A szója termesztése már az előző évben elkezdődik?

 

A szója termesztése már az előző évben elkezdődik. Nagyon érzékeny a csapadékra és a hőmérsékletre, mivel nagy hőigényű növény. (A később érő fajták 2500-és 2700 évi összhőösszeget is igényelnek a termés kialakulásához). Szereti az egyenletes meleget, amihez virágzáskor magas páratartalmat igényel.

Emiatt fontos a jó termőhely meghatározása, hisz ellenkező esetben termesztése nem lesz jövedelmező.

A szója egyébként jól hasznosítja a talaj nedvességtartalmát, átlagosan 300-400 mm csapadékot igényel a teljes tenyészidőszakban.

Jó termésre akkor számíthatunk, ha ebből június közepétől augusztus elejéig egyenletes eloszlásban legalább 150-200 mm esik.

Öntözés nélkül csak a nagyobb folyó völgyek párásabb környezetében lehet termeszteni.

Nagy termést csak a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag középkötött vályog talajokon lehet elérni.

A szója számára szükséges makro és mezo- tápelemek nagy részét javasolt előző esztendőben visszapótolni, és tarlóhántással belekeverni a majdani vetőágyba.

Természetesen talajvizsgálatokkal lehet pontos adatokat adni, de általánosságban elmondható, az elővetemény lekerülése után foszfor és kálium hatóanyagból 200-300 kg/ha adagot érdemes foszfor-pentoxid, és kálium-oxid formában kijuttatni.

Fontos, hogy a talaj teljes vízzáró réteggel simítva teleljen át.

Tavasszal a talaj előkészítéskor 200-300 kg/ha mennyiségben nitrogéntartalmú műtrágya kijuttatása javasolt.

Fontos a 12-18 cm mélységben történő bedolgozás a vetés előtt két héttel.

 

A vetésmélység beállítása rendkívül fontos.

Az ammónia felszabadulás káros hatással lehet a vetőmag csírázására.

A szója csírázásához legalább 6-8 oC talajhőmérséklet kell, ezért a szóját nem szabad korán vetni.

Az optimális vetés idő április közepén van, de a gyors és egyenletes kelés érdekében ez akár április végéig is kitolható.

Soha ne felejtsük el, hogy a talajhőmérséklet fontosabb, mint a naptári dátum!

A szóját 45-50 cm-es sortávolságra szoktuk vetni, talajnedvesség függvényében 3-6 cm mélyre.

Kelés után nagyon fontos az állomány homogenizálása, javasolt citromsavas borkősavas lombtrágya kijuttatása 1-3 liter /ha dózisban.

Mivel a szója öntermékenyülő növény, ezért érdemes arra törekedni, hogy amikor eléri a növény a teljes magasságot, akkor kezdjen el virágozni.

Virágzás előtt két héttel bór molibdén és kálium tartalmú borkősavas lombtrágya kijuttatása szükséges a tökéletes virágzásért, a megfelelő pollenmennyiségért.

A hüvelyek kifejlődéséhez nagy adagú káliumra van szükség.

A növekedési ciklus egyöntetű fenntartásához gyomirtóval egymenetben kálium és foszfor tartalmú lombtrágya kijuttatása javasolt 3-5 liter/ha dózisban, ami elősegíti az erős gyökérzet kialakulását.

Ezáltal az alsóbb és felsőbb hüvelyek viszonylag egyszerre érnek be.

 

A hüvelyekben 2-4 mag fejlődik, fontos az egyöntetű érés a könnyebb betakarítás miatt.

Természetesen az egészséges növény munkaszervezési okokból deszikálni szoktuk.

Mivel a hüvelyek lecsüngők és erősen szőrözöttek, javasolt káliszappan hatóanyag kijuttatása tapadásfokozóként a növényvédelmi kezelések alkalmával, illetve deszikáláskor is a hatékonyság miatt.

Fontos, hogy a minél kisebb betakarítási veszteségek érdekében a hüvely magasság a talajtól min. 10-15 cm legyen, ezt csak okszerű folyamatos lombtrágyázással, aktív növekedéssel érhetjük el.

A szója mag 36-42% fehérjét és 18-2 % olajat, valamint A, B, E, K vitamint és több biológiailag aktív vegyületet is tartalmaz.

Ezek kialakulásához nagyadag nitrogénre, és nagymennyiségű mikroelemre van szüksége a növényeknek.

Pótlásukhoz borkősavas kötésben nagy adagú nitrogén és kén kell.

A szójafehérje aminosav összetételét tekintve biológiailag teljes értékűnek tekinthető, mivel a legfontosabb aminosavak megtalálhatók benne.

