A szőlő integrált védelme a kórokozók ellen

A szőlő fitoplazmás betegségei közül a Stolbur fitoplazma jelenlétét Magyarországon már korábban is igazolták. A szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazmát (Flavescens dorée) 2013 őszén találták meg Zala megyében. A kabócák által terjesztett kórokozókról az utóbbi években több részletes szakcikk jelent meg. A kórokozó zárlati károsító, a növényvédelmi hatóság a betegség felderítését és a vektor kabóca terjedését kiemelt feladatként kezeli. A fertőzött területek körzetében és a szőlőiskolákban kötelező védekezést ír elő.
 
A szőlő agrobaktériumos golyvája (Agrobacterium vitis) terjedőben lévő betegség. A kórokozó tipikus sebparazita, a növények szöveteiben sejtburjánzást, tumorokat indukálnak. A tumorok alatt a kéreg és a faszövet elhal, ami tápanyagellátási zavarokhoz, súlyos esetben tőkeelhaláshoz vezethet. A növényi nedvkeringéssel a szőlő különböző részeire szállítódnak. A fertőzés és a tünetek megjelenése között több év is eltelhet, ezért a tünetmentes oltványok is lehetnek fertőzöttek.
A vesszőgolyva elleni védelem a prevencióra épül. Szaporítóanyagot ellenőrzött, betegségmentes ültetvényből szabad szedni. A gyökereztetést steril közegben kell végezni, mert a friss metszlapokon nagy a fertőzés lehetősége.
A metszést a nedvkeringés megindulása előtt kell elvégezni, mert a betegség a szőlő könnyezési nedveivel is átvihető.
 

A szőlő újratelepítésének problémái

A kivágott szőlőültetvények helyébe gyakran gazdasági megfontolásból (pl. telepítési támogatás) a kívánatos 8-10 éves talajpihentetés helyett 2-3 év után újratelepítenek. Az ilyen területeken gyakran lép fel az úgynevezett "talajuntság", ami az oltványok gyenge növekedésében, illetve pusztulásában nyilvánul meg. A talajuntság kialakulásában meghatározó szerepe van a talajban élő nematódáknak, agrobatériumnak és a gyökérparazita gombáknak (Fehérpelyhes gyökérpenész, szegecsfejű gomba stb.). A fonálférgek nemcsak közvetlen kártételükkel, hanem a fitopatogén vírusok terjesztésével is gyengítik a tőkéket. A gyökérgombák, a gyökérmaradványokon évekig fennmaradnak, és az újratelepítés során fertőzhetik az oltványokat és a fiatal tőkéket.
 
Az újratelepítést megelőzően szükséges a talaj tápanyagtartalmának vizsgálata, illetve a talajban élő fitopatogén kórokozók és fonálférgek felmérése.
A szőlőtelepítés előtti általános talajfertőtlenítésre 2014. 06. 30-tól egyedül a Basamid G engedélyezett, amely a fonálférgek, a talajgombák és a csírázó gyomok ellen ad megfelelő védelmet, a gyökérpenészek és az agrobaktérium ellen hatása nem kielégítő. Az előbbiekben vázolt okok miatt a kivágást követő 2-5 évben az újratelepítés kockázatos.
A talajfertőtlenítést követő szervestrágyázás, a talajélet helyreállítását és a humuszképződést is elősegíti, ezáltal biztosítja az oltványok gyors kezdeti fejlődését.
 

A kórokozók elleni integrált védekezés lehetőségei

A szőlő növényvédelmének gerincét 3-4 rendszeresen fertőző gombabetegség képezi. Ezen kórokozók elleni integrált védekezés lehetőségeit az alábbiakban foglalom össze.
 
Terület kiválasztás, művelésmód
A szőlő integrált termesztése a szőlő igényihez alkalmazkodó termőhelyen könnyebben megvalósítható. Mély fekvésű, fagyzugos területekre ne telepítsünk. Az erdő közeli mélyedésekkel tarkított területeken a nedves, párás mikroklíma elősegíti a betegségek fertőzését. A talajréteg vastagsága, illetve a gyökerek elhelyezkedése (harmatgyökerek) befolyásolja az ültevény szárazságtűrését. A sekélyen gyökerező tőkékre erősebben hat a felszíni talajréteg víztartalmának ingadozása. Az ilyen ültetvényekben könnyebben lép fel bogyórepedés és ezt követően a szürkerothadás.
 
