fbpx

Lapzártától lapzártáig

Írta: Szerkesztőség - 2011 január 10.

Befejezte a fiatal gazdák támogatási felülvizsgálatát az MVH

Befejezte az induló fiatal gazdák számára hozott támogatási döntések felülvizsgálatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – nyilatkozta Palkovics Péter, az MVH elnöke.

A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009-ben biztosított támogatás keretében 2009. szeptember 15. és október 31. között benyújtott 6.164 támogatási kérelemből „első körben” 906-ot hagytak jóvá.

A hivatalhoz érkezett panaszokat minden esetben kivizsgálták.

A forráshiány miatt elutasított kérelmezők jelentős része a pontozással kapcsolatban tett észrevételt, hiszen a legtöbb esetben ezen múlt a támogatás megítélése.

E folyamat során, illetve állampolgári bejelentések nyomán vizsgálták felül a jóváhagyó határozatokat is.

A hivatal összesen 80 visszavonó határozatot adott ki a felülvizsgálat során, ennyi esetben okozott az újrapontozás olyan változást, hogy az érintett fiatal gazdálkodók kiestek a támogatható körből.

Ugyanakkor összesen 42 „első körben kiesett” ügyfél a felülvizsgálat nyomán bekerült a támogatott körbe.

A támogatási összeg 90 százalékának igénylésére a támogatásra jogosult ügyfelek 2010. szeptember 6. és november 2. között nyújthatnak be kifizetési kérelmet az MVH megyei kirendeltségeire.

Jelenleg további 80 olyan támogatási kérelem van „pozitív” felülvizsgálat alatt – tehát a támogatotti körből történő további kikerüléstől nem kell tartani -, ezek közül bekerülhetnek még a támogatotti körbe fiatal gazdálkodók, a már bejutott 42 után.

 

A támogatotti körből kiesett gazdálkodók támogatási visszavonása által felszabadult forrás újra felhasználható, amivel további ügyfelek lehetnek jogosultak a támogatásra

 

Amennyiben tehát nem növekedne a jelenleg 42 pozitív, azaz támogatotti irányba átsorolt fiatal gazdálkodók száma – mivel gazdálkodónként 10 millió forint támogatásról van szó -, elméletileg körülbelül 400 millió forint támogatási maradvány szabadulhat fel.

Ezen a jogcímen azonban az idén támogatási lehetőség már nem nyílik. Két erdészeti jogcím kivételével 2010-ben támogatási lehetőség nem lesz.

A folyamatban lévő támogatási jogcímek feldolgozása után derül majd ki, hogy támogatási tengelyenként és jogcímenként mennyi rendelkezésre álló forrás van, és ezekre mennyi a determináció.

Ezekre figyelemmel születhet döntés arról, lesz-e szabad forrás, és az esetleg rendelkezésre álló szabad forrásokat milyen támogatási jogcímen nyitja meg a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Amennyiben jut rá forrás, olyan jogcímek megnyitása várható 2011-ben, amelyek nagy igénnyel rendelkező jogcímek voltak, a fiatal gazdák pedig ebben benne vannak.

Azt azonban, hogy összesen mennyi pénz lesz majd, és azt mire lehet illetve kell felhasználni, leginkább novemberben lehet majd tisztán látni – hívta fel a figyelmet az MVH elnöke.

 

Gazdálkodási napló hiányában oda a támogatás

 

Első alkalommal kell benyújtaniuk az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban résztvevőknek elektronikus úton a gazdálkodási napló egyes adatait a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz (MGSzH), aki ezt elmulasztja vagy hiányosan közli adatait, szankciókra számíthat – közölte a Magyar Agrárkamara (MA) szeptember 7-én.

Az úgynevezett WEB-gazdálkodási napló (WEB-GN) benyújtási határideje szeptember 1. és november 30. között van, az MGSzH számára a gazdálkodási napló és az előző gazdálkodási év tápanyag-gazdálkodási tervének egyes adatait kell elektronikus formában eljuttatni.

Erre egy internetes oldal ad lehetőséget, amelyet a gazdálkodók a www.mgszh.gov.hu címen a nyomtatványok menüben érhetnek el.

