Országjárás közben ismertetik a sertésstratégiát

Borítókép

Országjárás közben ismertetik a sertésstratégiát

A tervek szerint a szeptemberi OMÉK-on véglegesítik majd a tavaly meghirdetett sertésstratégia alapján megfogalmazott gyakorlati lépéseket, amelyben először az állatállomány-csökkenés megállítása lenne a cél. Ezt követné a piacok építése, amely által nőhetne a sertések száma is – hangoztatta Horváth István kormánypárti képviselő, valamint Kardeván Endre, a vidékfejlesztési tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős államtitkára is. Költségvetési forrásokból 7,2 milliárd forintra emelték az állatjóléti támogatásokat, illetve ezzel egyidejűleg az állattartó telepek korszerűsítésére idén újabb tízmilliárd forint elnyerésére lehetett pályázni. Az államtitkár kiemelte, hogy olyan kutatásfejlesztési programokat kívánnak támogatni, amiben a takarmányozással, illetve a hazai genetika bővítésével, korszerűsítésével foglalkoznak. (A képet azonban árnyékolja – hangzott el néhány felszólaló mondandójából –, hogy soha nem látott szintre zsugorodott a hazai sertésállomány [kevesebb, mint 2,9 millió], 205 ezer a kocalétszám, a kistermelők tenyésztői kedve folyamatosan csökken, a választási malacok jelentős részét pedig külföldiek, közte romániai tenyésztők vásárolják fel.)

A külkereskedelemben a reális cél a magas feldolgozottságú, prémium minőségű áru értékesítése – szögezte le Kardeván Endre. Ehhez árualapra van szükség, amely persze valamennyi élelmiszeripari ágazat esetében elérendő cél. Ez értelemszerűen nem holnapra valósul meg, de 6-7 év alatt el kell érni, hogy mintegy a duplájára emelkedjen a sertésállomány. A kormány 2,6 milliárd forinttámogatást ad a sertéságazat helyzetét javító intézkedésekhez, ám emellett szükséges javítani a vágóhidak hatékonyságát, növelni a feldolgozó-kapacitást.

_simpelads_load('.simpleads-2764-content-0', 2764, 1);

Horváth István nemzeti ügynek nevezte a stratégia megvalósítását, és ezen belül a tenyésztés valamennyi szintjét, így a háztájit és a modern, nagyüzemi sertéstartást egyaránt bátorítani kell. Ennek érdekében egy hatékony integrációs modell kidolgozását vetette fel, illetve, hogy a tenyésztés ne ideológiai, hanem üzleti alapon történjen. A miniszteri megbízott szerint az első lépésben egy pontos nyilvántartást kell készteni a sertésállományról, mert senki sem tudja pontosan megmondani, hogy hány sertés van az országban – érvelt Horváth István, majd hozzátette, a vidékfejlesztési miniszter már intézkedett. A megítélt többlet 2,6 milliárd forint jelentős részét piacépítési marketingre költik el, amelynek fő célja, hogy ismét növekedjen a sertéshús-fogyasztás. Ma kevesebb sertéshúst eszünk, mint húsz éve. A kampányban a sertéshúsról terjesztett hamis állításokat szeretnék szembesíteni a tényekkel. Még ma is gyakran állítják egyes körök, hogy a magas koleszterinszint és a rák egyik fő okozója a sertéshús fogyasztása. Hazánkban húsz év alatt a fogyasztás a harmadára esett vissza, az egészségügyi problémák viszont nem javultak, vagyis nincs összefüggés a sertéshússal, amely egyáltalán nem egészségtelen, helye van az étrendünkben – fogalmazott a miniszteri megbízott.

Hornok László, a Szent István egyetem rektor helyettese, akadémikus a hazai sertéstenyésztés történetéből, pontosabban a Gödöllő környéki sertéstartás múltjából idézett. Grassalkovich Antalról, a gödöllői kastély építtetőjéről tudni kell, annak idején a sertéstenyésztésből, illetve forgalmazásából teremtette meg a vagyonát. A magyar főúr nem volt finnyás az ólak körül terjengő szagokra, ellenben napjainkban lassan a falvakban semmilyen haszonállatot nem lehet tartani, mert zavarja az istállók, ólak közelében élő lakókat. A falusi élet velejárója az egész világon a ház körüli állattartás, példaként a sertéstenyésztés egyik siker országát, Dániát említette meg. E gondolathoz köthető Póti Péter, egyetemi docens, a gödöllői egyetem állattenyésztés-tudományi intézetének igazgató-helyettesének azon gondolata, hogy a hazai agroökológiai potenciálban lévő előnyök, mint megújuló erőforrás kihasználása, döntő fontosságú Magyarország és a vidéken élő lakosság számára, mivel ez adhat biztos alapot a környezeti, természeti és gazdasági fenntarthatóságot figyelembe véve a vidéki lakosság megélhetéséhez. Elmondta, az intézet kidolgozott több, a hazai lehetőségeket figyelembe vevő, a környezetbe illeszkedő és gazdaságilag fenntartható tartástechnológiát. A kis- és nagyüzemi technológiák kialakításánál, megválasztásánál egyaránt a lehető legegyszerűbb és természet közeli megoldásokat javasolta. Ne nekünk, embereknek, hanem az állatoknak tetsszen a technológia. (Póti Péter részletezte az almos sertéstartás számos előnyét, természetesen a gabonaszalma felhasználásával. Az egyik előadásban szóltak a különböző almok kedveltségéről, közte a papír, a szalma, sőt a fenyőlevél használhatóságáról is. Ez utóbbi kevésbé tetszett a sertésnek, még szerencse, különben kötelezővé tették volna az állatok védelmezői – a szerk. megjegyzése.) A tartástechnológia megválasztásában a helyi adottságok és lehetőségek függvényében értékeljünk, s ne az egyes résztechnológiák, elemek előnyeit, hátrányait vegyük figyelembe külön-külön, hanem az egész komplex technológiát, továbbá a környezetvédelmi és a fenntarthatósági szempontokat.

