Újdonságok a rotációs kaszáknál

Borítókép

A kaszálás munkaminősége szempontjából az egyik legfontosabb szempont, hogy a talajállapotnak, a termesztett növényféleségnek megfelelő rotációs kaszát válasszuk ki. Ebből a szempontból örvendetes, hogy az egyébként gyártásban lévő típusok mellett a természetes gyepek és a nagy hozamú, telepített gyepek kaszálására alkalmas dobos rotációs kaszák újabb típusaival is találkozhatunk. (1. ábra)

1. ábra: Újabb hazai gyártású, emelt vázkeretű rotációs kasza

1. ábra: Újabb hazai gyártású, emelt vázkeretű rotációs kasza

Legeltetésre is használt kaszálókon

A dobos kaszák forgórészenkénti paralelogramma felfüggesztésű, hazai gyártású változata, mely megújított formában és konstrukcióval ismét jelen van a hazai gépkínálatban, jól bővítheti a rotációs kaszák típusválasztékát. Ezen kaszák, különösen a legeltetésre is használt kaszálók esetében végezhetnek a független talajkövetés következtében – az egyéb konstrukciókhoz képest – kiválóbb munkát (2. ábra). Ez elsősorban a kedvezőtlen talajadottságok ellenére elérhető nagyobb munkasebességben, területteljesítményben, és egyenletesebb vágási, illetve tarlómagasságban nyilvánul meg.

2. ábra: A forgórészeket független paralelogramma felfügggesztésű vágószerkezet - még egyenlőtlen talajállapotok mellett is - egyenletes vágási magassággal dolgozik

2. ábra: A forgórészeket független paralelogramma felfügggesztésű vágószerkezet – még egyenlőtlen talajállapotok mellett is – egyenletes vágási magassággal dolgozik

Vontatott változatok

A rotációs kaszák vontatott változatainak felső zártszelvényből kialakított keretszerkezetét hidraulikus hosszlengőkaros kerekek támasztják alá, melyeket egyszeres működésű hidraulikus munkahengerek kötnek össze a keretszerkezettel. A hidraulikus munkahengerek segítségével lehet a vágószerkezetet munka-, illetve szállítási helyzetbe hozni. Ennél a konstrukciónál a forgórészenkénti paralelogramma felfüggesztés miatt a talajterhelést forgórészenként a tehermentesítő rugók előfeszítésével lehet beállítani. A traktornál a vonórúd alatt átmenő tengelyről kardántengellyel jut a hajtás a vágószerkezethez, a forgórészeket pedig rövid kardántengelyek hajtják meg.

Oldalt függesztett kaszák

A megfelelő talajkövetés, talajterhelés és vágási magasság természetesen a tárcsás kaszák esetében is fontos követelmény. Ezért a gyártók és fejlesztők nagy gondot fordítanak ezeket a paramétereket meghatározó funkcionális szerkezeti részek fejlesztésére.

Az egyszerűbb szerkezetű, oldalt függesztett, újabb fejlesztésű rotációs, tárcsás kaszáknál a traktor függesztő berendezéséhez kapcsolódó vázszerkezet robusztus, stabil kialakítású vázszerkezete tartalmazza az alsóhajtású, tárcsás vágószerkezetnek az üzemelő traktor TLT-jéről kardántengelyen történő hajtásátvitelét, ahol a hajtás ékszíjhajtáson keresztül jut el a kasza gerendelyéhez. Mivel a kasza gerendelyt munkahelyzetben a csúszótalpak támasztják alá, a talajkövetést és talajterhelést ez esetben a kiemelő és munkahelyzetbe tevő mechanizmust tartó tekercsrugó, vagy rugók előfeszítésével állíthatók be, ezért ezt a mechanizmusokat, a biztonságos üzemelés és megfelelő talajkövetés biztosítására, folyamatosan fejlesztik. (3. ábra)

