Az egészéves munkánkat tönkre teheti, ha a szépen „felnevelt” gabonánkat a kalászolástól az érésig tartó 45-50 napos ciklusban nem védjük meg a kórokozók, kártevők támadásától. Sokat segíthet ilyenkor a célzott, minőséget, beltartalmat pozitívan befolyásoló növénytáplálási gyakorlat is.
Az utóbbi évek termesztési praktikumában bekövetkezett változások erősíthetik a Fuzárium-fajok fellépését a kikalászolt gabonában: nőtt a kukorica-elővetemény jelenléte a forgóban, növekedett a szántás nélküli művelés aránya az agrotechnikában. A nagy mennyiségű szármaradvány jelenléte, a kora tavaszi száraz és a virágzáskori meleg, nedves időjárás kedvező feltételeket teremt a domináns F. Graminearum, vagy az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelő F. Culmorum megjelenésének.
Fuzárium
Mindkét kórokozó, akár alacsony (5-10%-os) fertőzöttség mellett is képes nagyon magas toxintermelésre, amelyet csak hatékony gombaölő szer kijuttatásával tudunk megakadályozni. Fontos a kettős réses fúvóka alkalmazása, a nagy lémennyiség és a fedettséget elősegítő hatékony adjuváns használata is. Az a legjobb, ha a gyári készítmény tartalmazza a felszívódást, terülést segítő adalékanyagokat. Sarkalatos pont az időzítés: csapadékos, párás időjárás esetén a BBCH -51-ben (kikalászolás) elvégzett védekezés lehet preventív a fertőzés szempontjából, ugyanakkor a toxintermelés minimalizálására (ha addig nem védekeztünk) a BBCH-65 (teljes virágzás) az optimális. A fungicid megválasztásakor jó döntés lehet már bizonyított hatóanyag kiválasztása (pl. tebukonazol) és olyan kombinációs partner alkalmazása, amely kiváló kiegészítő hatóanyag a kalászszeptória (S.nodorum) ellen (pl. klórtalonil).
A kikalászolás után párás, meleg időben a szár és a levelek mellett a kalászon is megjelenhetnek a levéltetvek (pl. Sitobion avenae, Schizapis graminum), amelyek szívogatásokkal a kalász torzulását okozhatják, érdemes akár kontakt piretroiddal védekezni ellenük.
Levéltetű
A búzaszemek minőségét a kikalászoláskori fungicides kezeléssel együtt kiadott speciális lombtrágyákkal fokozhatjuk. Ilyenkor megnő a növénynek kén- (S), nitrogén- (N) igénye, ezek az elemek a fehérje és keményítő tartalom kialakításában döntő jelentőséggel bírnak. A cink (Zn) a nitrogén anyagcserében és a fehérje koncentráció javításában a mangán (Mn) ugyancsak a fehérjeszintézisben és az enzimatikus folyamatokban nélkülözhetetlen. Pörög ilyenkor az „energiagyár” a fotoszintézis, így jelentősen megnövekszik a növény magnézium- (Mg) igénye is. Válasszunk olyan mikroelemes lombtrágyát, amely hatékony formában tartalmazza ezeket a makro-, mezo- és mikroelemeket a nagyobb és jobb minőségű termés megvalósításához.