(Az adatok feltöltése egy file feltöltő felület segítségével és a falugazdász irodában is teljesíthető.)

Hasonló a helyzet a nitrát adatszolgáltatással is, amelyet 2010. szeptember 1. és december 31. között kell megküldeni, s ez évtől lehetőség van a teljesítésre ugyancsak az említett oldalon az elektronikus formában is.

 

Az agrárkamara további fontos határidők betartására is figyelmeztet

 

Ilyen az elmúlt évi tápanyag-gazdálkodási tervvel (TGT), valamint a földhasználati tervvel (FHT) kapcsolatos.

A TGT egyes adatait szintén szeptember 1. és november 30. között kell elektronikusan benyújtani az MgSzH-nak.

Ebben az elmúlt évi tápanyag-gazdálkodási terv adatai részletezendők, míg 2010. szeptember 30-ig a 2010/2011 gazdálkodási évre vonatkozót kell a gazdálkodónak elkészítenie.

Amennyiben a „főnövény” betakarítására ezt követően kerül csak sor, a terveket a betakarítást követően kell haladéktalanul elkészíteni.

A földhasználati terveket évről évre szintén szeptember 30-ig kell elkészíteni.

Amennyiben valaki nem vezeti a gazdálkodási naplót, kizárhatják az adott gazdasági évre járó támogatásból.

A napló meghatározott adatainak benyújtására vonatkozó kötelezettségmulasztás esetén a támogatás 30 százalékának mondhat búcsút a hanyag gazdálkodó, de bünteti a hivatal a felsorolt egyéb adatszolgáltatással kapcsolatos hiányosságokat is.

 

Több ezren igényeltek szőlőkivágási támogatást

 

Az idén utolsó alkalommal igényelhettek szőlőkivágási támogatást augusztusban a gazdálkodók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH); ezúttal mintegy 4.400 kérelem érkezett, amelyekben közel 2.500 hektár szőlőtermő-terület kivágását kezdeményezték. Az elmúlt évek kérelmeivel együtt – amelyekre a támogatási keret kimerülése miatt már nem jutott pénz – az összesen a kivágásra szánt ültetvényterület nagysága meghaladja az 5.500 hektárt. A legnagyobb területet a Kunsági borvidéken szeretnék kivágni, itt több mint 1.200 hektárnyi szőlőültetvénynek szánják ezt a sorsot.

A kérelmek feldolgozását folyamatosan végzik az MVH-nál. A helyszíni ellenőrzések döntő része azonban még hátravan, mivel az EU Bizottsága csak később dönt arról, hogy pontosan mekkora összeget biztosít a tagállamoknak a szőlőkivágás támogatására. Ezért az MVH is csak november 15-ét követően kezdheti meg – a pénzügyi forrás ismeretében – a kivágási engedélyek postázását.

 

Továbbra is lesz uniós forrás a kertészet korszerűsítéséhez

 

 

Továbbra is lesz lehetőség a kertészet technikai és technológiai korszerűsítésére az unió vidékfejlesztési alapjából – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Hortus Hungaricus nemzetközi kertészeti kiállítás megnyitóján szeptember 17-én.

A kertészet – a gabona- és húságazat mellett – az agrárium harmadik legjelentősebb ágazata, elsődleges termelési értéke évente eléri a 350-400 milliárd forintot. Magyarországon mintegy ötezer dísznövény fajjal és fajtával foglalkoznak a kertészetekben és a tevékenység 8-10 ezer embernek nyújt munkát és megélhetést.

A Vidékfejlesztési Minisztérium olyan vállalkozásokat támogat, melyek lehetőség szerint minél több embernek biztosítanak munkát.

„Ezért a családi gazdaságokat, a kis- és középvállalkozásokat akarjuk erősíteni” – idézi a minisztert a közlemény.

Magyarországon évente egy ember virágra és dísznövényre mintegy 25 eurót (6-7 ezer forintot) költ, a cél az, hogy ez két-három éven belül évi 10 euróval növekedjen, hiszen a fejlett uniós országokban már megközelíti, vagy akár meg is haladja a 100 eurót.

