a gazdák. Ebben az évben a betegségek is kevésbé károsították a növényállományt. Az országos terméseredmény a vegetációs időszak szélsőséges időjárása ellenére is jól alakult. A betakarítást 574 ezer hektáron, jó minőségben elvégezték a gazdák. Az országos hektáronkénti termésátlag 2,4 tonna lett, az összes termés pedig 1.386 ezer tonna.

Ha összehasonlítjuk az elmúlt 20 év (1992-2011.) napraforgó terméseredményeit, akkor elmondható, hogy a harmadik legjobb termésátlaggal (2008-ban 2,6 t/ha, 2004-ben 2,47 t/ha) takarították be ezt a növényi kultúrát a tavalyi évben. A 2011. évben minden megyében 2 tonna felett volt a hektáronkénti termésátlag (1. számú táblázat), a legmagasabb terméseredmény Vas és Tolna (2,8 t felett), Hajdú-Bihar (2,7 t felett), illetve Fejér és Győr-Moson-Sopron (2,6 t felett) született. Mérsékeltebb átlaggal (2-2,2 t/ha között) takarították be a napraforgót Heves, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Az elmúlt évek legproblémamentesebb, legkedvezőbb kukorica betakarítási időszaka volt a 2011. év. A szemek a száraz idő hatására gyorsan vesztettek nedvességtartalmukból, a betakarítás már augusztus végén elkezdődött. Augusztus végén és a szeptemberben is megmaradó szokatlan nyári időjárás miatt a betakarítási munkák felgyorsultak. Októberben tovább folyatódott a száraz, csapadékmentes időjárás, amelynek következményeként a szemek víztartalma kezdetben sem volt magas, 18-25% között alakult. Országos átlagban 16% körüli víztartalommal aratták a kukoricát, így a szárítás sem növelte érdemben a termelési költségeket. A szélsőséges időjárás nem okozott komoly termésveszteséget, és így 2011-ben 1.219 ezer hektáron, 6,6 t/ha-os országos termésátlaggal sikerült a betakarítást befejezni. Az országos termés jó minőségű lett, összességében meghaladta a 8 millió tonnát.

Ha a kukorica esetében vizsgáljuk az elmúlt 20 év terméseredményeit, akkor megállapítható, hogy ezzel a termésátlaggal a 2011-es év az ötödik helyen van. A megyék közül (2. számú táblázat) 7 tonna feletti termést takarítottak be Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és kimagaslóan jó, 6,5 t/ha feletti eredmények születtek Hajdú-Bihar és Pest megyében.

Lukács József

osztályvezető

MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság

1.számú táblázat: Napraforgó betakarítási adatok 2011.

MEGYE

Betakarított terület

Termésátlag

Összes termés

 
 

ha

kg/ha

tonna

 

Baranya

17 513

2 550

44 658

 

Fejér

34 770

2 630

91 445

 

Győr-Moson-Sopron

23 295

2 684

62 524

 

Komárom-Esztergom

10 331

2 583

26 685

 

Somogy

15 597

2 418

37 714

 

Tolna

25 130

2 841

71 394

 

Vas

10 571

2 839

30 011

 

Veszprém

8 875

2 365

20 989

 

Zala

4 217

2 374

10 011

 

Dunántúl

150 299

2 631

395 431

 

Bács-Kiskun

40 736

2 511

102 288

 

Békés

64 642

2 350

151 909

 

Csongrád

23 500

2 180

51 230

 

Hajdú-Bihar

41 157

2 709

111 494

 

Jász-Nagykun-Szolnok

78 318

2 197

172 065

 

Pest és Főváros

36 270

2 500

90 675

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg

47 310

2 185

103 372

 

Alföld

331 933

2 359

783 033

 

Borsod-Abaúj-Zemplén

48 000

2 420

116 160

 

Heves

34 185

2 057

70 319

 

Nógrád

9 525

2 204

20 993

 

Észak-Magyarország

91 710

2 262

207 472

 

Magyarország összesen:

573 942

2 415

1 385 936

 

2. számú táblázat: Kukorica betakarítási adatok 2011.

MEGYE

Betakarított terület

Termésátlag

Összes termés

 
 

ha

kg/ha

tonna

 

Baranya

84 790

7 010

594 378

 

Fejér

97 957

7 773

761 420

 

Győr-Moson-Sopron

50 420

7 537

380 016

 

Komárom-Esztergom

32 870

7 476

245 736

 

Somogy

104 502

5 216

545 082

 

Tolna

110 557

7 391

817 127

 

Vas

28 190

7 656

215 823

 

Veszprém

25 100

6 120

153 612

 

Zala

57 670

5 728

330 334

 

Dunántúl

592 056

6 830

4 043 527

 

Bács-Kiskun

88 930

6 238

554 745

 

Békés

108 228

6 490

702 400

 

Csongrád

50 740

6 010

304 947

 

Hajdú-Bihar

112 105

6 982

782 717

 

Jász-Nagykun-Szolnok

50 159

4 879

244 726

 

Pest és Főváros

59 723

6 803

406 296

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg

92 704

6 481

600 815

 

Alföld

562 589

6 393

3 596 646

 

Borsod-Abaúj-Zemplén

42 750

7 551

322 805

 

Heves

18 420

5 093

93 813

 

Nógrád

3 775

5 764

21 759

 

Észak-Magyarország

64 945

6 750

438 377

 

Magyarország összesen:

1 219 590

6 624

8 078 550

 
Tartalom közti banner a cikk végére
yes