Kezdőlap A napraforgó-termesztés műszaki háttere

A napraforgó-termesztés műszaki háttere

A szántóföldi növénytermesztésben az olajnövények termesztése világszerte, így Európában és hazánkban is egyre nagyobb szerepet kap. Az olajnövények termésének felhasználására irányuló igények – étkezési, ipari, egészségügyi, kozmetikai és nem utolsósorban bioenergetikai stb. – növekedése miatt a biztos piaci háttér és a kedvező stabil felvásárlási árak is ezt támogatják. Az olajnövényeknek, így a napraforgó termesztésének is kiforrott hazai gyakorlata, illetve termesztéstechnológiája van.

A folyamatos nemesítés eredményeit – egyre újabb és kedvezőbb, értékesebb tulajdonságú hibridek – követően a termesztés agrotechnikája is változik. A termesztéstechnológiában a napraforgó a gabonafélékkel, kalászosokkal alkotott vetésváltásban termeszthető. Ez műszaki szempontból kedvező, mert a nagyobb termőterületű gabonatermesztés technológiájának gépi kapacitása bőven elegendő. A napraforgó egészségügyi, növényvédelmi szempontból érzékeny növény, önmaga után minimum 5 évvel vethető, és egyéb fertőzésekre érzékeny növények –mint pl. repce, cukorrépa stb. – után sem termeszthető. Ezek a tények az elérhető, vethető terület nagyságát be is határolják. A termőterület nagyságát, a termésátlagokat és a hazai napraforgó-termesztés adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze.

 


1. táblázat. A napraforgó-termesztés alakulása hazánkban az elmúlt 4 évben. Forrás: 2013–2015. KSH STADAT × számított, illetve becsült érték

 

A napraforgó-termesztésre – a már említett nemesítési munkák eredményeként – számos hazai és külföldi nemesítésű fajta, illetve hibrid áll rendelkezésre. A jelenlegi gyakorlat ezeknek a hibrideknek a terméspotenciálját mintegy 30–45%-ban használja ki. A hazai kísérletek alapján az újabb nagy termőképességű hibridek terméspotenciálja az „intenzív” termeléstechnológiában használható ki. A szakirodalom szerint – a megfelelő hibrid kiválasztása mellett – a termelési potenciál kihasználása szempontjából fontos a technológia elemeinek pontos alkalmazása, betartása. A termesztéstechnológia legfontosabb elemei– tápanyag-visszapótlás, növényvédelem, vetéstechnológia – mellett a teljes technológia elemeinek a termelési célnak megfelelő, okszerű használata szolgálhatja a termelési volumen növekedését.

A termelési technológia ilyen szintű alkalmazása azonban a teljes körű maximális műszaki, gépesítési alkalmazásokat kívánja meg a talaj-előkészítéstől a betakarításig egyaránt. Ezért célszerű a napraforgó-termesztés műszaki hátterének teljes technológiai hátterét áttekinteni az 1. ábra szerint.

 


1. ábra. A napraforgó-termesztés folyamata

 

Az újabb nemesítésű napraforgóhibridek terméspotenciáljának kihasználását biztosító technológia munkaműveletei alapvetően nem térnek el a kukorica- és a kalászosgabona-félék termelésétől, ebből adódik, hogy – kisebb eltérésekkel, kiegészítésekkel – a műszaki háttér is megegyezik.

Ha a vetésforgóban napraforgó következik, akkor az elővetemények betakarítása után a tarlóápolási munkák gondos elvégzése – a talaj fizikai állapotának, víztározó képességének megtartása mellett – a tarlóápolás gyomirtó hatása miatt rendkívül fontos a későbbi gyomosodás visszafogása szempontjából. A kalászosok, illetve a kukorica tarlóápolási munkáinak elvégzésére számos munkaeszköz áll rendelkezésre. A jelenleg alkalmazott kalászos- és kukoricabetakarításra alkalmazott betakarítógépek, arató-cséplőgépek után – a kalászosok esetében – a szalmabálázással a területek jelentős részében betakarítható. Amennyiben erre nincs szükség, az arató-cséplő gépek pelyvaterítő és szalmaszecskázó berendezései a szalmát felszecskázzák, és egyenletesen hagyják vissza a tarlón. A kukorica betakarításakor pedig – ezen túlmenően – a kukoricaszárat a csőtörő adapterek szárzúzó berendezése aprítja fel és teríti el. Az így visszamaradt tarló hántását, illetve kezelését – a kalászosgabona-tarlók esetében – a sekélyen dolgozó szántóföldi kultivátorokkal vagy tárcsás munkaeszközökkel lehet elvégezni (1. kép). A kukoricatarló esetében pedig a kombinált tárcsás és kultivátoros munkaeszközökkel szerelt mulcskultivátorok végeznek hatékony munkát (2. kép).