A betegségek fertőzésére az ültetvény, illetve a fürtzóna mikroklímája is jelentős hatással bír. Minden olyan megoldás, ami elősegíti a nedvesség, harmat gyors felszáradását a növény és a fürt felületéről, kedvezőtlen a betegségek (peronoszpóra, szürkepenész) fertőzés kialakulásához: szélesebb sortávolság, szellős, vékony lombkorona, művelésmód, zöldmunkák stb.
 
Az ívelt szálvesszős metszésmódú tőkeformákon (pl. ernyőművelés, Sylvoz művelés) vékony lombkorona nevelhető. A szellős koronában a kedvező fényviszonyok a levelek fotoszintézis aktivitását növelik, a fürtök színezettsége javul, éréskor a bogyók cukortartalma magasabb, savtartalma alacsonyabb, mint az árnyékban fejlődött fürtökön. Ezek a művelésmódok növényvédelmi szempontból is előnyösek: a lombfal mikroklímája kevésbé kedvez a gombafertőzéseknek, illetve nő a permetezések hatékonysága.
 
Az egyesfüggönyművelés széles, harang alakú lombsátrában ideális a mikroklíma a kórokozók fertőzéséhez, illetve a tőke belsejébe nehezebb megfelelő permetlé-borítottságot elérni. A Moser művelés az egyesfüggöny műveléshez képest kisebb fertőzésveszélyt jelent, de a fürtzóna párásabb, mint az ívelt szálvesszős művelési módoknál.
 
Az idejében elvégzett zöldmunkák (hajtásválogatás, csonkázás, levélritkítás) hatékonyabbá teszik a növényvédelmet. A zöldborsó nagyságú bogyó állapotban végzett levelezés után a jobb megvilágítás hatására a bogyók sejtfala és kutikulája megvastagszik, ezáltal elsősorban a botritisz fertőzésnek jobban ellenállnak. A levelezés hátránya, hogy az erős UV sugárzás miatt nő a napperzselés veszélye!
 

A fajta szerepe az integrált növényvédelemben

Az integrált termesztés egyik sarkalatos pontja a fajta betegségekkel szembeni fogékonysága. A kórokozókkal szemben rezisztens, illetve toleráns fajták termesztésével a növényvédő szeres kezelések száma és költsége jelentősen csökkenthető. A nemesítők munkájának eredményeként rendelkezésre áll számos, fajtakeresztezéssel előállított, ún. interspecifikus fajhibrid, amely egy vagy több kórokozóval szemben jó ellenállósággal rendelkezik, amellett jó minőségű termést ad. Terjedésüknek a piaci igények szabnak határt, de az integrált és az ökológia termesztés keretei között a szőlő termőterület arányában növekszik.
 
A betegségekkel szembeni ellenálló képesség az európai eredetű (Vitis vinifera) szőlőfajták esetében is különböző lehet. Ezek ismerete a telepítés és a növényvédelmi kezelések tervezésénél is fontos. A fogékony fajták - különösen járványveszélyes időszakban - több permetezéssel, drágább kuratív és eradikatív hatással rendelkező fungicidekkel, a toleráns fajták erős fertőzési nyomás mellett is olcsóbban védhetők.
Például 2011 nyarán a Velencei hegységben, egymástól légvonalban mintegy 3 km-re levő ültevényben végeztünk védekezési kísérleteket Borytis cinerea ellen. Július második felében mindkét ültetvényben mintegy 50 mm csapadék hullott. A rothadásra nagyon fogékony Medoc noir fajta kezeletlen tőkéin augusztus közepére a fürtök 25-30%-a fertőződött, de a folpet hatóanyagú fungiciddel kezelt parcellákon is a fertőzés aránya elérte az 5%-ot. A másik ültetvényben a kevésbé fogékony Ezerfürtű fajtán a fertőzés aránya a kezeletlen tőkék fürtjein is csak 1-2% volt, a fungiciddel kezelt parcellák tünetmentesek maradtak (1. kép).
1. kép Botritisz fertőzés Medoc noir fajtán
1. kép Botritisz fertőzés Medoc noir fajtán
 
