Az állattenyésztés, az állattartás legendásan nem könnyű kereset, de összetartó, megbecsült dolgozókkal, kellő kitartás és akarat mellett sikerrel hálálja meg a benne dolgozók elkötelezettségét. Nyakas András farmját nem véletlenül választotta mind a szakmai zsűri, mind a közönségszavazatokat leadó többség az év legjobbjának a Magyarország Legszebb Birtoka vetélkedésen: itt a jó értelemben vett konzervatív gazdaságvezetői szemlélet és a korszerű szakmaiság emberséggel is vegyül. Nyakas Andrást kérdeztük e havi gazdariportunkban.
A megbecsülés eredményei
Szembeötlő, hogy mindig egyszerű és lényegre törő szavakkal beszél a gazdasága felvirágoztatásának a sikertörténetéről. Ugyanakkor azt is szokta mondani, hogy egyedi gondolkodásmódra van szükség az állattartásban. Mi a kulcsa az ön és a munkatársai sikerének? Mi az egyedi a Nyakas Farm esetében?
– Úgy gondolom, hogy a siker titka az, hogy akarni kell, és minden tőlünk telhetőt meg is kell tenni érte. A mezőgazdaság, azon belül is a szarvasmarhatartás igen nehéz „iparág”, nincs ünnep, nincs szombat, vasárnap, a jószágnak enni-inni kell adni. Ezt csak szeretettel és odaadással lehet csinálni. Ez érvényes a gazdára is és a munkatársakra is.
Egyszer említette, hogy apai örökség az az intelem, hogy kölcsönök nélkül biztosítsák a gazdaság működését, fejlesztését. Értem, hogy a felmenői korában ez még követhető elv volt, hiszen nem léteztek százmilliós erőgépek, sok száz milliós fejőgéprendszerek és 800-1600 hektár termőterület. De hogyan tudja ezt az elvet mindmáig fenntartani?
– A hitelfelvétel napjainkban már nem olyan szigorú elvek alapján működik, mint nagyapáink, apáink idejében. Most azt tudnám mondani, hogy csak olyankor érdemes hitelt igénybe venni, ha előre látható, hogy annak visszafizetése nem terheli meg a vállalkozást, a segítségével beszerzett eszköz, épület, bármilyen beruházás biztonságosan megtérül.
Az is meglepő, hogy a hatalmas birtokon fenntartja a családias légkört. Még a beruházásokat is saját cég végzi… Úgy tudni, több mint száz dolgozóval működik a farm, mégis visszatérően utal rá, hogy morálisan a család részének tekinti a dolgozókat is. Hogyan lehet ezt az erényt megtartani ekkora létszám mellett?
– A munkatársaim nélkül nem tudtam volna elérni ezeket az eredményeket. Érezniük kell, hogy ez nemcsak egy munkahely, hanem idetartoznak, itt az ő gyarapodásuk is biztosított, a megbecsülés és elismerés nekik is jár. Többen vannak, akik 15-20 éve nálam dolgoznak, és olyanok is, ahol a családból több generáció is itt keresi a kenyerét. Én pedig csak akkor tudok fizetni, ha nekem is van.
És mit tud tenni a farm annak érdekében, hogy a jó szakemberek – akár fizikai dolgozók, akár állattenyésztési mérnökök például – ne hagyják el a pályát, a gazdaságot?
– Igyekszem mind anyagilag, mind erkölcsileg kifejezni a dolgozóim iránti megbecsülésemet, mindenben segítem őket, legyen az tanulás vagy családi problémák megoldása, hogy jól érezzék magukat, és teljes odaadással dolgozzanak.
Nagy számok, gépi pontosság, emberi jelenlét
Hogyan tudják megőrizni, garantálni a minőséget 4800 állat mellett? Úgy tudom, napi 65-70 ezer, azaz évi 23,5 millió liter a kibocsátás, és a laktációs mutató majdnem eléri a 11,5 ezer kilót. Sok gazdaságban azt hallani, nem mernek a volumenen növelni, mert félő, hogy akkor oda a minőség. Ez a Nyakas Farmon hogyan biztosítható? Ebben mi a kulcs, a „recept”?
– A minőség megőrzésének biztosítéka a szakembergárda és az odafigyelés a tulajdonos részéről. Jelenleg 65-70 ezer kilogramm tejet termelünk naponta, ez éves szinten 23,5 millió kilogramm. A problémákat közvetlenül beszéljük meg, és mindig a megoldásra törekszünk. Nagyon fontos a rend és a fegyelem, a mennyiségi növekedés nem mehet a munka színvonalának rovására. Ebben igen nagy a tulajdonos és a vezetők felelőssége.