 


1. kép. A napraforgó-elővetemény tarlóápolására a kultivátorokhatékonyan használhatók


2. kép. A mulcskultivátorok szármaradványos területen is jó munkát végeznek

 

Az alapművelést megelőzően a napraforgó is meghálálja a teljes területre kijuttatható 250–300 kgos műtrágyaadagokat. A megfelelő hatóanyagok kijuttatása nemcsak a termés mennyiségét, hanem az olajtartalmát is kedvezően alakítja. A szilárd alapműtrágya kijuttatását a különböző, függesztett vagy vontatott konstrukciós kialakítású röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal lehet elvégezni. Az újabb fejlesztésű röpítőtárcsás műtrágyaszórók legtöbb konstrukciós változatánál a szórásszélesség, a különböző normál üzemű, környezetkímélő és a táblaszéli üzemmódok mechanikusan vagy a kezelőfülkéből, az ISOBUS-adatátvitel és a fedélzeti terminál kezelőfelület segítségével beállítható (3. kép).

 


3. kép. A napraforgó tápanyag-visszapótlására korszerű ISOBUS- és digitális terminállal szerelt röpítőtárcsás műtrágyaszórók állnak rendelkezésre

 

Az intenzív napraforgó-termesztésben – a forgatásos alapművelés elvégzésére – számos korszerű kialakítású váltvaforgató eke áll rendelkezésre. Ezek a korszerű váltvaforgató ekék különböző, a talajállapothoz igazodó réselt vagy teli kormánylemezzel – a forgatóhatást növelő – előhántókkal vannak felszerelve. Ezek a váltvaforgató ekék – a korszerű változatok – szintén ISOBUS szoftverekkel vezérelt, állítható fogásszélesség- és munkamélység-állítással rendelkeznek (4. kép).

 


4. kép. Forgatásos, szántásos alapműveléshez alkalmazott korszerű, réselt kormánylemezű váltvaforgató eke

 

A forgatás nélküli alapművelés eszközei pedig a különböző kialakítású lazítós tárcsák, tárcsás boronák és az utóbbi időben egyre nagyobb típusválasztékban szereplő rövidtárcsák (5. kép).

 


5. kép. A napraforgó-technológia alapművelésében is egyre szélesebb körben alkalmazott eszköz a rövidtárcsa

 

A növényvédelemnek és a vegyszeres gyomirtásnak kiemelkedő szerepe van az intenzív napraforgó-termesztési technológiában. A különböző fungicides kezelések jelentős mértékben csökkenthetik a gombás megbetegedések mértékét, növelhetik a hozamot. A herbicides kezelések pedig a gyomborítottságot csökkentik. Ezeknek a növényvédő szereknek a kijuttatására pedig – a kisebb termőterületeken gazdálkodók részére – a kisebb, 500–1 000 dm3 tartálytérfogatú és 12–18 m munkaszélességű szórókerettel, míg a nagyobb területtel rendelkező vállalkozók részére a 3–4 000 dm3 tartálytérfogatú és 24–32 m munkaszélességű szórókerettel rendelkező vontatott, a nagygazdaságok részére pedig a magajáró változatok állnak rendelkezésre (6-7. kép). Természetesen ezekkel a gépekkel – az agrotechnikailag megfelelő időben és adagmennyiségben – lombtrágyák is kijuttathatók, ami szintén kedvező hatással van a terméshozamokra.

 


6. kép. A vontatott permetezők a növényvédelem hatékony eszközei


7. kép. A nagyüzemek részére a magajáró permetezők állnak rendelkezésre

 

A vegyszerhasználat csökkentésénél a napraforgó esetében is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a sorközművelő kultivátorok és újabban a korszerű kialakítású küllőskapák.

A sorközművelő kultivátorok számos konstrukciója, az egyszerű kézi kormányzású konstrukcióktól a lézertechnológiával és GPS-alkalmazásokkal vezérelt konstrukcióig, áll a felhasználók rendelkezésére. A sorközművelő kultivátorokkal – a mechanikus gyomirtás mellett – az aktuális talajápolási és tápanyag-visszapótlási (szilárd és folyékony műtrágya), egyes típusoknál pedig kiegészítő vegyszerezési munkák is egyaránt elvégezhetőek. Egyes gépkonstrukciókat és traktorkapcsolatokat a lézertechnológiával a precíziós növényápolásban, illetve a precíziós gazdálkodás elemeként is fel lehet használni (8. kép).

