A hatékony permetezés az alkalmazástechnika tükrében és még sok más.... (12. rész)

Permetezőgépek téli karbantartása, javítása, felkészítése az időszakos műszaki felülvizsgálatra

A permetezőgépek szezonvégi leállítása során a gépek alapos átvizsgálása, a hibajegyzékek összeállítása az egyik elvégzendő feladat. Számba vesszük a javítandó, cserélendő részegységeket, hogy a pótalkatrészeket be tudjuk szerezni, kihasználva a permetezéstechnikai szaküzletekben az esetleges akciókat, és a szükséges munkákat időben el tudjuk végezni. Erre jó lehetőséget biztosít az elvégzett alapos külső és belső tisztítás, az évközi munkák során tapasztalt hibajelenségek kivizsgálására, a hibák kijavítására kedvező az üzemen kívüli állapot. Cikkünkben áttekintjük a gépek részegységeinek hibajelenségeit, azok okait, hozzásegítve így a gazdálkodókat egyúttal a permetezőgépek időszakos műszaki vizsgálatra történő felkészítéséhez is, ahol a legfontosabb szerkezeti elemek működési vizsgálatára, bemérésére kerül sor. Ahogy cikksorozatunkban korábban már megírtuk, három éven belül minden növényvédelmi gépnek túl kell esnie a műszaki felülvizsgálaton. Az ellenőrzések során figyelembe veszik, ha a tulajdonos már jelentkezett felülvizsgálatra, de még nem került sorra. A permetező gépek műszaki állapotának időszakos felülvizsgálata kötelező, a cél az, hogy három éven belül minden eszköz bekerüljön a nyilvántartásba, és átessen egyszer a felülvizsgálaton.

Szivattyúk hibaelhárítása

A permetezőgép lelke a permetlészivattyú, hibás működése a kezelés sikerességét meghiúsíthatja, ezért ellenőrzésére nagy gondot kell fordítani. A szivattyúk esetében a szállított folyadékmennyiséget és a nyomást kell mérni. A nyomást a légüst manométerén, vagy az annak helyére beszerelt kalibrált mérőmanométerrel lehet meghatározni. A folyadékmennyiséget a felfogott víz mennyiségével tudjuk mérni. A szivattyú nyomóágába épített nyomásszabályozó szelep és az átfolyásmérő működését a folyadék szállítása közben kell vizsgálni. Ha a gép felújítása és a szivattyú cseréje szükséges, a térfogatáramot a permetezőgép igényeihez kell igazítani. A szükséges legkisebb szivattyú teljesítmény a következőképpen határozható meg:

5 l/perc munkaszélesség méterenként plusz,
5% tartálytérfogat/min 1000 l névleges tartálytérfogatig,
60 l/perc 1000-2000 liter névleges tartálynál,
3% tartálytérfogat/min 2000 l feletti névleges tartálytérfogatnál.

A szivattyúnak tömítettnek kell lennie, szivárgás, csepegés nem lehet. Ha a szívócsőbe levegő kerül, a levegő hatására kavitáció léphet fel a szivattyú szelepeinél, ellenőrizetlen nyomásingadozások jöhetnek létre, helytelen adagolás léphet fel a térfogatáram-vezérelt eszközöknél, a légbeszívásos fúvókáknál a szívó lyukaknál folyadék kilépés lehetséges. A levegőbejutás lehetséges helyei: tömítések, csatlakozók, visszafolyás a szívócsőben, főkapcsoló, öblítővíztartály, keverő kapcsoló, hajszálvékony repedések a szívóvonalon, szivárgás a visszavezető-tömlőnél, a tartály-kivezetőcsonknál. Ha levegő jelenik meg a folyadékáramban, vizsgáljuk meg a szívóágat és a szívószűrőt! Ha a fojtáskor erős teljesítménycsökkenés lép fel, ellenőrizzük a szivattyú szelepeit!

Ha nyomás alatt a szállítási teljesítmény erősen csökken pulzáció nélkül, akkor a szívószelepek hibásak, ha pulzációval, akkor a nyomószelepek hibásak.

