fbpx

Új és elfeledett károsítók megjelenése Fejér Megyében 2014-ben

Írta: Szerkesztőség - 2014 december 18.

Hull a szilva a fáról

Ilyen volt például az a pusztaszabolcsi termelő, aki a szilva hajtásain fedezett fel oda nem tartozó dudorokat. Ilyet még a sokat látott, rutinos kollégák sem nagyon tapasztaltak. Kis utánajárással sikerült rájönni, hogy egy gubacsatka fajról van szó, amely a szilvafa kéregben károsít, és eredményezi ezt a tünetet.

Kanyarogva bűnöz

A legkevesebb időnk az erdészeti felderítésekre jut. Azért sikerül itt is találni valamit. Ezekre is ott figyelünk fel, ahol éppen egy szántóföldi kultúra mellett van egy erdősáv, erdősor. A korábbi években hallottunk arról, hogy a szilfákat valamilyen kártevő tarra rágta. Az idén végre megtaláltuk a bűnös zöld színű álhernyót, a kanyargós kárképpel.

1. kép Aproceros leucopoda - kanyargós szillevéldarázs

Aproceros leucopoda – kanyargós szillevéldarázs

Kiskertemben levendula és dió

Zsolnai Balázs rovartanos kollégánk vitt ki minket a gárdonyi kertjébe, hogy a levenduláját károsítja egy rovarfaj. Szétnéztünk, s megtaláltuk a bűnöst, egy ugrópoloskát, és próbáltuk meghatározni a fajt. Kis utánajárással és Dr. Szeőke Kálmán segítségével megtudtuk, hogy ez a sárganyakú ugrópoloska, amely a levendulán károsítást nem okoz (legalábbis az irodalom szerint). Ha már ott jártunk a kertben, megfigyeltünk még a diófán meglepő, fekete foltokat is. A Növényvédelem című folyóirat korábbi számában olvastuk, hogy új baktériumos betegséget (Brenneria nigrifluens – dió kéregrákja, feketefolyása) fedeztek fel a diófákon. A tünetek alapján erre a betegségre gyanakodtunk.

Gyapjas kis pamacs

Az ellenőrzésünk tárháza nagyon széles, amely a faiskolai árudákra is kiterjed. Elvétve, de azért ott is beleszaladunk érdekességekbe. A puszpángra mindig is úgy gondoltunk, hogy igénytelen, és nincsen semmi kártevője. A tavalyi év folyamán bukszus gubacsszúnyogba botlottunk bele, s az idén másik két károsítóját is sikerült azonosítani. Az első a puszpáng-levélbolha. Egy gyapjas kis pamacsot lehetett látni a levélen, s a mikroszkóp alatt derült ki, hogy ki is volt ő valójában. A második a selyemfényű puszpángmoly. Ezt a molyt pár évvel ezelőtt kaptuk valahonnan nyugatról, és azóta feltartóztatatlanul terjed keleti irányba. Ezt elősegíti az éves szinten 2-3 nemzedéke, és az, hogy a gazdanövényét előszeretettel telepítik mindenhova.

6. kép Cydalima perspectalis-selyemfényű puszpángmoly

Cydalima perspectalis-selyemfényű puszpángmoly

Boldogság forrása az anyarozs

Mór mellett szemléztük az étkezési burgonyát, amikor a tábla mellett lévő rozs árvakelésen megtaláltuk az anyarozst. A csávázással és a fungicides kezelések hatására teljesen eltűnt a kórokozók palettájáról. Növényvédelmi felügyelőként ilyen ritkaságok megtalálása nagy örömünkre szolgál. Ezek a példányok azóta is ott vannak az irodában, mint emlék.