3. ábra: Az egyszerűbb, kisebb munkaszélességű tárcsás, rotációs kaszák kiemelő-, illetve állító mechanizmusa

3. ábra: Az egyszerűbb, kisebb munkaszélességű tárcsás, rotációs kaszák kiemelő-, illetve állító mechanizmusa

Megfogatás a kaszagerendely központban

A hatékony innováció eredményeként egyre több és egyre nagyobb munkaszélességű, függesztett, elsősorban tárcsás kaszák esetében alkalmazzák a kaszagerendely központban történő megfogását, de természetesen a nagyobb munkaszélességű rotációs kaszáknál is találkozhatunk ezzel a konstrukciós megoldással. Ez a megfogás – a kaszának a traktor függesztő szerkezetéhez történő kapcsolását biztosító vázszerkezettel szemben – az előzőeknél magasabb konstrukciós és műszaki követelményeket támaszt. Az általában durvalemezből kialakított vázhoz csapszeg segítségével kapcsolódik a tárcsás kasza hidraulikus munkahengerrel működtetett – szállítási helyzetbe kiemelő, illetve munkahelyzetbe süllyesztő – emelőkarja. (4. ábra)

4. ábra: A függesztett tárcsás, rotációs kaszák függesztő szerkezete és az emelőkar bázisfelülete

4. ábra: A függesztett tárcsás, rotációs kaszák függesztő szerkezete és az emelőkar bázisfelülete

Az emelőkar másik vége a kasza vágószerkezetének felső keretén kialakított bakhoz megközelítőleg a vágószerkezet súlypontjába csatlakozik. Ez a csatlakozás a vágószerkezet tökéletes kereszt- és hosszirányú talajkövetését biztosítja. Szállítási helyzetben a kiemelt vágószerkezetet vagy mechanizmust, vagy az újabb típusoknál hidraulikus reteszelést. Egyes típusoknál a talajterhelés értékének beállítása szintén a tehermentesítő rugók előfeszítésével lehetséges. A tekercsrugók csavarorsóval, vagy egyes típusoknál a tekercsrugók csapjainak áthelyezésével több, 5-6 fokozatban állítható. (5. ábra.) Természetesen itt is a tartóváz képezi a hajtásátvitel bázisfelületét. Az újabb fejlesztésű tárcsás kaszáknál a traktor TLT-jéről kardántengelyen, szöghajtóművön, és további kardántengelyen jut el a hajtás a vágószerkezet szöghajtóművéhez.

5. ábra: A tekercsrugó előfeszítésével állítható központi megfogású mechanizmus

5. ábra: A tekercsrugó előfeszítésével állítható központi megfogású mechanizmus

Hidropneumatikus rugózás

Az emelőkerettel történő súlypont közeli vágószerkezet megfogást alkalmazó konstrukcióknál a tekercsrugózás helyett hidropneumatikus rugózást alkalmaznak. (6. ábra)

6. ábra: A hidropneumatikus rugózású talajterhelés szabályozás működési vázlata

6. ábra: A hidropneumatikus rugózású talajterhelés szabályozás működési vázlata

A rendszer egyszeres, vagy kettős működésű hidraulikus munkahengerből, nyomásmérő ellenőrző órából, hidroakkumulátorból, zárószelepből, és a traktor hidraulikus rendszeréhez kapcsolható gyorscsatlakozóból áll. (7-8. ábra) A hidraulikus rendszer csatlakoztatása után be kell állítani a rendszer nyomását, egyenletes talajállapot mellett a munkavégzés során a nyomás állandósul. A talajállapot változásának megfelelően ez a nyomásérték a vezetőfülkéből szabályozható. Egyenletes talajállapot, és állandósult nyomásérték mellett a rendszer lezárható.