A dísznövénytermesztés Magyarországon elsődleges árukibocsátás szintjén 60-70 milliárd forint értéket állít elő.

Ez a Dísznövény Szövetség alelnöke szerint a válság miatt az utóbbi években stagnál, ami a belföldi forgalom egy helyben topogásában, illetve némi visszaesésében, továbbá a kivitel mintegy 10-20 százalékos visszaesésében mutatkozik meg.

Jelenleg Magyarországon mintegy 2.350 hektáron termelnek szabadföldön dísznövényt, a fedett terület nagysága pedig eléri a 340 hektárt.

A lehetőségek függvényében azonban ez a terület lényegesen – akár a többszörösére is – növelhető volna.

 

Hatályba léptek a pálinkafőzési szabályok

 

Hatályba lépnek hétfőn a párlatok magánfőzésére valamint a bérfőzésére vonatkozó új jövedéki adó szabályok már érvényben vannak: adómentesen lehet például saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos.

A Vidékfejlesztési Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél 50 literig nemcsak jövedéki adót nem kell fizetni, hanem a főzést sem kell sehol előre bejelenteni, és a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni.

Az eladásra szánt pálinkánál, vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek.

A VPOP emlékeztet: az új rendelkezések szerint magánfőzésben a 18. életévét betöltött személy saját, vagy vásárolt gyümölcsből évente, kizárólag személyes fogyasztásra 50 liter 86 fokos párlatot állíthat elő adómentesen.

Ez 86 liter 50 fokos, vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg.

E mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni kívánja, meg kell fizetni a jövedéki adót, és az előállítást a vámhatóságnak három nappal korábban be kell jelenteni.

A magánfőző által egy évben előállított párlat mennyisége nem haladhatja meg a 2 hektoliter tiszta szesz mennyiséget, a 400 liter 50 fokos párlatot, amelyből a már említett mennyiség adómentes.

Magánfőzést végezni legfeljebb 100 liter űrtartalmú lepárló berendezésben lehet, amit a vámhatóságnak nem kell bejelenteni. Egy háztartásban akkor is csak 50 liter párlat állítható elő adómentesen, ha abban több magánfőző él: az adómentes mennyiséget a háztartásban élő magánfőzők nem vonhatják össze.

 

Lepárló berendezést gyártani, értékesíteni kizárólag a vámhatóság engedélyével lehet

 

A párlatot értékesíteni akkor lehet, ha a magánfőző kistermelőnek minősül, és megfizette a jövedéki adót. Az értékesítés palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben és párlat zárjeggyel ellátva, a kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történhet.

A bérfőzdékben előállított párlat után 50 literig nem kell megfizetni a jövedéki adót, az a fölötti mennyiségre a jövedéki adó 2010-ben 1.380 forint, 1 liter 50 fokos párlat esetében.

A vámhatóság – ellenőrzései során – a jövedéki szabályokban meghatározottak teljesülését vizsgálja, így például a bejelentési kötelezettség teljesítését, a párlat értékesítésére, elidegenítésére vonatkozó szabályok betartását – fűzik hozzá, és megjegyzik, hogy a párlat továbbra sem ajándékozható.

A vámhatóság az előzőeken túl a jövőben is elvégzi az ellenőrzött információkat tartalmazó – például a bérfőzetőkre vagy a magánfőzőkre vonatkozó – közérdekű bejelentések kivizsgálását is – áll a közleményben.

A részletes szabályozás a Vám- és Pénzügyőrség honlapján olvasható, vagy személyesen a területileg illetékes regionális ellenőrzési központok adnak felvilágosítást, amelyek címéről és egyéb információkról a helyi tarifával éjjel-nappal hívható Információs Központnál a 06-40-346-262 telefonszámon érdeklődhetnek.

 

Kedvezően változik az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány piaci díja

 

2010. szeptember 1-től az Alapítvány átlagban kedvezőbb piaci díjakon nyújtja készfizető kezességét a hazai agrárium és vidékfejlesztés területén működő mikro-, kis – és középvállalkozások hitel és lízing ügyleteihez.

