A tápanyag-utánpótlás időszerű kérdései a tömegtakarmányok táplálóanyag-tartalma szempontjából

Borítókép

A tápanyag-utánpótlás hatása a szilázsok táplálóanyag-tartalmára és erjedőképességére

Jelen cikk célja, hogy egy-két érdekes és tanulságos táblázat kiemelésével ráirányítsuk a figyelmet a tápanyag-utánpótlás módjára, hatékonyságára és jelentőségére a tömegtakarmányok minősége szempontjából, mivel a téma meglehetősen időszerű.

A megfelelően végrehajtott N-műtrágyázás általános hatása a fűféle- és gabonaszilázsokban (Buxton és mtsai, 2003) az alábbiakban foglalható össze:

  • pozitív hatás
  1. növeli a hozamot,
  2. növeli a nyersfehérje-tartalmat,
  • negatív hatás
  1. növeli a nitráttartalmat (1. és 2. táblázat),
  2. károsan hat a pufferkapacitásra (növeli a lúgosító hatást: mérsékli a pH-csökkenés mértékét a szilázsban),
  3. csökkenti a szárazanyag-tartalmat (növeli mind a szöveti vizet, mind a felületen ’kötött’ harmatot és esővizet),
  4. csökkenti a vízoldható (cukorszerű) szénhidrátok mennyiségét,
  5. összességében rontja az erjedő képességet.

Nitrogénpótlás hatására az NPN (nem fehérje természetű N) koncentrációja gyorsabban nő, mint a fehérjetartalom. A nitrogénnek a növényi fehérjébe történő beépüléséhez időre van szükség. Ezért hazai körülmények között a betakarítás előtt 4 héttel be kellene fejezni a műtrágyázást (ekkor azt is figyelembe vettük, hogy száraz időjárási viszonyok között a műtrágya csak késleltetve oldódik be a talajba). Érdekesség, hogy bár a szár kevesebb nitrogént tartalmaz, nitrogéntartalmán belül nagyobb a nitrát-N aránya, mint a levélben (Wilman és Wright, 1986).

1. táblázat A fűszilázs táplálóanyag-tartalmának változása N-hatóanyagtartalmú műtrágya és tehén hígtrágya hatására (O’Kiely, 1977 és O’, Kiely és mtsai, 1997, a,b,c)

 

Szervetlen nitrogén

Tehén hígtrágya (15-40 m3/ha)

0

120

Kísérletek száma

Kontroll

(0 kg)

Szétterítve

Sávos kijuttatás

Kísérletek száma

kg N/ha

Szárazanyag-tartalom

g/kg sza.

244

194

12

228

217

216

17

Nyersfehérje

g/kg sza.

131

173

12

139

143

142

17

Emészthető szárazanyag (in vitro)

g/kg sza.

726

729

12

713

715

721

17

Hamu

g/kg sza.

84

92

12

84

92

88

17

Vízoldható szénhidrátok

g/kg sza.

41

25

11

38

32

31

16

Pufferkapacitás

mol/kg sza.

328

404

11

320

304

302

15

Nitrát

mg/liter sza.

105

428

7

83

91

131

9

A pillangósokat és fűféléket tartalmazó keverékek esetében a nitrogén-utánpótlás a fűfélék dominanciáját erősíti és csökkenti a pillangósok részarányát a keverékben. A pillangósok (lucerna és herefélék) fehérjetartalmát a nitrogénpótlás pedig nem növeli olyan mértékben, mint gabona- vagy fűfélék esetében (Frame és mtsai, 1976, Chesnutt, 1972).

A P- és K-pótlásnak nincs számottevő hatása a szilázsok táplálóanyag-tartalmára. Habár a P növeli a fűszilázs szárazanyag- és vízoldékony szénhidráttartalmát, míg a K csökkenti azokat, a hatás mértéke nem jelentős. Extrém esetben a nagy K-koncentráció hathat a pufferkapacitásra, ezáltal mérsékelheti a pH-csökkenés mértékét (kukorica-, fű és gabonaszilázsokban).