A teljesítménycsökkenés további okai lehetnek: nem megfelelő fordulatszám, szennyezett szívószűrő, hibás szívószűrő-beépítés, károk a szivattyún (fagykár, membránsérülés), túl kisméretű szívócső vagy szívószűrő, túl nagy ellenállás a szívóoldalon, hibás szelepállás a szívóarmatúrán, kis teljesítményre méretezett szivattyú, nyomásveszteség (pl. nyomásszabályozó rossz beállítása), kis folyadékmennyiség a tartályban.

Dugattyús szivattyúk

A javítási munkák során ügyelni kell arra, hogy ne legyenek nyomás alatt, a hajtást kapcsoljuk ki és a nyomáskiegyenlítő szerkezetet is tehermentesítsük. A javítási munkák gyártmányspecifikusak, és részben csak szakműhelyben végezhetők el, ez főleg az olajtömítésekre érvényes. Karmantyús szivattyúknál folyadékszivárgás esetén a tömítetlen hengerfedelet le kell szerelni, és a karmantyú állítócsavarjával utánállítást kell végezni. Ha a folyadék csepegése nem szűnik meg, a karmantyút cserélni kell. Ehhez a szívó- és a nyomócsatornát a golyós vagy tárcsás szelepekkel együtt le kell szerelni és a hengerfedelet leemelni, így a karmantyú hozzáférhető. A karmantyút úgy kell előfeszíteni, hogy a henger könnyen ráilleszthető legyen. Összeszerelése előtt ellenőrizzük a szelepülékek, szelepek esetleges sérüléseit, lerakódásokat, tisztítsuk meg, ha szükséges ezeket is cseréljük. Ha olajszivárgást tapasztalunk, a dugattyúrúd tömítését is cserélni kell. Nyomásesés, nyomásingadozás oka lehet a dugattyú tömítetlensége vagy a szelepeken lerakódások. Ha a szivattyú nem szív, a permetlé tartály zárószelepe zárva van, a szívószelep eltömődött, vagy a szívóvezeték összelapult, megtört. Ha a szivattyú levegőt szív, a szívótömlő sérült vagy a csatlakozások a szivattyúnál, tartálynál nem tömítenek. Szelepek működési rendellenességei esetén sérült lehet a szívó vagy nyomóvezeték a szeleptányér vagy golyó elkopott, lerakódások vannak a zárófelületeken. A nyomásszabályozó szelepüléke vagy záróeleme sérült, a csavarrugó kifáradt, a nyomásszabályzó tömítetlen, a permetlé szivárog. A nyomáskiegyenlítő légüst hibái: ha az előírt nyomás nincs jelen a légüstben, kompresszorral vagy pumpával pótoljuk. Ha a hiba nem szűnik meg, ellenőrizni kell a légüst csavarjait, sérült lehet a membrán is, aminek a jele, ha víz szivárog a töltőszelepből. Nem minden légüst javítható, ill. esetenként speciális szakműhely vagy a gyártó tudja elvégezni. Szerelés előtt a túlnyomást meg kell szűntetni, ezután a fedél lecsavarozható. Összeszerelés előtt a tömített felületeket gondosan meg kell tisztítani és talkummal bekenni. Ha lehetőség van rá, akkor a szükséges légnyomás előállítása után a tömítettséget vízbe merítéssel ellenőrizzük.

1. kép. Hardi 464 membránszivattyú szerkezete

2. kép. Membránok repedésekkel és kigödrösödéssel

A nitrogéntöltésű légüstöt javításra a gyártóhoz kell beküldeni.