A fajtaleírásokból és egyéb szakmai anyagokból tájékozódhatunk az egyes fajták tulajdonságairól, többek között a fajta betegségekkel szembeni fogékonyságáról. A mellékelt táblázatok a szakirodalmi adatok alapján - kiegészítve néhány saját megfigyeléssel - a legtöbb köztermesztésben lévő fajta betegség ellenálló képességéről adnak tájékoztatást (1. táblázat).

1. táblázat A szőlőfajták betegség ellenálló képessége

Fehérbor szőlőfajták

Fajta

Peronoszpóra

Lisztharmat

szürkepenész

orbánc

Bianca

7

7

9

3

Chardonay

3

3

5

-

Cserszegi fűszeres

3

3

5

1

Ezerjó

3

2

2

-

Furmint

1

4

2

4

Göcseji zamatos

6

4

4

3

Hárslevelű

2

1

2

3

Irsai Olivér

1

3

4

5

Királyleányka

3

3

2

5

Kunleány

5

3

9

6

Leányka

1

3

2

5

Olaszrizling

3

2

3

5

Ottonel Muskotály

3

3

5

5

Pinot blanc

3

3

4

4

Rajnai rizling

1

3

4

4

Rizlingszilváni

2

1

1

2

Sárga muskotály

2

2

1

-

Savignon

3

2

4

3

Szürkebarát

3

3

4

4

Tramini

3

3

6

1

Zalagyönye

7

4

6

4

Zengő

2

2

3

-

Zenit

2

3

4

-

Zöld veltelini

2

2

3

3

Vörösbor szőlőfajták

Blauburger

1

1

6

-

Cabernet franc

1

3

5

5

Cabernet Savignon

3

3

7

5

Kadarka

2

1

3

-

Kékfrankos

2

2

5

5

Medina

4

7

8

3

Medoc noir

2

2

1

-

Merlot

3

4

4

3

Nero

8

6

6

-

Portugeser

2

1

1

5

Pinot noir

3

3

5

5

Regent

7

7

9

-

Syrah

3

4

7

-

Zweigelt

2

3

4

5

Turán

3

3

3

-

A szőlő kórokozók előrejelzésének alapelvei és lehetőségei

Az integrált növényvédelem szerves része a növényvédelmi előrejelzés. Az előrejelzési módszerek használata az okszerű növényvédelem alapja. Az előrejelzésre támaszkodva egyes - rutinszerűen - végzett kezelések elhagyhatók, vagy a drágább, szisztemikus fungicidek helyett kontakt készítmények is jó eredménnyel használhatók.
 
Az időjárás alakulása és a szőlő kórokozók fertőzése között nagyon szoros az összefüggés. A szőlő peronoszpóra és a szürkepenész - megfelelő hőmérséklet, vízborítás, fenológia stb. esetén - nedves évjáratokban, illetve időszakokban okoz járványokat. A lisztharmat számára a párás meleg időjárás kedvez. A szőlő kórokozók előrejelzése a meteorológia adatok (minimum-maximum hőmérséklet, csapadék, páratartalom a nedvesség borítottság időtartama) mérésén, illetve a mért adatok tárolásán, feldolgozásán, értékelésén alapszik.
 
A nagyobb szőlőgazdaságokban, borvidékeken terjedőben vannak a különböző típusú automatikus meteorológiai állomások, amelyek segítséget nyújtanak a kórokozók elleni védekezéshez. Az alap műszert igény szerint különböző szenzorokkal lehet felszerelni (napfénytartam-/napsugárzás-, szélsebesség-/szélirány-, talajhőmérséklet-, talajnedvesség-, légnyomásmérő stb.). A mérések gyakorisága általában a kívánalmaknak megfelelően változtatható. A meteorológiai állomások energia ellátását tartós elem, hálózati vagy napenergia biztosítja. Az adatok továbbítása adatkábelen, GSM telefonon vagy saját rádiófrekvencián történhet.
Forgalomban lévő automata meteorológiai állomások közül a mezőgazdaságban az alábbi típusok terjedtek el: Lufft (HP 100, Opus típusok), Metos (Standard, Compck), Boreas termékcsalád, Gamma mérőműszerek, Agroexpert- ADCON Telemetry.