Manapság szépen és gyorsan fejlődnek az egyedalapú automatizálási és adatgyűjtő rendszerek, különösen a tejelőszarvasmarha-gazdaságokban – akár a lábra, testre erősített érzékelők, akár a testhőmérési vagy a karuszelbe épített szenzorok terén. A Nyakas Farm hol tart a precíziós technológiák alkalmazásában? Egyáltalán: egyetértenek a precíziós-digitális irányvétellel vagy sem?
– Véleményem szerint a precíziós technikáknak nagy jövőjük van a mezőgazdaságban. A fejőházunk már 2009 óta lábra erősített érzékelőkkel azonosítja be a teheneket, és tartja számon az adatokat. Mindez nagy könnyebbséget és precízebb információkat nyújt, de az állatok gondozását továbbra is az emberek odafigyelése és szakértelme biztosítja. A növénytermesztésben a precíziós vetéssel szinte önjáróvá válnak a traktorok, a földek megművelése a GPS segítségével sokkal könnyebb.
Ha már itt tartunk: egyszer azt mondta, hogy hazánkban megvan minden a sikerhez. Az ágazat mégis sokat küszködik, nincs igazán számottevő növekedés. Az ön véleménye szerint mik a kibontakozás fő akadályai?
– Úgy gondolom, sok adottságunk megvan a sikerhez, jó földek, jó genetikák, jó szakemberek. A nehézségek inkább a türelmetlenségből és a kishitűségből adódnak. A szarvasmarhatartás sok időt és kitartást igényel, nem „könnyű kereset”. Egyik napról a másikra abba sem hagyható, hiszen a dolgozóim és a családjaik megélhetése is ezen múlik.
Mennyire érzik, hogy akár a feldolgozók, akár a kereskedelem, akár maguk a tej- és tejtermékfogyasztó polgárok partnerek a hazai eredetű termékek előnyben részesítésében? Szóval, mennyire „hazafias” a magyar kereskedelem?
– A hazai felvásárlók, a magyar kereskedelem és a fogyasztók ízlése és fogyasztási szokásai lassan, de alakulnak, köszönhetően a sikeres marketingtevékenységnek, melyet a minisztérium folytat, de a felvásárlási árak azért kissé még elmaradnak a nyugat-európai átlagtól.
Hatalmas, a 1 000 hektár saját mellett még bő ugyanekkora földterülettel biztosítják a takarmányellátást, a szántóföldi növénytermesztést. Most épp nyugalom van a bérleti és tulajdonviszonyokban, de azért ez a terület így is elég ingoványos az osztatlanok, a bérleti időszakok miatt. Ekkora állattállomány mellett nem aggódnak a bérleményektől való függés miatt?
– A földbérletek – hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően – stabilizálódni látszanak, nincs különösebb gondunk sem a szerződések megkötésével, sem a bérleti díjakkal. Természetesen a bérbeadók is biztonságban érzik magukat, hiszen minden évben számíthatnak az időben és összegben korrekt kifizetésekre.
Hírnév és hagyomány
Évtizedes múltra tekint vissza az itteni aratófesztivál. Milyen lelki vagy erkölcsi motiváció van e mögött?
– A Hagyományőrző Aratónap 13 éve a Nyakas Farmon kerül megrendezésre, mert szeretnénk a fiatalokkal megismertetni a régi munkafolyamatok szépségeit és nehézségeit, a paraszti élet mindennapjait. A minden év július első szombatján megrendezett ünnepen kéziarató-bemutató, régicséplőgép-bemutató, főzőverseny, népi együttesek, nótakörök műsorai és a gyerekeknek ugrálóvár biztosítja a kiváló szórakozást. A résztvevők száma folyamatosan növekszik, 1200-1500 fő szokott eljönni, a környékbeli településekről és a távolabbi testvérvárosokból.
Idén a farm kapta nemcsak a hivatásosokból álló zsűri, hanem a közönségszavazat elismerését is a legszebb magyar birtokot kiválasztó versengés végén. Mit gondol, minek tulajdonítható ez a népszerűség?
– A „Magyarország Legszebb Birtoka” nevű megmérettetésen a családi gazdaság kategóriában a szakmai zsűri első helyezettként hirdetett ki, az internetes közönségszavazáson a legtöbb szavazattal szintén első lettem, és a 7 kategória első helyezettei közül a titkos szavazáson is engem választottak meg abszolút elsőnek. Úgy gondolom, ez az elismerés azt mutatja, hogy meghozta a gyümölcsét az a több évtizedes kitartó és következetes munka, amit a szakmában végeztem. Meggyőződésem, ezt az elismerést nem nyerhettem volna el a családom támogatása és dolgozóim jó munkája nélkül. Úgy gondolom emellett, hogy ha valahol az országban kimondják a Nyakas Farm nevet, mindenki Hajdúnánásra gondol, és én büszke vagyok arra, hogy öregbíthettem a szülővárosom hírnevét.
Kohout Zoltán