Azon vállalkozások számára jelent a piaci díj csökkenése komoly segítséget, akik a támogatástartalommal bíró, kedvezményes díj – „általános díj” – igénybevételére már nem jogosultak.

Ők azok a finanszírozási források felkutatásában aktív, egy millió forintnál nagyobb hitelösszegeket felvevő ügyfelek, akik már kimerítették az Európai Unió által meghatározott támogatási keretüket különböző állami vagy Uniós támogatások igénybevételével.

Továbbá kiemelendő, hogy a támogatástartalom számítási módszerének köszönhetően az alacsonyabb piaci díj a kedvezményes díjon kezességet igénylő vállalkozások támogatási keretét is megkíméli.

A módosítás eredményeképpen az Alapítvány tevékenységének fókuszában lévő, portfóliójának domináns részét kitevő, 1 millió és 100 millió forint közötti, 0-7 éves futamidejű agrárügyletek piaci díja csökkent legnagyobb mértékben.

Forgóeszköz hitel, 50 százalékos kezesség esetén a csökkenés 48 százalékos, beruházási hiteleknél pedig 44 százalékos.

A díjváltozás főként a nagy összegű, hosszú futamidejű, beruházási célú nem agrár ügyletek esetében okozott kisebb díjnövekedést, ám ezen ügyletek száma elenyésző az Agrár – Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány portfóliójában.

A piaci díjak struktúrájának és mértékének változása nem érinti a bankgarancia és a faktoring ügyletek piaci díját, valamint az általános díjakat.

A piaci díjváltozás annak köszönhető, hogy az Alapítvány a piaci díj módszertanának módosítására vonatkozó bejelentéssel élt el az Európai Bizottságnál, amelyet a Bizottság 2010. július 7-én jóváhagyott.

Így a mostanáig érvényes piaci díj átlagban mérséklődött, a díjszámítási metodika egyszerűbbé vált, valamint a támogatástartalom számítás viszonyítási alapja is kedvezőbben alakul, mivel az a piaci díjra épül.

 

Keresett a világpiacon a jó minőségű magyar búza

 

Kukoricából közel hét tonnás hektáronkénti átlagtermés várható, míg a bortermés három millió hektoliter alatt marad.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Betakarítási Koordinációs Bizottság idei első ülése után az őszi vetés és betakarítás aktuális helyzetét ismertették.

Az államtitkár külön felhívta a figyelmet, hogy az agrárkár-enyhítési alapba történő befizetésnek szeptember utolsó napjáig be kell érkeznie, a későbbi fizetés méltányossággal sem ismerhető el.

Az elmúlt hónapokban lehullott, sokéves átlagot meghaladó csapadék-mennyiség rendkívüli mértékben megnehezíti a vetési munkákat.

Még mindig belvíz borít 75 ezer hektár mezőgazdasági területet, és 125 ezer hektáron pusztult ki a szélsőséges időjárási körülmények miatt a növényzet.

Az előzetes termésbecslés alapján a várható bortermés 3 millió hektoliter alatt marad, de nem lesz hiány borból a hazai piacon.

Az alacsonyan induló mustfokok biztató emelkedésére egyelőre kevés az esély.

A minisztérium kérte Brüsszeltől, hogy kivételesen 1,5 százalék helyett 2 százalékot lehessen javítani a cukorfokon.

A szőlőért a tavalyinál 20-40 %-kal többet kell fizetni idén, egyrészt a kevesebb termés miatt, másrészt a Szlovákiából, Csehországból érkező felvásárlók miatt.

A nagy mennyiségű nyári csapadék és az augusztusi meleg időjárás kedvezett a kukoricának, kivéve a belvízzel borított területeken.

A teljes kukoricatermés 7,4 millió tonnára tehető. Néhol még táblán belül is változó képet mutatnak a kukoricaföldek, többségében azonban jó termésre számíthatunk.

A hazai gabonaárak a világpiaci tendenciáknak megfelelően júliustól kezdve jelentősen emelkedtek, ismertette Vancsura József.