Membránszivattyúk

A szivattyúmembrán sérülése (szakadása) a következő hibákat okozza: a szivattyú szállítási teljesítménye csökken, vagy egyáltalán nem szállít. Az olajbetöltő toldatnál folyadékkilépés látható a permetlé beáramlásának következtében, olajszint-emelkedés, tejszerű, zavaros olaj vagy víz tapasztalható a légtelenítőnél. Le kell szerelni a tartócsavarokat, és levenni a fedelet a szivattyúházról. A membránokat meg kell vizsgálni törés, repedés szempontjából, ha sérült, ki kell cserélni. Akkor is, ha csak egy hajszálrepedés állapítható meg, az olaj a hajtóműházban a permetlével való keveredés miatt már használhatatlanná vált, le kell cserélni. Nem maradhat olaj-permetlékeverék a házban, ezért az olaj leeresztése után a hajtóműházat mosóolajjal alaposan ki kell mosni. Utána a leeresztőcsavart visszahelyezzük, majd a szivattyút összeszereljük, a hajtóműházat megfelelő viszkozitású friss olajjal az előírt szintig feltöltjük. Membrándugattyús szivattyúknál az összeszerelésnél a hajtótengely forgatásával a membránt középállásba kell állítani. Ezután szerelhető vissza a fedél és a tartócsavarok. Összeszerelés előtt meg kell vizsgálni a szelepek sérülését és megfelelő működését.

Görgős szivattyúk

A görgős szivattyúknál mindig biztosítani kell a szabad folyadék-hozzávezetést, el kell kerülni a szárazon járatást. Ha a szivattyúból a permetlé csepeg, a tömítést kell cserélni, a szivattyúház fedelét le kell szerelni, a tömítés cserélhető. Ha a szivattyú szállítási teljesítménye csökkent, akkor a fedél levétel után a tengelyt réz hüvellyel, vagy keményfa kalapáccsal óvatosan ki kell ütni, ügyelve arra, hogy a menet eközben ne sérüljön. A görgőket ki kell venni, és megvizsgálni a sérülést, elhasználódást. Ajánlatos nemcsak a hibás görgők, hanem a teljes görgőkészlet cseréje.

Centrifugálszivattyúk

A javítást ajánlatos szakműhellyel elvégeztetni. Ha a szivattyú bekapcsolása után pár percen belül nem indul meg a folyadékszállítás, ellenőrizni kell a folyadékszintet vagy esetlegesen szivárgási pontokat a szívó csővezetékben. Fagyos, jeges környezetben eresszük le a folyadékot a leeresztő csavaron keresztül a szivattyúházból. Ha újra használni akarjuk a szivattyút, helyezzük vissza a leeresztő csavart, húzzuk meg kulccsal, így a szivattyú újra üzembe helyezhető. Ha nagyon sokáig nem akarjuk működtetni a szivattyút, engedjük le a folyadékot a szivattyúházból és tegyük a szivattyút száraz, de jól szellőző helyre.

Erőátvitel, tömlők, csövek vázszerkezet

El kell végezni a kardántengely felülvizsgálatát, a védőburkolatnak felszerelt állapotban kell lennie, és nem lehet túlzott kopás, deformáció vagy repedés. A tengely alkatrészek, csuklók és reteszelések enyhe kopása még elfogadható.

Kikapcsolt szivattyú mellett, sík, vízszintes felületen ellenőrizzük a szivárgást, csepegést a tartálynál, a szivattyúnál és a csatlakoztatott csöveknél. A tömlők nem lehetnek túlzottan behajlítva, nem lehet túlzott kopás a kapcsolódó felületeken. Nem lehetnek hibák, bevágások vagy törések. A vezetékeknek rögzítettnek kell lenniük, jelentős korrózió vagy sérülés nem lehet.

Minden alkatrésznek és a vázszerkezetnek tökéletes állapotban kell lennie, nem lehet túlzott deformáció, korrózió, ami befolyásolja a merevséget és a teherbírást. Ez a követelmény vonatkozik a vontató járműhöz való vonó-kapcsolószerkezetre is.

3. kép. Törött szeleprugó

4. kép. Görgős szivattyú elkopott görgője

A reteszelőknek az összecsukható alkatrészeket biztonságos helyzetben kell tartaniuk.