2. táblázat A perje-komócsin keverékszilázs összN és nitrátN tartalmának változása a nitrogénpótlás hatására (Ca-nitrát), egyenlő mennyiségeket adagolva az első és az azt követő kaszálások alkalmával - 5 kaszalás során (Reid, 1966)

 

Ca-nitrát N (kg/ha/év)

 

Engedélyezett tartomány (HUN)

Nem engedélyezett tartomány (HUN)

 

0

112

224

336

448

560

672

784

896

 
 

Össz-N

g/kg sza.

22,7

24,0

25,9

28,5

33,0

32,0

35,4

35,4

37,4

 

Nitrát-N

g/kg sza.

0,11

0,19

0,35

0,84

2,54

3,13

4,08

4,91

5,31

 

Nitrát-N

% összN

0,48

0,79

1,35

2,95

7,70

9,78

11,5

13,9

14,2

 

A 3. táblázatban az egyes fontosabb takarmánynövények táplálóanyag-tartalmát mutatjuk be, különös tekintettel a káliumtartalomra! A kálium koncentrációjának emelkedése a késő vemhes tehén takarmányadagjában (előkészítő csoport) kalciumhiányt okozhat az ellést követően (különösen 1,5% sza. felett). A kalciumhiány enyhébb esetben étvágycsökkenést és a NEB (energiahiány) elmélyülését eredményezi, súlyosabb esetben magzatburok-visszatartást és ellés utáni elfekvést okozhat. A táblázatban látható továbbá az egyes növényeknek a talajból történő tápanyagfelvétele (tápanyag-szükséglete).

3. táblázat Takarmánynövények táplálóanyag-tartalma és a tápanyag-felvétel mértéke a talajból, 1 tonna szárazanyagra vonatkoztatva (Pennington mtsai., Arkansas-i Egyetem, USA.)

 

Táplálóanyag-tartalom, % sza.

Táplálóanyag-felvétel
(kg hatóanyag/ha)

Nyersfehérje

P

K

N

P

K

Lucerna*

20.8

0.34

2.80

370**

87

375

Kukorica (szilázs)

8.3

0.27

1.22

148

69

163

Cirok

7.9

0.32

1.80

140

81

241

Csenkeszfélék (fű)

9.8

0.30

2.51

175

77

336

*12,3 tonna szárazanyag-hozam/ha/év esetében, **a nitrogén egy részét képes a levegőből megkötni

A tápanyagpótlás hatása a tejtermelés gazdaságosságára

A nitrogénpótlásnak indirekt hatása van a tejtermelés gazdasági hatékonyságára. Erre vonatkozóan közlünk egy nemzetközi adatokon alapuló számítást.

A hektáronként betakarítható (intenzív korszerű) fű mennyisége az első kaszálásra, megfelelő csapadékellátású ősz-tél-tavasz esetében minimum 15 tonna (szilázsértékben kifejezve). Egy átlagos termelésű tejelő tehénnel (35 liter/nap) a 17,3% nyersfehérje-tartalmú fűszilázsból (1. táblázat) minimum 5 kg etethető naponta (ennél többet is lehet etetni, ha van elegendő készlet és az önköltség lehetővé teszi). Amennyiben a fonnyasztással elértük a 30% szárazanyag-tartalmat, úgy az 5 kg szilázsból ez 1,5 kg/nap szárazanyag-felvételt jelent. A két kezelés között (0 és 120 kg N/ha, 1 táblázat) napi 63 g nyersfehérje-felvétel a különbség tehenenként (1,5 kg sza/nap és nyersfehérje-különbözet: 42 g/kg sza.), ami 150 g/nap/tehén extrahált szójadarával egyenértékű (90% sza., 500 g/kg sza nyersfehérje), ha kompenzálni akarjuk a hiányzó fehérjét. Ez a mennyiség 300 tehénre (fogadó és nagytejű csoport), 1 évre vetítve +16,5 tonna extrahált szójadara megvásárlását jelenti az állattenyésztőnek (300 tehénre, 1 évre betárolt fűszilázs tétel: 55 vagon fűszilázs, kb. 2 fóliatömlő, terület: kb. 37-40 ha). A műtrágya-szükséglet 14 tonna (4,8 tonna hatóanyag = 40 ha x 120 kg/ha nitrogén, 34% hatóanyag-tartalommal). A tejtermelés fenntartása érdekében etetett +16,5 tonna extrahált szójadara többletköltsége kb. 1,65 mFt. A műtrágya költsége: kb. 0,8-1 mFt. Melyik megoldás tehát a drágább? Ebben az esetben a fűszilázs hozamtöbbletével és a fajlagos önköltség csökkenésével nem is számoltunk még!