2. kép Claviceps purpurea-anyarozs

Claviceps purpurea-anyarozs

Bodza különleges lakója

Egy vajtai bodzatermesztőnek gondjai voltak egy számára ismeretlen kártevővel, amely lekopasztotta a növényeit. Minden ágon homokból készült csigaszerű képződményre lettünk figyelmesek. Mikroszkóppal megnéztük, és lárvákat vettünk észre. Egyelőre itt meg is állt a tudományunk. Dr. Szeőke Kálmán segítségével sikerült beazonosítani a kártevőt, amely a csigaházas zsákhordómoly névre hallgat. Minden év hoz valami újat, ezért sem unalmas a munkánk.

Coleophoridae család-csigaházas zsákhordólmoly

Coleophoridae család-csigaházas zsákhordólmoly

Rosszabb, mint a fenyércirok

Egy terjedőben lévő gyomfajt, a mandulapalkát (Cyperus esculentus) sikerült megtalálnunk Fehérvárcsurgó közelében. Ha jobban elterjed, komoly fejfájást fog majd okozni a gyomirtásban dolgozó kollégáknak. A mandulapalka talán rosszabb lesz, mint a fenyércirok. G2-es életformája is nehezíti a küzdelmet ellene, de az, hogy a vékony, lándzsaszerű leveleire hogyan tesszük rá a herbicideket, hogy az még hasson is ellene, az egy rémálommal ér fel.

Cyperus esculentus-mandulapalka

Cyperus esculentus-mandulapalka

Út menti repcén

Repceállományban ritkán lehet olyan képet készíteni, amint a repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae) a tojásait tolja be a zsenge becőbe. Repcében szoktunk védekezni a kártevők ellen, s így ezt a gubacsszúnyogot is kordában tudjuk tartani. Az út mentén kikelő repcék olyan szempontból jók, hogy rajtuk a repce komplett rovartani kártevőit fel lehet fedezni és egy életre megjegyezni.

Alig tudunk róla

Megvan az a rossz tulajdonságom, hogy amikor kirándulni megyek és számomra valami oda nem illőt látok, akkor azt szintén fényképezem. Egy Balaton-felvidéken tett kirándulásom során lettem figyelmes a mandulán lévő furcsa, fehéres színű képletre. Közelről megszemlélve láttam, hogy olyan, mint ami a szőlő nemezes gubacsatkának van. A mandula nemezes gubacsatkájáról (Eriophyes distinguendus) van szó, amelyről információ alig áll rendelkezésre.

Eriophyes distinguendus-mandula nemezes gubacsatka

Eriophyes distinguendus-mandula nemezes gubacsatka

Eszmecsere és az eredménye

Idén tavasszal elhatároztuk, hogy ha az amerikai szőlőkabócát (Scaphoideus titanus) meg akarjuk találni és nem csak fénykép alapján, akkor le kell menni egy szakmai továbbképzésre Zala megyei kollégákhoz, szemösszelövésre. Mit kell látni, és keresni, mire kell odafigyelni. Egy nagyon jól sikerült és hasznos kirándulás után már másnap sikerült a Scaphoideus titanus-t megtalálnunk. Júniusban még nem is gondoltuk volna, hogy a kabóca megtalálása csak bevezetője lesz egy zárlati kórokozónak, amit ez a kabóca terjeszt. Augusztus folyamán két darab szőlőmintát küldtünk Grapevine flavescence dorée phytoplasma meghatározásra, amelynek eredményei pozitívak lettek. Ráadásul egyszerre két helyen is: Vereben és Móron.

Puskapor csak szárazon!

A saját kertben sikerült ?összehozni? egy komoly hagymalégy (Hylemia antiqua) károsítást. Alig volt olyan hagyma, amiben nem volt egy-két nyűlárva. Az olyan károsítókról, amelyek 5-6 évig nem okoznak problémát, hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Amikor újra felüti a fejét, azt durván és drasztikusan teszi. A természet figyelmeztet, hogy a puskaport mindig tartsuk szárazon.

Hylemia antiqua-hagymalégy

Hylemia antiqua-hagymalégy

Találós kérdés, hogy milyen kártevő okoz ilyen tüneteket almán. További vizsgálatokat igényel, de lehetséges, hogy ez a kártevő az Eriophyes mali.