Csemegeszőlő fajták

Fajta

Peronoszpóra

Lisztharmat

szürkepenész

orbánc

Augusztusi muskotály (Palatina)

6

5

8

-

Attila

3

3

4

-

Cardinál

2

2

3

-

Csabagyöngye

1

2

3

5

Fanny

6

4

8

-

Favorit

1

1

6

5

Fehér chasselas

2

3

6

2

Piros chasselas

2

3

6

3

Eszter

5

6

8

-

Lidi

4

4

3

-

Pannónia kincse

2

1

4

6

Pölöskei Muskotály

6

5

8

2

Sarolta

4

3

8

 

Szőlőskertek királynője muskotály

1

1

4

-

Teréz

6

7

8

-

Magyarázat: A táblázat a betegség ellenálló képességet 9 fokozatú skála szerint értékeli.

  1. erősen fogékony
  2. nagyon gyenge-gyenge ellenálló képesség
  3. gyenge- fogékony fajta
  4. közepesen fogékony fajta
  5. közepesen ellenálló fajta
  6. kevésbé fogékony (toleráns) fajta
  7. nagy ellenálló képességű rezisztens fajta
  8. erősen rezisztens fajta
  9. teljesen rezisztens fajta
Működnek már több mérőállomással rendelkező, nagyobb területre, vagy egy egész borvidékre kiterjedő előrejelzési rendszerek is. Az Agroexpert rendszer 1998 óta működik, és lefedi a Soproni borvidéket. A mérőállomások saját rádiófrekvencián keresztül továbbítják az adataikat a központi számítógépre. A beérkezett adatokat a szaktanácsadó feldolgozza, és növényvédelmi előrejelzést készít a gazdák számára. Az előrejelzéseket számítógépen, telefonos üzenetrögzítőn, helyi TV, újságban vagy hirdetőn kapják meg a termelők.
 
A GALATI VITIS előrejelzési program kiértékeli a meteorológiai állomásokból begyűjtött adatokat, amelyeket a termelő kiegészít a szőlő fenológiai fázisával és az elvégzett permetezésekkel. A program a fertőzés veszély számításánál a fenofázist, a fajta betegségekkel szembeni fogékonyságát is figyelembe veszi. A saját szőlőterületre vonatkozó prognózisnál az előző heti permetezés (permetezés ideje, növényvédő szer hatástartama) hatásával is számol. A program előrejelzési rendszerként is működik.
Az előrejelzési programok általában csak azt jelzik, hogy a fertőzés időjárási feltételei adottak-e és nem veszi figyelembe a fertőzőanyag mennyiségét, fertőzés egyéb körülményeit. Az időjárási adatok analizálása mellett szükség van pontos növénykórtani (pl. inokulum vizsgálat, primer tünetek megjelenése, fogékony fenológia állapot stb.) és szőlészeti megfigyelésekre (pl. fajta fogékonyság) is. A védekezések tervezésénél a növényvédő szerek hatékonysága, hatástartama és a fungicid rezisztencia megelőzése is fontos szempont. A kisebb területi egységekre (borvidék) kiadott rövid és középtávú meteorológia előrejelzések módosíthatják a permetezési forduló hosszát, illetve a fungicid megválasztását. A rövidtávú, 2-4 napos előrejelzések általában megbízhatóak, az aktuális védekezés tervezésénél érdemes erre alapozni.
 