7-8. ábra: A hidropneumatikus talajterhelés szabályozás konstrukciós megoldása7-8. ábra: A hidropneumatikus talajterhelés szabályozás konstrukciós megoldása

7-8. ábra: A hidropneumatikus talajterhelés szabályozás konstrukciós megoldása

Mellső függesztésű kaszák

A jó talajkövetés, a megfelelő talajnyomás beállítás természetesen a mellső függesztésű, tárcsás- és dobos kaszák esetében is fontos követelmény, ezeknél a gépeknél a vágószerkezet felfüggesztése paralelogramma rendszerű, ami tökéletes hosszirányú talajkövetést biztosít, a kaszaszerkezet központi megfogása pedig biztosítja az 5-7°-ban történő keresztirányú talajkövetést. A talajterhelés beállítása a beépített tekercsrugók előfeszítésével lehetséges.

Univerzális traktorokhoz csatlakoztatható

A manapság újdonságnak számító függesztett, tárcsás, vagy rotációs kaszákból nehéz univerzális traktorokra, vagy magajáró gépekre gépkombinációban összeszerelt és üzemeltetett rotációs kaszákra, a vágási magasság és talajterhelés beállítását végző konstrukciós megoldások az előzőekhez hasonlóak. A biztonságos üzemeltetés, az egyenletes vágási magasság biztosítására azonban ezeknek a kaszakombinációknak a nehéz univerzális traktorokhoz csatlakozó függesztő berendezése szintén robusztus kialakítású hegesztett durva kazánlemez szerkezet. A hajtásátvitel a hagyományos átmenő és kardántengelyes hajtás mellett hidrosztatikusan állandó nyelőtérfogatú fogaskerék hidromotorokkal történik.

Vázszerkezet és vonórúd

A vontatott, rotációs kaszák vonatkozásában innovációt, újdonságot – az előzőekben leírtakon túl – főleg a vázszerkezet és vonórúd bekötésének konstrukciós megoldásaiban tapasztalhatunk. A vontatott, rotációs kaszák vázszerkezete éppen azért, hogy biztosítsa a vágószerkezet talajkövetését biztosító paralelogramma függesztő berendezés megfelelő kinematikáját, elég magas építésű keretszerkezet, melyet hidraulikus munkahengerekkel működtetett futóművek támasztanak alá. A kaszagerendely paralelogramma felfüggesztése mellett az újabb típusokon a vágószerkezet központi felfüggesztésével – az előzőekhez hasonlóan – tökéletes kereszt- és hosszirányú talajkövetést biztosít. (9. ábra)

9. ábra: A vontatott és mellső függesztésű tárcsás kaszák esetében is a vágószerkezet központi megfogása a paralelogramma felfüggesztéssel tökéletes kereszt- és hosszirányú talajkövetést biztosít

9. ábra: A vontatott és mellső függesztésű tárcsás kaszák esetében is a vágószerkezet központi megfogása a paralelogramma felfüggesztéssel tökéletes kereszt- és hosszirányú talajkövetést biztosít

9. ábra: A vontatott és mellső függesztésű tárcsás kaszák esetében is a vágószerkezet központi megfogása a paralelogramma felfüggesztéssel tökéletes kereszt- és hosszirányú talajkövetést biztosít

A vontatott, tárcsás kaszák esetében a traktor TLT tengelycsonkjáról a hajtás rövid kardántengelyen jut el a vonórúdra épített szöghajtóműhöz, melynek kimenő tengelycsonkjának csapágyazásához kapcsolódik a vonórúd. A tengelycsonkra épített szöghajtóműről megy tovább a hajtás a vonórúd alatt csapágyazott tengelyen, amelynek bordás végéhez csatlakozik a vágószerkezet hajtóművét hajtó kardántengely. Ez a hajtási megoldás biztosítja a forgók, szögletek zavartalan kaszálását. Egyes típusok esetében a vonórúd bekötése a vázszerkezet központjában történik, ami lényegesen kisebb fordulási helyszükségletet jelent fordulás közben. (10. ábra)