A szójaolaj tökéletes étkezési olaj, és itt említeném meg, miért is nem kezeljük úgy a szóját, mint a repcét vagy a napraforgót, mint olajos növényt?

Mindenre ugyanúgy szüksége van mint minden olajos növénynek.

A szója a hüvelyesek közül az egyik legnagyobb tápanyagigényű növényünk és közel sem fordítunk annyi figyelmet a termesztésére, mint amit igényel.

A szója fajlagos tápanyag igénye 1 tonna termésre vonatkoztatva: 6,5 kg N, 3,9 kg P2O5, 5,5 kg K2O.

A fajlagos műtrágya igénye 45-75 kg Nitrogén, 35-62 kg P2O5, 35-65 kg K2O.

Elemek feltüntetése esetén a műtrágyát át kell számolni pld. 1 P = 2,29 P2O5.

Természetesen sokféle együttállás befolyásolja a nitrogén meghatározást a szójánál, de az biztos, hogy a nitrogén szükséglet 60-70% -át javasolt a talajba dolgozni a vetés előtt.

A hiedelmekkel ellentétben a szója kifejezetten cink és bór igényes kultúra, ami agyagosabb talajoknál még nagyobb mértékben jelenik meg.

Meszezés után, vagy meszes talajokon csökken a Cink oldhatósága, így a felvétele is, ami még a bór és molibdén hiányát is eredményezheti.

 

A szója jelentősebb kártevői

Gamma bagolylepke: A hernyók kártétele először nem is látszik, a levelek alatt meglapulnak.

A nagyobb lárvák lyukakat rágnak a levelekbe, komoly fertőzés esetén a fő erek látszanak csak a levelekből.

A lepke rajzása május végén kezdődik, ahogy melegszik az idő.

Rovarölőszeres kezeléssel egymenetben káliszappan hatóanyag kijuttatása javasolt, a hosszabb hatástartam miatt, így már előlegezzük a vadriasztást is.

Csipkéző barkó: A talajban telel át és március végén jön elő.

Az érési táplálkozást nem a szójában folytatja, hanem a lucernában.

Az imágó jelenléte könnyen észrevehető a levelek szélén az U alakú rágásról.

Tojásait egyesével helyezi a levelekre. A kikelt lárvák lehullnak, majd megrágják a szója gumóit, gyökereit.

A kifejlődött rovarok június-júliusban rajzanak, így a védekezésre ez az időpont javasolt.

Levéltetvek, atkák mellé a sárga mozaik vírusról is kell beszélnünk, hisz a vírusvektorok (levéltetvek, atkák) terjesztik.

A káliszappan hatóanyag ismét használható rovarölőszerként is, illetve 3 liter/ha dózisban a vadriasztást is megoldja ebben az időpontban (egészen virágzásig).

Fontos a rovarok elleni védekezés, mivel a mozaik vírus a termés felét is elviheti. Másodlagos kártételként a magok vontatott érése is a számlájára írható. Ellene a megelőző rovarvédelem, a megléte esetén a terjedés megakadályozására az atplussos parafinolaj az egyetlen megoldás.

Gombabetegségei közül a Fusarium egyre jelentősebb, az állomány jó kondiban tartása, a növénysűrűség a megelőzésben első helyen van.

A fuzárium gyengültség és sebparazita, nagyon fontos, hogy vad, rovar és egyéb sérülések esetén a növényi viaszréteg visszazárása. Elsődleges védelmet ad parafinolaj és atpluss 1%-ban.

Fehérpenészes szárrothadás, és a peronoszpóra ellen felszívódó hatóanyagokkal, és kontakt bevonatokkal szükséges együtt védekezni.

A hólyagos levélfoltosságot még kevesen ismerik.

Az alsó leveleken jelennek meg először az apró világoszöld foltok, amik később barna folttá változik, majd a foltok közepén hólyagok fejlődnek ki.

Erős fertőzés esetén a levélzet elpusztul.

Védekezésként a réz-oleát atpluss parafinolaj 1%-os töménységben tökéletesen megoldja problémánkat, egyszerre véd a peronoszpóra, a vírusfertőzés és a hólyagos levélfoltosság ellen is.

Hűvösebb időjárás esetén az atplus – parafinolaj (40 szénatommal) 1%-os töménységben felszívódó gombaölő (azolok, strobulimok) hatóanyag kombinációval hosszabb védelmet biztosít.

Most ennyi fért bele.

Eredményes termesztést, és jó munkát kívánok mindenkinek!