A fontosabb gombabetegségek fertőzés ökológiája

Szőlőperonoszpóra

A peronoszpóra a szőlő minden zöld részét (levél, levélnyél, kacsok, zöld szár, virágzat, zöldbogyók és fürtkocsány) fertőzheti. A szár és a kacsok többnyire csak járványveszélyes időszakban fertőződnek (2-3. kép). A járványos években ez a megbetegedés okozhatja a legnagyobb kárt.
2. képA súlyos peronoszpóra fertőzéstől a fiatal levelek lehullanak
2. kép A súlyos peronoszpóra fertőzéstől a fiatal levelek lehullanak
 
3. kép őszi levélfertőzés peronoszpóra tünetek
3. kép őszi levélfertőzés peronoszpóra tünetek
 
A peronoszpóra nedvességigényes kórokozó, csapadékos években okoz erős fertőzéseket. Járványok kialakulásában különösen a május-július hónapok csapadék mennyisége és eloszlása döntő, de a nyugalmi időszak csapadékviszonyai a kórokozó áttelelésére is kihatnak. A csapadék elsődleges szerepét igazolja, hogy a 2010-es járványt követően nagy mennyiségű fertőző anyag képződött, 2011-ben a száraz tavaszi-nyári időjárás miatt a kórokozó csak kevés helyen okozott jelentős fertőzést.
 
A kórokozó a fertőzött levelekben képződő oospórákkal telel át. Tavasszal az oospórák fejlődése akkor indul meg, ha a napi középhőmérséklet eléri a 10-13°C-ot és az éjszakai hőmérséklet több napon át nem süllyed 10-11°C alá, továbbá egy-két napon belül legalább 10 mm csapadék hullik. Az oospórák nagyméretű sporangiumokat képeznek, bennük 30-40 oospóra fejlődik. Az oosórák újabb kutatási eredmények szerint nyár közepe után is megőrzik fertőzőképességüket és kedvező időjárás mellett részük lehet a későbbi fertőzésekben is. A sporangiumok vagy a kirajzó zoospórák esőcseppekkel az alsó levelekre felverődnek. A rajzóspórák a nedves leveleken úszva kémiai inger által irányítva, közelítik meg a légzőnyílásokat, ott csíratömlőt fejlesztve behatolnak a növény szöveteibe. A gomba a sejtközötti járatokban gyorsan terjed. A megtámadott foltokban a sejtek klorofilja elbomlik, ami az olajfolt tüneteket okozza. A sztómákon keresztül a sporangium tartók tömege kerül a felszínre fehér gyepet alkotva, ahonnan a szél segítségével terjed tovább. A sporangiumok 3-20 napig életképesek, ha ezen időszak alatt esik az eső ismét rajzóspórákat képeznek. A vegetáció alatt a rajzóspórák kifejlődéséhez és behatolásához 3-5 mm csapadék, vagy az éjszakai erős harmatképződés is elegendő. A helyben áttelelő oospórák mellett a járványok kialakulásában jelentős fertőzési forrás lehet a mediterrán ciklonok által szállított sporangium tömeg. Ezzel magyarázható például az 2005-ös peronoszpórajárvány, amikor egymás utáni több száraz év (2000-2004) után - gyakorlatilag helyi fertőzés hiányában - május végére korai erős epidémia lépett fel.
 
A nedvesség mellet a hőmérséklet is meghatározó a gomba fejlődésében és terjedésében. A primer fertőzések hő igényét a fentiekben taglaltuk. A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó ún. lappangási időt elsősorban a hőmérséklet befolyásolja. A gomba számára a 20-25°C az optimális hőmérséklet, ilyenkor a lappangási idő a legrövidebb. 30-35°C feletti hőmérséklet általában alacsony páratartalommal és meleg éjszakákkal jár együtt, ami nem kedvez a fertőzésnek. A hőségnapokon 3-5 napra csökken a sporangiumok életképessége.
 
A fertőzés időpontjának ismeretében a lappangási idő az Istvánfy-Pálinkás féle táblázat segítségével számítható (2. táblázat). Az inkubációs időszak alatti jelentősebb hőingadozások módosíthatják a táblázati értékeket. Az előrejelzési programok ezt figyelembe veszik.