Az istállótrágya és a hígtrágya

Az érett istállótrágya és a hígtrágya értékes tápanyag-forrás, de felhasználása szigorú szabályokhoz kötött.

A 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet a szerves trágya kijuttatásának idejét korlátozza, ennek alapján tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között, valamint nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra Magyarország területén. Nitrátérzékeny területeken (59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet) még szigorúbb a szabályozás, ennek alapján tilos a trágya kijuttatása október 31. és február 15. között, kivéve őszi kalászosok fejtrágyázása, mely február 1. után megengedett.

A 4. táblázatban a tejelő tehén hígtrágya és szilárd istállótrágya összetétele látható. Normál csapadékviszonyok között a szervetlen N gyorsabban fejti ki hatását, mint a hígtrágya. Ennek oka, hogy a hígtrágya nitrogéntartalmának egy része elillan, amikor nem megfelelő műszaki eszközt használunk kijuttatáskor (’locsolás’), továbbá a nitrogén szerves kötésben van és ezért lassabban fér hozzá a növény, valamint feltapadhat a növény felületére (Whitehead, 1995, Eghball és Power, 1999). Ráadásul a tehén hígtrágya jobban ’felragad’ a növényre, mint a sertés hígtrágya. Így hosszabb időintervallumot kell hagyni a tehén hígtrágya N-hasznosulására. Különösen pillangósok esetében, ahol a levél vízszintesen ’fekszik’ el, a függőleges levelű fűfélékhez képest (Wightmann és mtsai, 1996).

4. táblázat A különböző szerves trágyák összetétele (Archer, 1988)

 

Szárazanyag (kb.)

Nitrogén

Hozzáférhető nitrogén

 

g/kg

g/kg

g/kg

Tehén istálló trágya

250

6,0

1,5

Tehén hígtrágya

100

6,1

4,0

Hazai körülmények között 1 tonna közepes minőségű istállótrágya hatóanyagtartalma megközelítőleg: 6 kg N; 3,5 kg P2O5 és 6 kg K2O-nak. Nitrátérzékeny területen az ilyen összetételű istállótrágyából kb. 28-30 t/ha adható ki.

A 5. táblázatban a tejelő tehén éves ’produktivitása’ látható a trágya elemtartalmának és a termelt mennyiségnek a vonatkozásában.

5. táblázat Egy átlagos termelésű tejelő tehén (élősúly: 630kg tehén) által évente a trágyával termelt tápanyag-mennyiség (Pennington mtsai., Arkansas-i Egyetem, USA)

 

Minimum

Maximum

N kg/év/tehén

100

117

P2O5 kg/év/ tehén

18

31

K2O kg/év/ tehén

40

66

A szilárd szerves trágya és a hígtrágya hatása a növény mikroflórájára

Hígtrágyázást követően a növény mikrobaszáma mindig magasabb! A ’fertőzöttség’ akár hetekig is megmaradhat (különösen a spórás Clostridiumok esetében). A bacillusok is jobban meg tudnak tapadni a növény felületén (hirdofób felületű spórákkal rendelkeznek, melyek ’hozzáragadnak’ a növény viaszos levélfelületéhez), ezért hosszabb ideig kimutathatóak, mint a tejsavtermelők és az enterobakteriumok a hígtrágya kijuttatását követően (Rammer, 1996). A 6. táblázatban a tehén hígtrágya és az istállótrágya mikroflórája látható.