Növényvédő szer elsodródástól a vírusig

Növényvédő szer elsodródás kivizsgálás során is lehet felfedezni rég nem látott kórokozót. Cseresznyefát vizsgáltunk (mennyire érett, és édes-e), hogy került-e rá napraforgó gyomirtó szer. Ekkor vettük észre a cseresznye leveleken a kakastaréj szerű kinövéseket, enációkat. A velencei virológiai laborban gyorsteszt segítségével sikerült csak beazonosítani pontosan a Prunus necrotic ring spot vírust.

Felejthetetlen sárgarozsda

Az idei év sárgarozsda fertőzését nem kell bemutatni senkinek. Egy életre sikerült megjegyeznünk a tüneteket. Volt olyan termelő, aki elfelejtette a táblát körbeszegni a permetezés végén, s a rozsda teljesen befertőzte a pelyvaleveleket is.

Puccinia-striiformis-sárgarozsda

Puccinia-striiformis-sárgarozsda

Egyesével a levéldarazsak ellen

A kertes házak egyik kedvenc dísznövénye a nőszirom. Garamvölgyi Vilmos kollégánk küzdött meg tavaly is meg az idén is a nőszirom levéldarazsakkal. Tavaly a szürke álhernyók szinte teljesen lekopasztották a leveleket, akkor nem tudtuk ki lehet az elkövető. Idén már sikerült a petétől duzzadó nőstényeket megtalálni. Integrált védekezés keretében egyesével összegyűjtötte őket.

Rhadincocceraea reitteri-nősziromlevéldarázs

Rhadincocceraea reitteri-nősziromlevéldarázs

A rózsa ritkasága

A rózsán ritkán látható ekkora tömegű pajzstetűfertőzés (Rhodococcus bulgariensis). Már megszoktuk, hogy a rózsát tömegesen jóformán csak a levéltetvek lepik el, na de azt, hogy pajzstetű, azt álmunkban sem gondoltuk volna. Egy sukorói tulajdonos keresett meg bennünket, hogy milyen állatok lehetnek ezek a rózsáin.

Rhodococcus bulgariensis

Rhodococcus bulgariensis

Futurisztikus napraforgón

Azt gondolná az ember, hogy napraforgón újdonsággal találkozni már-már futurisztikus, de a 2014. évben ez is sikerült az üvegházi molytetűvel (Trialeurodes vaporariorum). A molytetűnek nem ez a fő tápnövénye, de a szükség mindig törvényt bont.

Trialeurodes vaporariorum-üvegházi molytetű

Trialeurodes vaporariorum-üvegházi molytetű

Paradicsomon utazva

Sokadik munkakörünk a zöldség-gyümölcs minőség ellenőrzés. Az Európai Uniónak és az áruk szabad mozgásának „hála” a károsítók behurcolásnak lehetősége szinte kimeríthetetlen. A növényvédelmi szervezet erre a nyomásra nincsen felkészülve. Az Olaszországból behozott, becsomagolt paradicsom csomagolóanyagán lettem figyelmes valami szokatlanra. Bábozódáshoz készülődött egy lárva. Kíváncsiságból bevittem Velencére és egy kis műanyag dobozban kineveltük, hogy megtudjuk, ki is lehet ő. Rá kellett jönni, hogy ez nem más, mint a Tuta absoluta. Ezeket a kártevőket így szállítjuk és terjesztjük szerte az országban.

Tuta absoluta - paradicsom levélaknázómoly

Tuta absoluta – paradicsom levélaknázómoly

Bárhol, bármikor találkozhatunk újjal, és hogy ennek hol van/lesz a vége, azt csak az égiek tudják.

Klupács Helga, Garamvölgyi Vilmos,

Molnár Szilárd, Zsolnai Balázs.

Fejér Megyei Kormányhivatal

Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága,

Velence