A szőlőperonoszpóra lappangási ideje a hőmérséklet függvényében

Napi középhőmérséklet

(°C)

Lappangási idő ( nap)

Normális időjárásnak megfelelő időszak

levélen

fürtön

10-13

15-18

15-18

május közepéig

14

12-15

12-15

május vége

15

11-13

11-13

június eleje

16

9-11

9-11

június közepe

17

6-7

11-13

június vége

18-19

5-6

13-15

július

20-25

4-5

14-18

augusztus

Az előrejelzés módosító szerepe a peronoszpóra elleni védekezésben
  • Amíg nincsenek meg a primer fertőzés feltételei nem érdemes védekezni.
  • Járványhelyzetben a hosszú hatástartamú fungicideket használjuk, a permetezési forduló ne legyen 10 napnál hosszabb.
  • Ha kicsi a fertőzés veszély a kontakt gombaölő szerek a fürtök fogékony időszakában is megfelelő védelmet biztosítanak.
 

Szőlőlisztharmat

Lisztharmat fertőzésre gyakorlatilag minden évben számíthatunk. A betegség a szőlő valamennyi zöld részét károsítja, de legnagyobb kárt a korai fürtfertőzés okozza. A levélzet az egész vegetációban fogékony a betegségre. A bogyók virágzástól a fürtzáródásig fertőződnek.
 
Párás körülmények között a kórokozó hő optimuma 15-27°C, de rugalmas alkalmazkodó képessége miatt konídiumai 5-30°C hőmérsékleti határok között fertőzhetnek. A tartósan 30°C feletti hőmérséklet zavarja a konídiumok csírázását és a gomba fejlődését. A lisztharmat érzékeny az UV sugárzásra, ezért is leggyakrabban a tőke belsejében telepszik meg. Az intenzív csapadék a konídiumokat lemosva mérsékli a fertőzést. A gomba térbeli terjedése korlátozott, a fertőzőanyag (konídiumok, aszkospórák) a szél útján sem jut el nagyobb távolságra.
4. kép Kezeletlen lisztharmat 2014
4. kép Kezeletlen lisztharmat 2014
 
A kórokozó áttelelésének két formája ismeretes: a fertőzött rügyekben micéliumok, illetve a tőke kéregrepedéseiben a levelekről, hajtásokról lemosódott termőtestek (kazmotéciumok) telelnek át. Az 1990-es évekig a szakirodalom fertőzési forrásként a fertőzött rügyekben található micéliumokat jelölte meg. A micéliumos fertőzésre utaló nagykiterjedésű foltokat vagy egyöntetű lisztes bevonatú "zászlós" hajtást csak nagyon ritkán lehet találni. A Dél-Balatoni, Szekszárdi és Egri borvidéken végzett vizsgálatok, megfigyelések igazolták, hogy az áttelelő ivaros termőtestek szerepe elsődleges a primer fertőzések kialakulásában.
 
A kazmotéciumok a nyár végétől (a gombaölő szeres kezelések megszűnésével) nagy tömegben képződnek a szőlő lisztharmattal borított részén. Az érett termőtesteket az őszi csapadék lemossa a levelek felszínéről. Ezek nagy része a talajra kerülve elpusztul, kisebb hányada a tőke fásrészein fenn akad, és itt áttelelve a következő évi fertőzések forrásává válik.
 
A téli és tavaszi nedves és száraz időszakokban a kazmotéciumok megduzzadnak, majd kiszáradnak, faluk vékonyodik, végül felrepednek. Tavasszal az aszkospóra szóródás kezdetéhez, tartósan 10°C feletti hőmérséklet és minimum 2,5 mm csapadék szükséges. A folyamat hőoptimuma 20°C, de 30°C-on is folytatódik, így egyes években a nyár végéig is elhúzódik. A termőtestek átnedvesedése után optimális körülmények között 36-72 óra alatt megtörténik az aszkospóra szóródás. Az ivaros szaporító képletek csírázási hőoptimuma 15-25°C.
 
A súlyos lisztharmat fertőzés akkor várható, ha az előző évi fertőzés erős volt, a kazmotéciumok lemosódásához a lombhullás előtt elegendő csapadék hullott. Tavasszal nagy mennyiségű az életképes fertőzőanyag, és a fertőzéshez megfelelő időjárás mellett várható korai, erős fertőzés.
 
