Megelőzhető a fürtkocsánybénulás

Kezdjük a magnéziummal: amennyiben magnéziumhiány lép fel a tenyészidőszak alatt – akár csak átmenetileg is -, a fehérborszőlő fajták levele jellegzetesen sárgulni kezd. Kékszőlőfajtáknál ugyanez a levelek jellegzetes piros elszíneződéséhez vezet.

Magnéziumszegény váztalajokon, laza és humuszban szegény talajokon alakul ki, a talaj alacsony magnéziumtartalma esetén (kb. 10 mg alatti érték esetén erős hiánytünetek alakulnak ki). Magas mésztartalom esetén a kalcium – magnézium antagonizmus miatt nem tudnak a növények elég magnéziumot fölvenni. De magnéziumhiány léphet fel a talaj vízháztartásának ingadozása, ammónium-túlsúlyos nitrogéntrágyázás vagy a talaj nagyon tág K:Mg aránya esetén (ajánlott arány 2:1) is.

A magnéziumhiány mellett gazdasági szempontból nagyon fontos a bór (fontos szerepe van a cukorképződésben), főleg a megtermékenyülés során. A bórhiány csökkent megtermékenyüléshez vezet, melynek következtében „madárkásak” lesznek a fürtök. A szüret során bórból hektáronként 300-500 mg-ot vonunk ki.

A fürtkocsánybénulás megelőzhető magnézium adagolásával. Nagyobb mennyiséget talajon keresztül érdemes adni, ha lehet, elsősorban magnéziumszulfát formájában. Ha az alap- vagy fejtrágyázás már elmaradt, még egy lehetőség kínálkozik a levéltrágyázással történő kijuttatásra. Ez azonban nem pótolja az alap- vagy fejtrágyázást, csak annak kiegészítő kezelésére szolgál.

Levélen keresztül keserűsóval eredményesen végezhetjük el a magnéziumpótlást, mivel a keserűsó azonnal felvehető magnéziumot és ként tartalmaz, vagyis azonnal hat. Alkalmazása 2-5%-os oldat formájában történik (vagyis 100 liter vízhez 2-5 kg-ot keverjük, természetesen, ha nagyobb a permetezőnk, ennek az arányos többszörösét). A kezelést célszerű ismételni, összesen 1-3 alkalommal kijuttatni. A 2 vagy 3 kezelésre megosztott hektáronkénti adag így összesen 20-25 kg/ha. A keserűsós levéltrágyázást röviddel a virágzás után érdemes kezdeni és kéthetente megismételni augusztus elejéig (akár növényvédő szerrel egy menetben). Ennek eredményeként a szőlőtőke egészséges marad, és kevesebb szőlő hullik le a földre. Költsége minimális. Levéltrágyaként még a magnéziummal jól ellátott talajokon is sikeresen alkalmazható, mert az intenzív tápanyagfelvétel idején a növény gyakran nem jut elegendő magnéziumhoz. Az intenzív tápanyagfelvétel ideje megegyezik az intenzív növekedés időszakával, valamint a virágzást megelőző időszakban a legmagasabb. A keserűsós permetezéseket ezért augusztus elejével bezárólag célszerű elvégezni. Kiválóan alkalmazható öntöző- és permetező-berendezésekben, mert vízben gyorsan és maradék nélkül oldódik. A növényvédő szerek legtöbbjével keverhető, érdemes azonban minden esetben keverési próbát végezni! A levélperzselések elkerülése végett fontos, hogy a levéltrágyázást ne végezzük tűző napon, mint ahogy a növényvédő szeres kezeléseket sem.

A jobb bór- és mangánellátás eléréséhez választhatjuk a keserűsó bórral és mangánnal kiegészített változatát, amellyel még magasabb mustfok érhető el.

	Mikroelemhiány látható tünetei	Felvételét gátló tényezők
Bór	– gyenge hajtásnövekedés – rossz megtermékenyülés	– a talaj magas Ca tartalma – a talaj kiszáradása
Mn	– fiatal levelek sárgulása – alacsony cukorképződés	– a talaj magas Ca tartalma – a talaj kiszáradása
Vas	– fiatal levelek klorózisa – rossz termékenyülés	– a talaj magas Ca tartalma – a talaj kiszáradása

A mikroelemek kis mennyiségük ellenére meghatározó jelentőséggel bírnak a termés mennyiségére, minőségére és a termésbiztonságra. Mikroelemek hiányát szőlőben gyakran talajtani (pH-érték) vagy meteorológiai tényezők okozzák.

A szőlőtermesztésben a legfontosabb mikroelemek közé tartozik a bór, a vas és a mangán.

A bór elengedhetetlen a szőlő jó megtermékenyüléséhez. A muskotályos és rezisztens fajták hideg, nedves időjárás esetén rosszul termékenyülnek.

Bórhiány esetén a vesszők növekedése gyengül, a bogyók aprók maradnak.

A probléma megelőzésére bórtrágyázás javasolt a keserűsó bórral kiegészített változatával.

A mangán szerepe a fotoszintézisben, a nitrát redukcióban és az aminosav képzésben nyilvánul meg.

Mangán hiányában az idősebb levelek világoszöld színűekké válnak, de az erek mentén sötétzöld foltok maradnak (márványozottak), csökkent a cukor képződés. Mangán túlkínálat erősen savanyú erdőtalajokon fordulhat elő.

A vas szerepe a klorofill képzésben jelentkezik. Hiánya először a fiatal leveleken mutatkozik meg. A hajtáson az alsó levelek normális méretűek és színűek. A felsők sárgulnak, majd elhalnak. A kacs normális méretű, de sárga színű.