Permetlétartály

A tartály-keverőszerkezet alacsony keverési intenzitásának lehetséges okai: hibás tömlővezetés, fordított vezetékcsatlakozások, beszűkült vagy eltömődött keverővonal, sérült tömlők vagy csövek a tartályban, a keverőinjektor fúvókája vagy nyílása kopott vagy eltömődött, szivárgó vagy hibás szelepek nyomásveszteséget okoznak, rövidzárlat a zárt folyadékkörben, elégtelen a szivattyú teljesítmény a nagyméretű fúvókákhoz, a keverőinjektor fúvókája vagy nyílása kopott vagy eltömődött. A tartályt a beöntőnyílásához jól illeszkedő és tökéletes állapotban lévő lezárással kell felszerelni. A fedélnek jól tömítettnek kell lennie, és úgy kell felszerelni, hogy megakadályozza a tartály véletlen kinyitását. Ha a zár szellőztetéssel van ellátva, nem lehet folyadékszivárgás. A túlnyomás vagy vákuum elkerülése érdekében, a tartályon lenni kell nyomáskiegyenlítő készüléknek. Ellenőrizzük a bemosó szerkezet megfelelő működését és a csepegést. Ellenőrizzük a tartály-szintjelző leolvashatóságát, nem megfelelő, ha a skálát részlegesen tömlők vagy alkatrészek eltakarják. Ha a tartályürítő szelep nehezen működtethető, javítani vagy cserélni kell. Rosszul elhelyezett tömlő megakadályozza a folyadék felfogását. Ha a gép fel van szerelve vízfeltöltő csatlakozóval, a víz feltöltésekor a gépből nem folyhat vissza víz a vízellátás helyére, pl. visszacsapó szeleppel van felszerelve.

Mérőberendezések, kapcsolószerkezetek, szabályzó szerkezetek

Ellenőrizzünk minden mérő-, kapcsoló-, nyomás- és térfogatáram-beállító berendezést, ha nehezen működtethető, de funkcióját ellátja, még elfogadható. A nyomásmérő (analóg vagy digitális) skálának a kezelőállásból jól olvashatónak és a használt üzemi nyomás tartományra alkalmasnak kell lennie. Mechanikai nyomásmérésre függetlenül a használt – kijelző típusától – a gép vizsgálatához és értékeléséhez szükség van. Az analóg kijelzésű nyomásmérő legalább 63 mm átmérőjű legyen. A skála minimális osztása 0,2 bar a gépre szerelt fúvóka névleges üzemi nyomástartományában, fölötte 1,0 bar a max. rendszer nyomásig. A nyomástartomány illeszkedjen a fúvókákhoz:

lapossugarú- és antidrift fúvókák: 1-5 bar,
rövid injektorfúvókák: 1-8 bar,
hosszú injektorfúvókák: 2-10 bar.

A manométer-pontatlanság okai: mechanikai vagy fagykárok, a furat eltömődött, pontatlan a kijelzés, nyomásjel továbbító vezeték eltömődött, leszűkült, beragadt, nyomásveszteség a mérésnél. Minden nyomásmérőt fagymentes helyen tároljunk. A manométerben lévő glicerin nem fagyvédelem, hanem csillapítófolyadék.

5. kép. A keverőszerkezet elégtelen keverési intenzitásának több oka is lehet

Szórókeret

A keretnek stabilnak kell lennie minden irányban, azaz nem lehetnek kikopott kapcsolatok vagy deformációk. A jobb- és a baloldalon a szórókeret hosszának meg kell egyeznie, kivéve, ha egy adott funkciót szolgál (például használat csemetekertekben). A keret deformációja esetén függőleges helyzetben mérve a munkaszélesség eltérése nem több mint 10 cm vagy 0,5 %, vízszintes helyzetben a deformáció max. 2,5%. Ha van a gépen az akadály elkerülésére szolgáló szerkezet, akadállyal érintkezve a szórókeret automatikus előre-hátra elmozdulásának működnie kell abban az esetben is, ha a keret valamilyen akadállyal érintkezik. A keretnek az akadály kikerülés után, rövid idő múlva automatikusan vissza kell térnie eredeti helyzetébe. A keretszakaszoknak egyenként be és kikapcsolhatónak kell lenni, a magasságállításnak, lengéscsillapításnak, lejtő kiegyenlítésnek kifogástalanul kell működnie.