Az aszkospórák a leveleken már a virágzás előtt is fertőzhetnek. Az első tünetek a tőke fásrészeihez legközelebb eső levelek fonákján jelennek meg apró, elszórt, nehezen észlelhető foltok formájában.
 
Az előrejelzés módosító szerepe a lisztharmat elleni védekezésben
  • Járványos években, amikor korai és gyakori a primer fertőzés, a fürtmegnyúlástól a bogyónövekedés végéig 10 naponként szisztemikus fungicideket alkalmazzunk a technológiai ajánlások szerint.
  • Ha nincs járványveszély (késői, gyenge primer fertőzés), hosszabbak lehetnek a permetezési fordulók (12-14 nap), esetleg 1 védekezés elhagyható.
  • A bogyók fogékony fenológia állapotában felszívódó gombaölő szereket használjunk.
 

Szürkepenész

A botritisz szőlőn elsősorban az érési időszakban okozhat jelentős károkat. Extrém csapadékos viszonyok között a virágzás, bogyókötődés időszakában részleges vagy teljes fürt száradásokat, később az éretlen bogyókon zöldrothadást okozhat. Magyarországon a virágfertőzés és a zöldrothadás ritkán okoz jelentős kárt. A bogyókon jégverés, lisztharmat fertőzés vagy molykártétel okozta sebeken is megtelepszik.
5. kép Leányka rothadás 2013
5. kép Leányka rothadás 2013
 
A zsendülés, érés időszakában, kb. 6 mustfok elérésétől gyengül a szőlő szürkepenésszel szembeni természetes ellenálló képessége. Ennek teljes összeomlása fajtánként különböző érettségi állapotban következik be. A gomba a fertőzés során pektinbontó enzimeket termel. Az érés korai időszakában bekövetkező bogyórothadás és kocsány elhalás súlyos mennyiségi és minőségi kárt okoz. Ha a szürkepenész az érett, 19-20 Klost° cukortartalmú bogyókon telepszik meg, a bogyók töppedésével aszúszemek képződnek.
 
A kórokozó sok gazdanövényes, ezért a fertőzési források száma rendkívül nagy. A konídiumok a légáramlatokkal könnyen terjednek, zsendülés, érés idejére mindenütt jelen vannak. A fertőzés kialakulásában a nedvességnek van kiemelkedő szerepe, ezért kártétele évjárat függő. Ha az érési időszak meleg, száraz, szürkepenész kártétellel nem kell számolnunk. Ha egy fertőzési időszakot hosszabb száraz periódus követ, a rothadó bogyók beszáradnak. A fertőzéshez a mérsékelten meleg 18-21°C hőmérséklet és a huzamosabb ideig tartó, 18-20 órás felületi nedvesség szükséges.
 
A betegség a mi klimatikus körülményeink között többnyire csak az érés időszakában okoz kárt, de a kórokozó ellen virágzáskor és fürtzáródás előtt is fontos a prevenció. Virágzáskor olyan fungicideket használjunk, amelyek a peronoszpóra vagy lisztharmat mellett botritisz ellen is hatékonyak (cimoxanil + folpet, mandipropamid + folpet, benalaxil M + folpet, trifloxistrobin + cimoxanil, illetve tebukonazol + trifloxistrobin, boszkalid + krezoxim-metil stb.).
 
Fürtzáródás előtt adódik az utolsó lehetőség, hogy a fungicideket a fürtök belsejébe juttassuk. Ekkor szintén olyan fungicidet érdemes választani, amely a peronoszpóra ellen is védelmet nyújt (pl. folpet).
 
A zsendülés, érés időszakában, száraz meleg időjárás esetén a védekezés elhagyható. Átlagos, vagy csapadékos időjárás esetén hatékony botriticidek állnak a termelők rendelkezésére (boszkalid, ciprodinil, pirimetanil, fenhexamid stb.). Érés előtt olyan fungicidet válasszunk, amely élelmezési várakozási ideje a várható szüret időpontja előtt lejár!
 
Schieder Ferenc
növényvédelmi mikológus
Tartalom közti banner a cikk végére
yes