Sikeres volt a dinnye promóció
A jól sikerült – mintegy 20 millió forint költségű – dinnye promóciónak köszönhetően jelentősen növekedett a belföldi fogyasztás, idén várhatóan a megtermelt mintegy 180 ezer tonna görögdinnye 50 százalékát a magyarok fogyasztották el – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az idei dinnyeszezont értékelve.
A szakmai szervezet vezetője úgy vélte: a jelenlegi mintegy 5.000 hektáros termőterület a meghozott intézkedések hatására 7.000-8.000 hektárra növelhető.
Így a jelenlegi mintegy 180 ezer tonnás össztermés 50-60 ezer tonnával 230-240 ezer tonnára növelhető.
A magyar dinnyetermelők megközelíthetik a korábbi évek 6-8 milliárd forintos bevételét az idén.
A mostani sikeres dinnye promóció kapcsán a FruitVeB-nél arról döntöttek, hogy a jövőben más konkrét termékeket – például gombát – is célzott marketingtámogatásban részesítenek a fogyasztás növelése érdekében.
Az ukrán búzakivitel érdemben nem befolyásolja a magyar piacot
Az ukrán búzakivitel érdemben nem befolyásolja a magyar piacot – nyilatkozta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a felreppenő aggodalmakra reagálva.
Információi szerint az Ukrajnából érkező búzamennyiséget már lekötötték a kereskedők az unióban, Magyarországon pedig van elegendő jó minőségű búza, az idei termés 70 százaléka étkezési minőségű.
Esetleg az ország keleti, Ukrajnával határos részén lehet piaczavaró a keleti szomszédtól származó gabona, de országosan nem jelenhet gondot.
Most a magyar búza ára minőségtől függően 46-56 ezer forint tonnánként, az átlagár 50 ezer forint körüli.
Az idei 4,2 tonnás hektáronkénti búza terméshozam jelentősen felülmúlta a tavalyi 3,7 tonnás termésátlagot.
Az őszi búza learatott területe 953 ezer hektár volt, ez közel 59 ezer hektárral kevesebb az előző évben learatott területnél.
Búzából félmillió tonnával több termett a múlt évinél.
Erősödhet a Magyar Agrárkamara hangja Brüsszelben
A Magyar Agrárkamara hangjának, véleménynyilvánításának erősítését szorgalmazta Wiktor Szmulewicz, a Lengyel Agrárkamarák Országos Tanácsának elnöke a COPA, azaz az Európai Gazdaszervezet alelnöke augusztus 22-én, budapesti megbeszélésein.
A COPA alelnöke a Magyar Agrárkamara meghívására érkezett kétnapos látogatására Budapestre.
A Magyar Agrárkamara és a további magyar agrár-érdekképviseletek (a MOSZ és a MAGOSZ) véleménye eddig nem volt jól hallható Brüsszelben, és támogatja, hogy ez a helyzet megváltozzon.
Ehhez szerinte elengedhetetlen egy jó törvényi háttér, amely biztosítja a köztestület stabil működéséhez az anyagi feltételeket is.
A Magyar Agrárkamarának azért kell véleményét a brüsszeli döntéshozók számára is világosabban és érthetőbben megfogalmazni, mivel formálódik az új uniós Közös Agrárpolitika.
Nevezetesen a régi és az új tagállamok közötti támogatáskülönbségeket meg kell szüntetni, hogy minden tagországban egységes normák legyenek érvényben.
Mindehhez jól szervezett lobbitevékenységre van szükség a belga fővárosban.
A COPA és a COGECA (az utóbbi szervezet az európai agrárszövetkezeti szektor képviseletét látja el) pedig tud segíteni abban, hogy a magyar vélemény valóban eljusson a brüsszeli döntéshozókhoz a biztosokon, a szakértőkön és az Európai Parlament bizottságain keresztül.
Poprády Géza, a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa arról szólt, hogy az agrárkamara működését szabályozó új törvényt várhatóan még az ősszel elfogadja az Országgyűlés.
Célja, hogy egy széles alapokon működő, jelentős taglétszámú, az eddiginél legitimebb gazdasági önkormányzat jöhessen létre.
A miniszteri biztos szerint nagy előrelépés lenne, ha a Magyar Agrárkamara a jövőben olyan anyagi helyzetbe kerülne, amelynek során brüsszeli tevékenységét 5 százalékos önerővel és 95 százalékos állami forrással finanszírozhatná.
Ősszel 65 ezer hektár állami föld hasznosítását kezdik meg
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ősszel 65 ezer hektár állami termőföld hasznosítására ír ki pályázatot – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az NFA működését és feladatai ismertető sajtótájékoztatón.
Az NFA három kiemelt kormányprogram megvalósításában vesz részt, ezek a szociális és demográfiai földprogram, valamint a közmunkaprogram.
A szociális földprogram iránt jelentős az önkormányzatok érdeklődése.
A demográfiai földprogrammal azokat a fiatalokat szeretnék segíteni, aki élethivatásszerűen kívánnak az agrárgazdasággal foglalkozni.
A közmunkaprogramhoz kapcsolódóan pedig az állami földek parlagfű-mentesítése a cél.
A szociális földprogram iránt 117 önkormányzat érdeklődött. Ezek közül 75 várhatóan még az igén elindítja a programot.
A demográfiai földprogramra a hasznosítandó földterület 10 százalékát különítik el.
A közmunkaprogramhoz pedig úgy kapcsolódik az NFA, hogy az állami földek parlagfű-mentesítésének anyagi fedezetét biztosítja.
Farkas Imre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közigazgatási államtitkára elmondta, a végéhez közeledik az NFA vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú termőföldek számbavétele.
Az elmúlt néhány hónapban 60 ezer szerződést néztek át a szakemberek, s mintegy 200 ezer ingatlan jogi állapotát vizsgálták meg.