Szórófejek

A szórókeretekre illesztett szórófejeknek ugyanolyan típusúnak, méretűnek és anyagúnak kell lenniük, valamint ugyanazon gyártótól kell származniuk, kivéve, ha speciális feladatot látnak el (pl. a szegélyek, ágyások, sávok permetezésére használandó szórófejek). A többi résznek (a szórófejszűrőknek, csöpögésgátló eszközöknek) a szórókeret mentén végig megegyezőnek kell lenniük. A permetezés leállítása után, a szórófej kikapcsolását követő 5 másodpercen belül a folytonos csepegésnek abba kell maradnia álló szivattyúnál is. A keresztirányú eloszlás mérésénél ellenőrizni kell a permetezőn lévő minden fúvókakészletet. Ha rossz a keresztirányú eloszlás, annak oka lehet egy vagy több szennyezett fúvóka (tisztítás!), régi, kopott szórófej (fúvókacsere!), sérült fúvóka, szivárgó szórófejtest, hibás tömítések, fúvókaszűrők nem azonos típusúak és mesh számúak vagy piszkosak, szivárgó csepegésgátló zárószelep, sérült vagy duzzadt membrán. További hibaokok: a tömlőkapcsolatok zavarják a permetfüggönyt, gép- vagy keretrészek ütköznek a permetfüggönnyel, helytelen fúvókaszögállás, fúvókairányítás, szófejtávolság nem egységes, keretrögzítés kikopott vagy a keret elhajlott, nyomáskülönbség a vezetékekben (felújítás), nyomásveszteség (szűkítések, lerakódások a csövekben, rossz csőméret), hibás armatúra, szelep, méréstechnika (fagyállómaradék, permetszermaradék, szivárgó szelepek). Ha a határértékek túllépésekor (CV 10 vagy VK 20%-os) egy új fúvókakészlet felszerelése megtörtént, és még mindig rossz a szóráskép, annak oka nyilvánvalóan nem a fúvókák hibája.

6. kép. A műszaki vizsgálatnál a szórókeretekre illesztett szórófejeknek ugyanolyan típusúnak, méretűnek és anyagúnak kell lenniük

A permetezőgépekkel szemben támasztott további követelményekről cikksorozatunk 10. részében írtunk. A növényvédelmi hatóság ellenőrzései során figyelembe veszi, hogy nem lehetséges minden gép azonnali felülvizsgálata. A felülvizsgáló állomások listája elérhető a Nébih honlapján. Azoknak a gépeknek az esetében, amelyek az elmúlt években már voltak a felülvizsgálaton, és erről érvényes tanúsítás van, a hatóság továbbra is elfogadja a vizsgáló állomás tanúsítványát. Az ellenőrzések során figyelembe veszik, ha a tulajdonos már jelentkezett felülvizsgálatra, de még nem került sorra.

Epilógus

Fontos megjegyeznünk, hogy több vizsgálóállomás is létezik már, különböző felszereltséggel. Azonban, hogy igényeiknek megfelelő alkatrészt (fúvókát, szórófejet stb.) kaphassanak érdemes időben felkészülni a vizsgálatokra. Ezzel elkerülhető, hogy például fúvókakopás esetén csak a vizsgálóállomás szűk kínálatából válasszanak, ami esetenként egy gyártmányt is jelenthet. Ha már cserére szorul, keresse a fúvókaspecialistákat, és válassza az igényeinek leginkább megfelelő gyártmányt és kivitelt. Használja ki az időről időre megújuló akciókat!

Ez 12 hónapja tartó cikksorozatunk utolsó része. Azonban a jövőben is szeretnénk folytatni az önök felvilágosítását, tájékoztatását permetezéstechnikai ismertetőkkel, újdonságokkal. A szerkesztőségbe várjuk ötleteiket, igényeiket az önöket leginkább érdeklő témakörökkel kapcsolatban.

Dr. Pályi Béla
Huszár Jenő