fbpx

A madártetű atka (Dermanyssus gallinae) és az ellene végrehajtható védekezés lehetőségei baromfi és díszmadár állományokban

Írta: Szerkesztőség - 2011 május 13.

A madártetű atka kártétele több tényezőből adódik össze. A közvetlen kártétel egyik oka a vér szívása után a test felületén jelentkező kiütésszerű pettyezettség a mellkasi és alsó combi tájékon. Ez a vásárló szempontjából esztétikai értékcsökkenést jelent. A másik tényező az elmaradt gazdasági haszon. A folyamatos és rendszeres vérszívás állandó nyugtalanságot idéz elő a madaraknál. Ez a fizikai nyugtalanításstressz-helyzetet idéz elő, ami rendkívül hátrányos hatással van a tojástermelésre vagy a testtömeg-gyarapodásra.

A lárvák és imágók rendszeres vérszívása következtében a fertőzött állományokban kóros anaemiával találkozunk. Ez az állapot kihat az állatok általános egészségi állapotára is. A legyengült állapotban lévő baromfi kevésbé képes ellenállni a fakultatív patogén kórokozóknak és a fertőző betegségek elleni védelmet elősegítő immunizáló beavatkozásokra sem reagál megfelelően. A táplálkozáscéljából a baromfin ejtett seben keresztül vírusok és baktériumok juthatnak a megtámadott gazda szervezetébe, tehát a fertőző betegségek terjesztésében is szerepet játszik a Dermanyssus.

A parazitával fertőzött állományokat kezelő személyeket elkerülhetetlenül megtámadja a parazita. Ettől kezdve kell a kérdést zoonózisként (állatról emberre terjedő betegségként) kell kezelni! A bőrre hullott atkák mászkálása erősen viszketőérzést okoz.

Az atkákat borító szőrök allergiás reakciót váltanak ki, ami a bőrön kipirulást, hólyagos kiütést okoz. A vérszívás során az atka által az áldozat szervezetébe juttatott váladék (nyál) szenzibilizálja azt. Az elpusztult, kiszáradt atkákat az istállószellőztetésére szolgáló ventilátorok felkavarják és a légtérbe juttatják.Ezek belélegzése légúti tüneteket, asztmát idézhet elő.

Ez a parazita behurcolás útján kerül be egy-egy állattartó telepre. Az invázióforrása lehet madártetű atkával szennyezett vásárolt állat, ketrec, előnevelt baromfi, sok esetben a szennyezett tojástálca vagy technológiai eszköz.

A baromfitartásához szükséges mesterséges környezet az élősködő szaporodásához és fejlődéséhez ideális körülményeket biztosít. A meleg, páradús levegő és a hús-illetve tojástermelés céljából tartott baromfi legyengült szervezete az ízeltlábú kártevők extrém méretű populációjának a kialakulásához vezet.

A védekezésmódszere:

Manapság a kártevők elleni összehangolt védekezés [Integrated Pest Management (IPM)] elvet kell a védekezés során szem előtt tartani:

  • gazdaságos legyen,
  • több féle kártevő ellen hasson (multipest),
  • változatos módszerekkel történjék (multimethod approach),
  • a populáció alakulásának figyelemmel kísérése (monitoring).

A védekezést mindig minden egyes állatra kiterjedően, az állomány épületben tartásának teljes időszakára kiterjesztve programszerűen kell alkalmazni!

A Dermanyssus gallinae egy meglehetősen kellemetlen baromfi és díszmadár élősködő, amely mászkálásával a madarakat nyugtalanítja, vérszívásával közvetetten a tojástermelést csökkenti. A tyúkok nyugtalanításán túl a vérszívása által rontja a takarmányértékesülést, közvetett állat-egészségügyi kockázatot jelenthet az egész állományra, vírusvektorként és baktériumközvetítőként egyaránt. Mászkálásával azonban nem csak állatokat,hanem gondozójukat is zavarja, sőt egyes esetekben súlyos allergiás bőrreakciókat is okozhat. Díszmadár állományokban a korábbiakhoz képest csökken a megtojt tojások száma és ezzel a szaporulat mennyisége. Extrém esetekben a fiókák, vagy akár a kifejlett díszmadarak elhullása is bekövetkezhet.

Állományszinten javasolt a felszívódó hatású, külső és belső élősködőkre is ható készítmények használata, amit az állat-egészségügyi programba célszerű beilleszteni.Korábban az évente kétszeri állománykezelés volt az általános gyakorlat,azonban ma már előfordul, hogy a háromszori kezelés sem hoz önmagában kielégítőeredményt.

