Az energia problémák egyre nagyobbak lesznek. Nemsokára 7 milliárdan leszünk. Az egy főre eső élelem és élettér csökkenhet. Ma a világ 25%-a termeli meg az energia 80%-át és ez a 25% el is fogyasztja a 80%-ot! A fejlődő országok részére gyakorlatilag igen kevés jut. A Föld lakosságának mintegy 60 százaléka ma sem jut energiához, a világ energiaigénye pedig egyre nő.
Mit jelent a klíma veszélyeztetettség?
A klíma veszélyeztetettség a legnagyobb probléma a következő 20-50 évben, mely a Földön általánosan érezhető lesz.
A föld energetikai egyensúlyában a legfontosabb tényezők, a NAP folyamatos sugárzása, a vulkáni, geológiai tevékenységek, és az ún. „tengeri szállítószalag” helyes működése. (A Golf áramlat is a tengeri szállítószalag része). Ez egy jelenetős – a nagyobb tengereink összességére teljes mértékben kiterjedő áramlat, melyet a víz hőmérsékleti és fajsúly különbségből eredő erők tartanak mozgásban. Teljes ciklusideje több ezer évben mérhető, nem csak energiát szállít, de befolyásolja a mikro élőlények populációját – ezáltal a teljes FÖLDI táplálékláncot – és a tengeri vízben lévő oxigén mennyiségét, amely alapvető fontosságú az élet szempontjából.
A sarki jég elolvadása jelentősen befolyásolhatja a tengeri klíma viszonyokat. Hatása következtében nemcsak a tengerszint nőhet meg jelentősen (4-7 m max.) de a „szállítószalag” működését is veszélyeztetheti. Fontos tudni, hogy a magashegyi gleccserek édesvíz készletei táplálják nagy folyóinkat is. A globális felmelegedés furcsa módon „globális lehűlést”, akár tartósabb eljegesedést is eredményezhet. (IPCC jelentések, www.ipcc.ch ). A vulkánkitörések következtében – az erősségtől függően – rövidebb hosszabb idejű eljegesedések léphetnek fel.
Helyileg mindenütt eltérő?
Az előbbiekben vázolt folyamatokat, helyileg sokféle hatás módosíthatja, erősítheti vagy akár gyengítheti, ezért a helyi klímaveszélyek feltárása, megállapítása során megfelelő körültekintéssel kell eljárni. A hőmérsékletváltozás jelentős bio-diverzitás beszűkülést okozhat, fajok, növények tűnhetnek el. Ez alapvetően befolyásolja a táplálékláncot.
Amit általánosan elmondhatunk: a korábbi megszokott időjárás, mely meghatározta a helyi viszonyokat, igen gyorsan megváltozhat, „a helyi öko szisztémák – és nem utolsósorban az emberi szervezet – jelentősen megváltozhat.
Az okok?
Bizonyos kutatók az okokat egyértelműen és kizárólag a „Milankovics ciklusokban” látják. Először Milankovics mutatott rá arra, hogy az évszakok kialakulásáért a Föld naprendszerbeli pályájának rendellenességei felelősek és ebben mintegy 5.000, 10.000, 25.000 éves nagyságrendű ciklusok figyelhetők meg. A klímaveszélyek napjainkban tapasztalt felerősödésében azonban a tudósok jelentős többsége nem zárja ki, sőt hangsúlyozza a fajunk, az emberi tevékenység felelősségét is!
Milyen erőművet kellene építeni?
Népesség nagy része őserdei területeken, nehezen megközelíthető helyen él, ahol nem gazdaságos elektromos hálózatot építeni.
Igen nyomós okunk van azt hinni, hogy a szén/olaj/gáz készleteink a vártnál hamarabb kimerülnek. A kimerülés – de még ennek puszta híre is – komoly változásokat indukálhat.
Shell – a világ egyik legnagyobb olajcége – által közzétett jelentés szerint 2010 ben tetőzik a kitermelés, ezután csökkenni fog. A helyek, ahol még egyáltalán lesznek készletek – a későbbiekben aránytalanul felértékelődnek, az árak emelkednek, zsarolási potenciál nő. Ez további feszültségeket, társadalmi problémákat gerjeszt majd.
Mai ismereteink szerint az egyetlen kiutat a megújuló energiák alkalmazása és az átgondolt energiatakarékosság jelentheti.
Az energia takarékosság alapvető fontosságú, hiszen a legolcsóbb megújuló energia az, amit meg sem kell termelni. (Megawatt helyett – „nega-watt”!). Szinte minden területen kimutatható, hogy takarékossággal 10-35% megtakarítást érhetünk el, minden különösebb befektetés nélkül.
NAPENERGIA
A Nap energia sugárzása táplálta és jelenleg is táplálja Földet. A legnagyobb lehetőséget ez rejti. A nap mintegy 1024 Watt teljesítménnyel sugároz, ebből a földfelszínre folyamatosan 1353 W/m2 teljesítmény érkezik. A napenergia gyakorlatilag a Föld minden táján megtalálható és jól használható. A sugárzás évszaktól, napszaktól függ, területenként kismértékben változhat, az ebből kapott energia többféle eszközzel hasznosítható. Mennyisége oly hatalmas hogy több-százszorosan fedezhetné jelenlegi igényeinket.
Thomas Edison mondta 1931-ben: „Minden pénzem a napba és a napenergiába fektetném. Micsoda energia! Remélem, nem kell kivárnunk, míg az olaj és szén kifogy, mielőtt elérhetjük” – nos Edison úr ürömmel jelenthetjük, hogy az emberiség elérkezett a „NAPKORSZAK” hajnalára!
( a sorozat következő részeiben részletesebben foglalkozunk ezzel)
A cikksorozatunk a GAIASOLAR kft (www.gaiasolar.com ) szponzorálásával készült.
Véghely Tamás
okl. villamosmérnök