Ennek keretében több mint 70 ezer ingatlan helyszíni szemléjét is elvégezték.
Az államtitkár a területen uralkodó állapotokkal kapcsolatban példaként elmondta, hogy több mint 25 ezer ingatlan az NFA vagyonnyilvántartásában nem is szerepelt.
A jogi rendezés keretében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feladata lesz a mintegy 300 ezer hektár becsült osztatlan közös tulajdonnak a rendezése is.
Sebestyén Róbert, az NFA elnöke azt hangoztatta, hogy az NFA-nál az állami földek egyik legfontosabb hasznosítási módja a haszonbérbe adás.
Fontos még a vagyonkezelésbe adás, valamint a birtokösszevonás – a földcsere – is. Sőt, bizonyos jogszabályi feltételek mellett állami termőföld eladásra is sor kerülhet.
A haszonbérbeadás és a földeladás főszabálya a továbbiakban is a nyilvános pályáztatás.
Ez utóbbi szeptember első napjaiban kezdődhet meg annál a 65 ezer hektár tartós hasznosításba adandó állami földnél, amelyet erre a célra kijelöltek.
A folyamat várhatóan szeptember 10-én kezdődik és október 31-ig tart.
A szociális földprogram keretében további 1.400 hektár állami termőföld hasznosításáról gondoskodik az NFA.
Farkas Imre a sajtótájékoztatót követően az MTI-nek elmondta: az állami termőföld-területek és ingatlanok számbavételére, a helyzet rendezésére az idei évben mintegy 3 milliárd forintot különítettek el.
Akár több forrást is fel lehetne használni, hogy nagyobb léptekkel lehessen előre haladni ez ügyben, de a következő években is várhatóan hasonló összeg áll majd rendelkezésre erre a célra, ha ezt a költségvetési források lehetővé teszik.
Az államtitkár szerint az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére viszont lényegesen több pénz kellene.
Az eddigi számítások azt mutatják, hogy 6 milliárd forintra volna szükség a látványos eredmény eléréséhez: az összeg az országos gondok megszüntetésére lenne elég.
Az országban 1,2 millió hektár az osztatlan közös tulajdon nagysága.
A szakemberek a 60 ezer szerződés átvizsgálása után mintegy 100 ezer hektárnyi olyan állami termőföldre bukkantak, amelyre az esetek többségében nem kötöttek hasznosítási szerződést.
Ez a terület ezek után hasznosíthatóvá válik. Az állami földek hasznosításából az idén mintegy 6,5 milliárd forint bevétel várható – tájékoztatott az államtitkár. (Forrás: MTI)
V. Országos Bionap
Ebben az évben már ötödször szervezték meg az országos Bionapot régiónként.
A közép-dunántúli rendezvényre szombaton Szentantalfán, a Dobosi Pincészetben került sor.
Izgalmas előadásokat tartottak a szőlészek, borászok, természetvédők, táplálkozástudományi szakemberek, gazdálkodók.
Dobosi Dániel szőlőterülete 18,5 hektár, és nyolc éve ellenőrzött termelője a Biokontroll Hungária Non-profit Kft.-nek.
Nemcsak bioborokat készít, de azokkal és a hagyományos technológiával készültekkel is számos borversenyen szerzett aranyérmet.
A bionap résztvevőit Kiss Csaba, Szentantalfa polgármestere is köszöntötte, aki maga is borász.
Megtiszteltetésnek vette, hogy éppen az ő településük adhat otthont ennek a rangos rendezvénynek.
– Jó egy évtizede foglalkozunk a szőlő biotermesztésével – fejtette ki előadásában dr. Májer János, a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója.
Badacsony ideális hely az ilyen kísérletekre, és több ponton együttműködünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal.
A talajtakarásos módszer, melynek keretében szénát, sást vagy más növényi nyesedéket terítünk le a sorközökbe, szépen bevált.
Nem engedi felnőni a gyomnövényeket és megtartja a talaj nedvességét.
Az igazgató szólt arról is, hogy az utóbbi években már nem kapnak pályázati pénzt vagy más támogatást a biotermesztési programjukra, de magánszorgalomból folytatják.
Említette, hogy több településen megtiltották a seregélyek hanggal történő riasztását.
Azt ajánlotta, hogy aki tudja, hálózza be az ültetvényét, lehetőleg kék hálóval, mert ezt a magasból a madarak vízfelületnek érzékelik, és nem repülnek bele.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy aki a környezetet jobban kímélő művelési módok alkalmazására kap agrártámogatást, annak ilyenkor érdemes elvégeztetnie a levélanalízist.
Kőrös Tamás növényvédelmi szakmérnök-szaktanácsadó a szőlő, Pecznyik Béla környezetgazdálkodási agrármérnök-növényorvos a szántóföldi és konyhakerti növények növényvédelméhez ajánlott a biogazdálkodásban is használható szereket.
Ezeknek az a nagy előnyük, hogy csak egy adott faj lárváit pusztítják el, mégpedig úgy, hogy leállítják az emésztésüket vagy megakadályozzák a növekedést, bábozódást.
A ragadozó atkák szőlőbe telepítésének megyénkben is vannak hagyományai.
Györffyné dr. Molnár Júlia, a mezőgazdaság-tudomány doktora sok évig kutatta az atkákat és készített atkaöveket a szőlészeknek.
Dr. Májer János arra hívta fel a figyelmet, hogy körültekintően kell bánni a rovarok alkalmazásával a védekezésben.
Ezt igazolja a harlekinkatica esete is.
Üvegházakba hozták be biológiai védekezésre, mára elszabadult és pusztítja az őshonos, kevésbé agresszív katicákat.
(Forrás: Dobosi Győző)