Mézes Miklós akadémikus, a Szent István Egyetem Állattudományi Alapok Intézetének igazgatója a sertések takarmányozásában használható alternatív fehérjeforrásokkal kapcsolatos kutatásokról számolt be. Hazánkban is rendelkezésre állnak olyan alternatív fehérje források, például a bioetanol (jelenleg 60-80 ezer tonna, ez várhatóan 100 ezer tonna lesz a fejlesztések után) és a biodízelgyártás melléktermékei, amelyek a sertések takarmányába adagolva, a termelési paraméterek szinten tartása mellett, jelentős mennyiségű import fehérje hordozó, főképp extrahált szójadara, valamint kukorica váltható ki, de csak abban az esetben, ha azok alkalmazása során tekintetbe veszik a mennyiségi korlátokat. A receptúra készítésében feltétlenül figyelembe kell venni az egyes gyártási tételekből származó melléktermékek aktuálisan mért táplálóanyag tartalmát, mivel csak ilyen módon biztosítható a folyamatos és egyenletes táplálóanyag ellátás. A bioetanol gyártása során keletkező DDGS 10-20 százalékos arányban szerepelhet a sertések keveréktakarmányában, a CGF a választott malacok és növendék sertések takarmányába 5-10, a kocatakarmányokba pedig 5-20 százalék mennyiségben keverhető. Mézes Miklós hangsúlyozta, a DDGS javasolt legmagasabb bekeverési határértékét a sertések teljes értékű keveréktakarmányában nem célszerű túllépni. „A disznó persze örül, legalább kapott enni”, csakhogy a többlettől növekedne a sertészsír többszörösen telítetlen zsírtartalma. Ennek hatására a szalonna lágyabb lesz, továbbá csökken a hús és a szalonna oxidatív stabilitása, azaz eltarthatósága.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, a sertéstakarmányok iránti kereslet alakulását foglalta össze. Magyarországon a sertésállomány csökkenésében – a takarmányok meghatározó költségtényezői jellege ellenére – nem a takarmányozás játssza a fő szerepet. Ma még megvan a tudás és gyakorlat, amely a hazai nagyon heterogén sertésállomány okszerű takarmányozását el tudja végezni, de ennek ellenére a világ elhaladt mellettünk. Nem tartjuk a lépést a fejlődéssel. Hiányoznak az új fajták, az új ismeretek és a gyakorlati ismereteket megalapozó képzés. A takarmányozás feladatát abban jelölte meg, hogy a jelenlegi problémák hatását minél kisebbre szorítva, segítse a gazdaságos sertéstartást, szolgálja ki az állatok genetikai adottságát és igényeit optimális táplálóértékű, gazdaságos takarmányokkal a takarmányozási technológia legcélszerűbb alkalmazásának a figyelembe vételével.

A sertéshús és termékei jelentős szerepet töltenek be a lakosság fehérje ellátásában. A sovány sertéshús zsírtartalma nem számottevő, és nem haladja meg más állatok húsának zsírtartalmát – mutatott rá Kovács Alfréd, az Állattenyésztés-tudományi Intézet egyetemi docense. Javasolta, egészségesebb alapokra helyezzük az állati zsiradékokkal, köztük a sertészsírral való táplálkozást. Változtassunk fogyasztási szokásainkon. Az új ízek mellett új konyhatechnológiai eljárásokat kell tanulnunk, melyekkel ételeinkbe kevesebb zsírt viszünk, a bevitt zsír pedig kevésbé károsodik a feldolgozással. A húsok és húskészítmények jelentős vitaminforrások. Például a B12-vitamin szinte kizárólag az állati eredetű élelmiszerben fordul elő. Különösen kiemelkedő a sertéshús B1-vitamin tartalma, amely más állatok húsához hasonlítva ötszörös mennyiségű. A zsírban oldódó vitaminokat, főleg A- és D-vitamint a húsok kis, a belsőségek nagy mennyiségben tartalmaznak. A sertésmájban – mutatott rá Kovács Alfréd – jelentős C-vitamin tartalom is található.

Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának vezetője kifejtette, a hazai állattenyésztés (sertés, baromfi, szarvasmarha, valamint a tejágazat) reális céljainak elérése érdekében az elkövetkező hét évben 1.000 milliárd forint beruházásra lenne szükség. Ebből a sertéságazat fejlesztési igénye 440 milliárd forint. Sem a szakmai befektetői körök, sem a következő uniós költségvetési időszakban a fejlesztések támogatása érdekében allokálásra kerülő támogatási borítékok nem rendelkeznek a szükséges pénzmennyiséggel. A tőkebefektetések elsődleges célpontjai közt nem szerepel a mezőgazdaság, különösképp a sertéstartás – és közte Magyarországon. Mindezek fényében a szükséges fejlesztések csak saját erő felhasználásával, különböző befektetési támogatási csatornák összefűzésével és intenzív banki finanszírozással valósulhatnak meg.

Tartalom közti banner a cikk végére
yes