A problémát a kártevő rejtőzködő életmódja súlyosbítja, amely megnehezíti az ellene történővédekezést, mert a repedésekben és a berendezések rejtett zugaiban megbújhat,és onnan rendszeresen visszafertőzheti az állományt.

A védekezésmegtervezésekor a legfontosabb szempont, hogy a legkevesebb vegyszerrel a lehető leghatékonyabban avatkozzunk be a kártevő ellen. A vegyszeres védekezést ki kell egészíteni olyan, vegyszert nem igénylő beavatkozásokkal, mint pl.: a rések megszüntetése, az alapos takarítás, bő vizes lemosás, fertőtlenítés,rendszeres alomcsere, ill. trágyaeltávolítás, melyek a kártevők elszaporodásának gátat vethetnek.

A védekezést három helyrekoncentrálva kell végezni:

  • Először az állatokat kell megvédeni a kártevők támadásától.
  • Másodszor az épület berendezési tárgyait kell mentesíteni a parazitáktól.
  • Harmadszor pedig az épület állatok által el nem ért részeit, azon belül főként a réseket,zegzugokat kell megszabadítani az élősködők tömegétől.

Az élősködő elleni vegyszeres védekezéslehetőségei:

Az összeállításban azok a vegyszerek (insecticidek) szerepelnek, melyeket baromfi, vagy díszmadár állományokban sikerrel alkalmaztunk. (A készítmények nevének szerepeltetésével nem a készítmények reklámozása a célunk, csupán jelezzük, hogy ezeket a készítményeket használtuk. Természetesen az ugyanilyen hatóanyagú, de más nevű/gyártmányú/ készítmények is valószínűleg sikerrel alkalmazhatóak, de azok alkalmazásában nincs tapasztalatunk.)

A díszbaromfi megvédésére kiválóan alkalmasak a felszívódó hatású készítmények,melyek a szervezetbe jutva hosszabb időn át (akár 4-6 hónap) távol tartják a vérszívástól, valamint elpusztítják e kártevőket.

Ezek közül a legjelentősebben az Abamectin hatóanyagú Paramectin, melyből 3 cseppet kell egy kifejlett középtestű tyúk bőrfelületére cseppenteni. Kiváló eredményeket hozhat az Ivermectin hatóanyagú, egyébként más állatfajoknál injekció formájában alkalmazott szerek közül a Baymec inj. 50 ml., vagy az Ivomec inj. 50 ml., vagy a Noromectin inj. 50 ml. Melyekből a készítmény fajtájától függetlenül kifejlett egyedenként 2-3 csepp/baromfi az adag, amelyet a csőrbe kell cseppenteni. Ezeket a készítményeket díszbaromfi szülő állományoknál alkalmaztuk.

Díszmadaraknál testtömeg arányosan kevesebb készítmény felhasználásával lehetne próbát tenni.

Az állatok védelmére alkalmazható még az Insecticide 2000 spray, amely permetrin és biorezmetrin hatóanyagával közvetlen ölőhatását 3-4 héten át fejti ki. A készítmény közvetlen a díszmadarakra, díszbaromfira és a berendezési tárgyakra egyaránt szórható, továbbá hatékonynak bizonyult az élősködők búvóhelyein alkalmazva is.Az általánosan használt Neostomosant tapasztalataink szerint amennyiben még nem vagy már régen alkalmazták, akkor érdemes használni.

A régebben használt Piretrin extra porozószer por jellege miatt nehézkesen használható,elsősorban kisebb állományok kezelésére vagy a fészkek belsejében használható.

A fipronilos hatóanyagú Frontline Spray is hatékony segítőtársunk lehet a baromfi és a díszmadár ketrecek mentesítésénél. Vigyázzunk, hogy a madarakra, az itató és az etető edényekbe a készítmény ne szóródjon!

Az atkák irtására az OXYFLY 10 CS nagy hatékonyságú rovarirtószer koncentrátum is felhasználható. Kiválóan alkalmas mászó,rejtőzködő rovarok (csótányok, poloskák, hangyák, alombogár, tetvek stb.),atkák (madártetű atka) irtására. Mikrokapszulázott formulájának köszönhetően hosszú hatástartamot (3 hónap) és biztonságos felhasználást tesz lehetővé. Hatóanyaga a 9,6 % lambda-cihalotrin, eltér az eddig általánosan alkalmazott piretroid, vagy szerves foszforsav-észter hatóanyagú szerektől, emiatt hatékony lehet olyan esetekben is, amikor más készítmények már nem hatnak. Hatásmechanizmusa ugyanis eltérő a szerves foszforsav-észterekétől. Mindezen tényezők miatt a készítmény kiválóan alkalmas rotációs programok megvalósítására. Díszbaromfi állományokban kiválóan bevált,de madaraknál még nem alkalmaztuk.