10. ábra: A központi vonórúd bekötés a szögletek és sarkok kaszálásánál feltétlen előnyt jelent amellett, hogy a fordulási helyszükséglet jelentősen lecsökken

10. ábra: A központi vonórúd bekötés a szögletek és sarkok kaszálásánál feltétlen előnyt jelent amellett, hogy a fordulási helyszükséglet jelentősen lecsökken

A kések jelentősége

A vágás minősége, a visszamaradt tarló egyenletessége, a kaszán belüli anyagáram egyenletessége, valamint a vágási energia-felhasználás nagysága és mértéke jelentős mértékben függ a kaszálandó termény tulajdonságaitól, illetve az ahhoz legjobban megfelelő késprofil kiválasztásától, illetve az alkalmazott kések számától. A dobos kaszák esetében forgórészenként 2-3, vagy különleges esetekben 4 kést is alkalmazhatnak; a tárcsás kaszák esetében forgórészenként 2- vagy 3 kés kerül alkalmazásra. Természetesen a vágási energia-felhasználás a kés kopásától nagymértékben függ, ezért az üzemeltetés során azt folyamatosan ellenőrizni, és szükség szerint cserélni is kell.

Legalkalmasabb szársértők

Az újabb fejlesztésű rotációs kaszákhoz – konstrukciótól függetlenül – kifejlesztették a legalkalmasabb szársértő berendezéseket. A nagyhozamú természetes és telepített gyepek kaszálására dobos kaszák használhatók nagy munkasebességgel és teljesítménnyel. Ezekhez a gépekhez „V” ütőujjas, vagy dobos lengőujjas szársértőket fejlesztettek ki. A „V” alakú verőujjas, vagy dobos lengőujjas szársértők közvetlenül a vágószerkezet után kerül beépítésre.

A tárcsás vágószerkezetű, rotációs kaszákhoz az előző konstrukciójú szársértő berendezéseken túl gumihengeres, vagy egyéb anyagból készült hengeres szársértőket fejlesztettek ki. A gumihengeres szársértők közvetlenül a tárcsás vágószerkezet után vannak beépítve. A szársértő hengerek hajtásukat ékszíjon keresztül kapják, és eltérő fordulatszámmal, illetve kerületi sebességgel forognak. Ennek következtében a szárrészek megroppantásán túl, hosszirányban is sértik azokat. Az újabb fejlesztésű gumihengeres szársértők esetében az átmenő anyagmennyiség függvényében a hengerek távolsága, a hengereket előfeszítő tekercsrugók segítségével pedig a hengerek palástnyomása állítható. A túlzott előfeszítés a szálasanyag aprítását, szecskázását eredményezi, míg a nem megfelelő palástnyomás beállítása a szársértés hatékonyságát csökkenti.

Természetesen az ismertetett műszaki megoldásokon túl a rotációs kaszák egyéb szerkezeti részeit – mint a hajtásátvitel, forgórészek csapágyazása – az újabb típusok konstrukcióit korszerű tömítések alkalmazása jellemzi.

11. ábra: A gumihengeres szársértők használatával a lucernarendek száradási ideje 5-6 órával csökkenthető

11. ábra: A gumihengeres szársértők használatával a lucernarendek száradási ideje 5-6 órával csökkenthető

Gyepszéna készítésben a szársértő használatától eltekinthetünk, de lucernaszéna készítésben mindenképpen célszerű használni, mert a száradási idő csökkentésén túl a levélzet és szárrészek vízeladási képességét kiegyenlíti, vagyis az anyag egyenletesen szárad. A száradási idő csökkentése a 11. ábra szerint akár 5-6 óra is lehet. A szársértett lucernarend ennyivel hamarabb éri el a 24-25%-os nedvességtartalmat, emellett már bálázható az anyag.

Dr. Kelemen Zsolt

MGI – Gödöllő

Tartalom közti banner a cikk végére
yes