6. táblázat A különböző tehén szerves trágyák mikroflórája (Rammer, 1996)

 

Tehén hígtrágya

Tehén istállótrágya

 

log10 cfu/g*

log10 cfu/g*

Összes mikroorganizmus

7,7-8,8

3,3-7,0

Enterobaktériumok

4,0-7,3

3,0-4,5

Clostridium

2,0-8,0

 

Fehérjebontó baktériumok

<3,3

 

Szénhidrátbontó baktériumok

4,1-4,9

4,0-6,0

Bacillusok

4,0-5,8

 

Bélsár eredetű enterokokkuszok

4,9-8,5

5,0-6,8

Tejsavbaktériumok

3,0-9,5

 

*a baktériumok telepképző egységének 10-es alapú logaritmusa (pl. 3 log10 cfu/g = 1000 telep/g)

A szilárd szerves trágya nincs jelentős hatással a mikroflórára, ha

  • nincs fizikai szennyeződés a növény felületén,
  • a tarlómagasság megfelelő (min. 8 cm),
  • elegendő idő áll rendelkezésre a lebomlásra (őszi kijuttatás),
  • a műszaki megoldás injektálással vagy azonnali sekély bedolgozással működik.

A mikrobiális fertőzöttség mértéke és kockázata jelentősen csökkenthető hígtrágya kiadagolásakor:

  • az időfaktor betartásával (minimum 5-6 hét betakarítás előtt),
  • a tarlómagasság beállításával (min. 8 cm) és
  • egyes műszaki megoldásokkal (pl. injektálás).

A tápanyagpótlás egyes műszaki megoldásai és azok hatékonysága

A 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet, amely a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szól, 170 kg/ha-ban korlátozza a szerves trágyával egy hektárra kiadható nitrogén hatóanyag mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy egy számosállat után, durván becsülve 0,7-1,3 hektár elhelyező területre van szükség.

Az istállótrágya, a hígtrágya és a műtrágya kijuttatásának módja különösen fontos a tápanyagveszteség, a tápanyagok hasznosulása és a környezetvédelmi szempontok vonatkozásában. Számos technikai megoldás létezik.

  • istállótrágya: a szórószerkezet kialakítása szerint függőleges dobos, csigás és fogas kombinált, vagy dobos-röpítőtárcsás szerkezet.

  • hígtrágya:
  1. ütközőtányér vagy vízszintes, illetve függőleges tengelyű szórókerék,
  2. fúvókában végződő stabil vagy lengő szórócső,
  3. csúszó csőfüggönyös megoldás,
  4. sávművelő injektorok a növényekre jellemző sortávolságban
  5. talajhasító kultivátorkésekkel vagy
  6. tárcsás injektorok.

A teljesség igénye nélkül emelünk ki egy-két érdekességet a nemzetközi szakirodalomból.

7. táblázat A nitrogénveszteség mértéke a kijuttatás módjának függvényében

(Pennington mtsai., Arkansas-i Egyetem, USA)

 

a % N-veszteség mértéke

Hígtárgya: locsolva kijuttatva

30-40%

Hígtrágya: sávosan szórófejekkel kijuttatva

10-25%

Hígtrágya: talajba injektálva

1-5%

Szerves trágya: terítve trágyaszóróval

15-30%

8. táblázat A nitrogénveszteség (%) várható mértéke az alkalmazott műszaki technológia, az időfaktor és a környezeti körülmények függvényében.

Kijuttatás módja és

a ’bedolgozás’ időpontja

Időjárási körülmények kijuttatáskor

Átlagos

Hűvös-nedves

Hűvös-száraz

Meleg-nedves

Meleg-száraz

Felületi kijuttatás,

bedolgozás 1 napon belül

25

10

15

25

50

Felületi kijuttatás,

bedolgozás 2 napon belül

30

13

19

31

57

Felületi kijuttatás,

bedolgozás 3 napon belül

35

15

22

38

65

Felületi kijuttatás,

bedolgozás 4 napon belül

40

17

26

44

72

Felületi kijuttatás,

bedolgozás 5 napon belül

45

20

30

50

80

Bedolgozás nélkül

66

40

50

75

100

Injektálva

0

0

0

0

0

Tarlómaradványra kijuttatva

35

25

25

40

50

A közölt adatok adott szerzők által leírt körülményekre, termőhelyre és évre vonatkoznak, más körülmények között csak tájékoztató adatnak tekinthetőek.

A cikkben szereplő információk hivatkozásai a szerzőnél teljes terjedelemben elérhetőek.

dr. Orosz Szilvia

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.

dr. Hoffmann Richárd

Kaposvári Egyetem

Tartalom közti banner a cikk végére
yes