A hatékony készítmények programszerű váltogatásával a rezisztencia kialakulása megakadályozható,vagy jelentős mértékben elodázható.

Az amitráz hatóanyagú Taktic nevű, egykor nagyon hatékony, atka irtásra alkalmas készítmény volt. Az üres állattartó épületek, helyiségek fertőtlenítésére Taktic permetlevet úgy kellett használni,hogy 10 liter vízhez 80 ml Takticot adagolunk, majd azzal bőséges permetezést végzünk. Sajnos az amitráz hatóanyagú a készítményeket rendszeres használatesetén hamar megszokták az atkát.

Sokszor érdemes visszatérni egy-egy régebben (évekkel ezelőtt) használt hatóanyagra,mert néha meglepően jó eredményt hoz, ha a kártevők már elszoktak tőle.

A piretroid származék szerek alkalmazásánál is gyakran előfordul, hogy az élősködők hozzászoknak és már nem hozza a szer a kívánt hatékonyságot, ezért mindenképpen javasolt a kombinált szerhasználat és a hatóanyagok váltása, és természetesen a programszerű alkalmazás.

Fontos és jelentős segítség a technológia turnusonkénti precíz mosatása és fertőtlenítése és az élősködők elleni gázosítás és a rések, zeg-zugok lehetőség szerinti felszámolása.

Az épületek belső felületeinek mosatása és fertőtlenítése után a falfelületek, a technológia berendezéseit nagy hatású, a résekben és a repedésekben is hatókészítménnyel is lehet védekezni, azonban ezeknek a toxicitására is figyelemmel kell lenni. Vigyázzunk, hogy ezek a készítmények etetőkbe, itatókba ne kerülhessenek!

Gázosításra az állomány betelepítése előtt pl. az AgrEvo Coopex Smoke Generator elnevezésű 13,5% permetrin hatóanyagú füstpatronja alkalmazható zárt térben. Egy patron 500 m3 légkör gázosításához elegendő. (A készítmény alkalmazása gázmesteri végzettséghez kötött!)

A gázhatás megszüntetésére és a kiszellőztetésre az épületben technológiai elemként alkalmazott, légcserét biztosító ventilátorok kiválóan alkalmasak. Ha ilyen nincs, akkor egy hosszan tartó szellőztetés is megfelel. A gáz kiszellőztetése után telepíthetjük be az állományt.

Ma már gyártanak olyan ultrahangos készüléket is, amely állítólag távol tartja ezeket az élősködőket (WEITECH WK 0600 CIX).

A védekezésben az épületek felületeinek, zugainak permetezése az alkalmazott szer hatástartamának megfelelő időközönként, továbbá a fészkek belsejének folyamatos kezelése, valamint az állatok egyedi kezelésének egyidejű alkalmazása hozza meg az elvárt eredményt.

Az üres épületet az állatállomány eltávolítása után közvetlenül pirimifosz-metil hatóanyagú füstpatronnal lehet elgázosítani, ami a sötétben a résekből előbújó kártevőket elpusztítja. 500 m3 légtérre egy füstpatron alkalmazandó.Munka egészségügyi várakozási ideje 3 nap. Javasolt a gázt az épületben három napig benn tartani, majd utána kiszellőztetni.

A falfelületeket az épületfertőtlenítés után a Reldan kezeléssel védhetjük(hatóanyaga: klórpirifosz-metil) 0.6-1,1 l/m2 dózisban alkalmazva. A készítmény az ízeltlábúakra idegméregként hatva a falakon két hónapos védettséget biztosít a résekben megbújt, mozgó atkák ellen. A készítmény munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap.

A javasolt anyagok alkalmazási rendszerét az állat-egészségügyi programba célszerű beilleszteni és a kiválasztott anyagokkal kapcsolatban, azok alkalmazása előtt a hatósági állatorvossal is célszerű konzultálni.

A célszerű és elérhető hatóanyagok, szerek kiválasztása után lehet és kell kialakítani,továbbá az állat-egészségügyi programba beilleszteni a Dermanissus gallinae elleni védekezési programot.

A fent felsorolt készítmények, hatóanyagok alkalmazásánál figyelembe kell venni a mindenkor érvényes engedély okiratokban rögzített alkalmazási szabályokat és az étkezésre is felhasználandó állatok esetén tekintettel kell lenni a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejére is!

Daám Zoltán – Dr. Horváth Zoltán -Vecseri Csaba

www.daam.lapunk.hu szerkesztője