 


8. kép. A mechanikus gyomirtásra a sorközművelő tápkultivátorok használhatóak

 

A napraforgó-termesztéstechnológiában az elérhető termelési potenciált egyik leginkább befolyásoló munkaművelet a vetés megfelelő időpontban történő és az agronómiai, illetve egyéb követelményeknek megfelelő pontos elvégzése. A napraforgó vetésére az optimális időszak Magyarországon – a levegő és talajhőmérséklet tekintetében – április középső, harmadik dekádja (9. kép). Az intenzív napraforgóhibrideknél a potenciális terméshozamok kihasználását a vetés pontossága, tőszám-tőtávolság és a vetési mélység egyenletessége nagymértékben befolyásolja (10. kép). Ezeknek a paramétereknek a betartása, illetve biztosítása céljából a napraforgó vetésére is alkalmas szemenkénti vetőgépeket folyamatosan fejlesztik.

 


9. kép. A rövid vetési idő hatékony kihasználását biztosítják a nagy vetési sebességgel dolgozó, nagy munkaszélességű szemenkénti vetőgépek


10. kép. A pontos vetési mélység tartása céljából komoly talajkövető vetőkocsi-felfüggesztés szükséges

 

A napraforgó vetésére alkalmas szemenkénti vetőgépek a hazai intenzív technológiában 70-7576,2 cm-es sortávolságban, a vetésében alkalmazott – az adott ökológiai viszonyoknak megfelelően megválasztott – hektáronkénti 35-45-55-65 ezer tőszám kivetésére, a megfelelő furatszámú vetőtárcsának köszönhetően, a vetőtengely fordulatszámának jó megválasztásával szinte kivétel nélkül megfelelőek. A hazai napraforgó-termesztésben alkalmazott szemenkénti vetőgépek szívó- vagy nyomólégárammal működő gépek. A vetőtengely hajtása mechanikusan, lánchajtáson vagy fogaskerék-hajtóművön keresztül vagy elektromosan van megoldva. A szemenkénti vetőgépek műtrágya- és mikrogranulátum-kijuttatóval is fel vannak szerelve. Ez azt jelenti, hogy a starter műtrágya és a talajfertőtlenítő a vetéssel egymenetben is kijuttatható. Az agrotechnikailag viszonylag rövid optimális vetési idő betarthatósága érdekében pedig a gyártók a szemenkénti vetőgépeiket a területteljesítmény növelése irányába fejlesztik. Ez azt jelenti, hogy a vetőszerkezetet, a vetőkocsikat, a magvezető csöveket szinte valamennyi típusnál a magasabb vetési sebesség – ez gyakran 12-15-17, akár 20 km/h is lehet – elérésére fejlesztették. Emellett az egyre nagyobb, 12 soros változatok mellett a 24 soros változatok is megjelentek.

A szemenkénti vetőgépek szinte valamennyi típusa rendelkezik ISOBUS-adatátvitellel és digitális kezelőfelülettel, terminállal.

A digitális alkalmazások – a vetésre jellemző paraméterek ellenőrzése és kijelzése mellett – rögzítik az üzemeltetési adatokat, és USB-adathordozóra vagy iPad-re kimentve további üzemi hozzáférést tesznek lehetővé. Automata kormányzású traktor üzemeltetésével pedig GPS-alkalmazások (TopCon, AgLeader, John Deere link stb.), RTK-pontosságú ±2,5 cm vetés, valamint precíziós elemek is elérhetők.

A napraforgó-termesztésben elérhető hozamokat a megfelelően megválasztott és okszerűen kialakított betakarítási technológia ugyan nem növeli, de a betakarítási veszteségek minimalizálásával növelheti a termesztés jövedelmezőségét.

A hazai gyakorlatban a kisebb termőterülettel rendelkező gazdaságok, vállalkozók a betakarításra – kisebb beruházási költségek mellett – a gabona-vágóasztal napraforgó-betakarító átalakító készletét használhatják. Azoknak az üzemeknek, akik nagyobb kukorica-termőterületen gazdálkodnak, a csőtörő adapterek – napraforgó-átalakító szettel szerelt – arató-cséplő gépre felszerelt konstrukciója a megfelelő berendezés. A nagy termőterülettel rendelkező vállalkozóknál pedig a betakarítási veszteségek csökkentéséből adódó plusz bevételnek köszönhetően a napraforgó-betakarító adapterekre fordított beruházás térül meg rövid idő alatt. A napraforgó-adapterek egyébként széles típusválasztékából rezgő- vagy gyűjtőtartályos kialakítású, fix- vagy összecsukható vázkeretes szárzúzós vagy anélküli változat is választható (11. kép).

 


11. kép. Rezgőtálcás napraforgó-adapterrel szerelt arató-cséplő gép munka közben

 

Az itt közöltek alapján a napraforgó-termőterületen a hazai vetésforgó-alkalmazásokkal és az olajnövényekre, így a napraforgó termesztésére vonatkozó növényegészségügyi korlátozásokkal a termés gazdaságos volumene csak az intenzív hibridek használatával és az alkalmazott termesztéstechnológia fejlesztésével, illetve az ehhez szükséges és rendelkezésre álló műszaki alkalmazásokkal érhető el.

 

Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő

 

Contact Us

0
Exit mobile version