fbpx

A szőlő levélen keresztüli tápanyag-utánpótlása

Írta: Agrárágazat-2020/07. lapszám cikke - 2020 július 26.

A mai időjárási anomáliák és az egyre inkább csökkenő vegyszerhasználat mellett szinte már vitán felüli tény, hogy a növények levélen keresztüli tápanyag-utánpótlására és kondicionálására nagy hangsúlyt kell fektetni. A szőlő esetében sincs ez másképp.

A május végi és június eleji csapadékhiányos, hűvös reggeleket hozó időjárás nem kedvezett a szőlészeknek. A kötődés kezdetétől kiemelt figyelmet kell fordítani a szőlő tápanyag-utánpótlására, hiszen a kötődés után, a bogyófejlődés mellett intenzív hajtásnövekedés kezdődik. Ebben az időszakban a növény már nem képes pusztán a tőkében felhalmozott tartalék tápanyagokból fedezni minden igényét. A további szükségleteit lombon keresztül tudjuk leghatékonyabban pótolni. Kiemelten fontos ebben a fenológiában a hasznosítható formátumú (lehetőleg kelatizált) tápelemek kijuttatása, mivel a virágzás után kezdetét veszi a bogyót alkotó sejtek osztódása, intenzív differenciálódása. Mivel az elkövetkezendő időszakban a legintenzívebb a tápanyag-beépülés, ezért érdemes többszöri kezeléssel, komplex lombtrágyákkal foglalkozunk.

Kalcium

A kalciumnak a sejtfalképződésben van jelentős szerepe, ezért gyümölcs- és zöldségféléknél a minőséget is meghatározó elem. A termés héj- és hússzerkezetének minősége ugyanis alapvetően befolyásolja a szállíthatóságot, pultállóságot, a tárolhatóságot és a betegségekkel szembeni ellenállóságot. Lassan mozog a növényben, az idősebb levelekben felhalmozódik, és nem vagy csak minimális mennyiségben helyeződik át más részekbe. A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. Éppen ezért nagyon fontos a levélen keresztüli pótlása, ugyanis így 10-szer, 20-szor gyorsabban hasznosul, és a növény minden részéhez eljut. A kalciumért folytatott versenyben a levelek vannak előnyösebb helyzetben.

Bór

A bór szerepe sokrétű, elősegíti a tápelemfelvételt, a virág- és termésképzést, a szénhidrátok szállítását, felhalmozódását, a pozitív vízmérleget. A bór mozgékonysága a növényben korlátozott. A virág- és termésképzésre gyakorolt hatása miatt a mikroelemek közül a bór befolyásolja legnagyobb mértékben a termés mennyiségét. A termés minőségére is kedvező hatású a jó bórellátás. A bórtartalmú levéltrágyázást már a tenyészidő kezdetén, majd a virágzás időpontjában, s azt követően rendszeresen célszerű elvégezni.

Magnézium

A magnézium a növényi klorofill központi eleme, és mint ilyen egyedülálló szerepet játszik a növények anyagcseréjében. Magnéziumhiány esetében az anyagcserénél fellépő zavar miatt lassul a fehérjeképződés. Csökken a fotoszintézis aktivitása és az asszimilálták hiánya miatt lassul a növekedés. Az általában érközi szövetek sárgulásával indul, a tünetek súlyosabb hiány esetén akár a lemezszáradásig is erősödhetnek. A magnézium lombtrágyaként való pótlásával a fotoszintézis stimulálását érjük el, ami a növekedés serkentésével jár. Szőlő esetében különösen fontos preventív jelleggel, mivel használatával a fürtkocsánybénulás megelőzhető.

Cink

Kevésbé elterjedt tény, de a szőlő is cinkigényes növény. Hiánya virág- és termésképződési zavarokat vált ki, amelyek akár 80%-os termésképzési zavarokat is okozhatnak. Legtipikusabb tünete a rozettásodás. A cink jelentős enzimaktivátor és enzimalkotórész. Auxintermelő-képessége révén elengedhetetlen fontossága van a növények növekedésszabályozásában.

Vas

A vashiány esetében általános jelenség a növekedéscsökkenés, a gyenge virágkötés, levelek klorózisa. Szőlő esetében súlyosabb tünetként bogyóelrúgást és csökkent vesszőnövekedést tapasztalhatunk. Ez esetben már  nagyon nehéz a fellépő problémát kezelni, ezért különösen fontos a preventív felhasználása.

Bödör Bence
Alpha-Vet Kft. AlphaPlant üzletág