A fekete-tengeri régióban jelentkező súlyos aszály és hőség, valamint a közép-európai térségben megfigyelhető belvíz és árvíz a nyári betakarítású gabonáknál jelentős terméscsökkenést okozott.

A világ libamáj exportjának 90 százalékát Magyarország adja, annak ellenére, hogy a közelmúltban nemtelen támadások érték a magyar lúdtenyésztőket – nyilatkozta Földi Péter, a Baromfi Teremék Tanács (BTT) szaktanácsadója.

 

A gazdasági válság a víziszárnyas tartásban

 

Míg a Magyarországon előállított libahús mennyisége 43 ezer tonna volt 2008-ban, addig tavaly csak 35 ezer tonnát tett ki.

A tenyésztők abban bíznak, hogy az idén már ezer tonnával növelhető ez a mennyiség.

A lúdkeltetés adatai is gazdasági recesszió hatásait mutatják. Tavalyelőtt még mintegy 5,5 millió naposlibát helyzetek ki a tenyésztők, ám ez 2009-re 4,86 millió darabra csökkent.

Ennek ellenére Magyarország megőrizte vezető szerepét a hízott libamáj-termelés területén. Tavalyelőtt ebből az áruféleségből mintegy 2.000 tonnát állított elő.

A múlt évben ez a mennyiség 1.769 tonnára csökkent. Az idén pedig az előrejelzések szerint a kivitel mennyisége eléri az 1.830 tonnát.

A hízott libamáj kivitel a megtermelt mennyiség mintegy háromnegyedét teszi ki. A libamáj exportból tavaly 6,99 milliárd forint bevételük származott a termelőknek, 2008-ban pedig 5,76 milliárd forint.

Az idén várhatóan ismét növekszik a bevétel, és elérheti a 7,5-7,6 milliárd forintot. A magyar libamáj felvevő piaca Belgium és Franciaország ide kerül a kivitt mennyiség mintegy 90 százaléka.

 

Biogáz-termeléshez kapcsolódó konferenciát szervezett a FruitVeB Kecskeméten

 

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2010. szeptember 23-24. között a FARMAGAS európai uniós projekt keretében biogáz-termeléshez kapcsolódó szakmai továbbképzési konferenciát szervezett Kecskeméten.

Az Európai Bizottság IEE-programja (Intelligens Energia Európa) által támogatott FARMAGAS projekt 2009. júniusában indult azzal a céllal, hogy széleskörűen népszerűsítse a mezőgazdasági hulladékok anaerob lebontással történő hasznosítását és ezen keresztül a biogáz-termelést olyan nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkező országokban, mint Magyarország,

Lengyelország és Románia. A három célország a projekt szempontjából hasonló tulajdonsággal rendelkezik, meghatározó a mezőgazdasági ágazat teljesítménye, azonban az egy főre eső biogáztermelés a legalacsonyabbak között szerepel az Európai Unióban.

A biogáztermeléssel kapcsolatos széleskörű ismeretátadásra egy hattagú nemzetközi (spanyol, dán, német, lengyel, román, magyar) konzorcium alakult, amelynek magyarországi tagja a FruitVeB.

A kétnapos kecskeméti továbbképzés elsődleges célja az volt, hogy a hazai biogáz-termelésben érdekelt szereplők – kutatók, projektgazdák, technológiaszállítók, civil szervezetek – átfogó képet kapjanak az Európai Unió aktuális alternatív energia politikájáról, a nemzetközi és hazai biogáz-termelési tendenciákról, valamint a FARMAGAS projekt keretében kidolgozott biogáz-termelést támogató eszközök alkalmazásáról.

A továbbképzés első napján a résztvevők külföldi és hazai előadók prezentációiból megismerkedhettek a mezőgazdasági eredetű biogáz termelésének biológiai alapjaival, a biogáz hasznosítási lehetőségeivel, valamint gyakorlati oldalról megközelítve információkat kaphattak a magyarországi biogáz-üzemek létesítésével és működésével kapcsolatos jogi és gazdasági környezetről.