fbpx

Ízelítő a 2014 Novemberi AGRÁRÁGAZAT-ból

Írta: - 2014 november 06.
Novemberi számunkban állandó rovataink (Lapzártától lapzártáig történt események rövidhírei; Havi Mezőgazdasági Árelemző Tömösi Attila tollából; Pályázati aktualitások Somogyi Tibor és Tavaszi Attila összeállításában; Gazdaszemmel – Akasztón csókot is kapnak a tehenek; Technikától technikáig az innováció sodrásában) mellett beszámolunk aktuális kiállításokról, rendezvényekről, továbbá foglalkozunk növénytermesztési, növényvédelemi, technikai, állattenyésztési kérdésekkel, újdonságokkal. Az alábbiakban ízelítőül néhány cikket válogattunk össze. 

Növénytermesztés

Klímaváltozás és zöldségtermesztés

A Népi Klímamenet keretében, szeptember 21-én New York központjában, Manhattanben, mintegy három és fél kilométer hosszan vonultak fel tüntetők, felhívva a világ figyelmét a klímaváltozás következtében várható veszélyekre.

Hazai cseresznyetermesztés problémái

Jelenleg Magyarországon az AKG-s és területalapú támogatások alapján 3.220 ha hektáron folyik cseresznyetermesztés (Fruitveb), amely hétköznapi szemmel nem látható problémákkal küzd. A meglévő ültetvények nagy része elöregedett, illetve nagy számban fordul elő „gazdátlan” ültetvény, amelyeknek fajta összetétele elavult.

Növényvédelem

A levéltetvek természetes ellenségei

A valódi levéltetűfélék (Aphidinae) alcsaládjába tartozó ízeltlábúak az egész világon elterjedt szúró-szívó szájszervű kártevők. Majdnem minden termesztett és vadon élő zárvatermő növényfajon jelen van több-kevesebb fajuk.

A mezei pocok 2014. évi kártétele

Felhívjuk a gazdálkodók és növényvédelmi szakirányítók figyelmét, hogy a mezei pocok felszaporodása a nyári esőzések ellenére is tovább folytatódik.
Veszélyes károsító, mivel táplálkozása során rendkívül nagy károkat tud okozni, ezért a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. FVM rendelet 2. § (1) pontja kimondja, hogy a földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen mezei pocok és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen.

Technika

TECHNIKÁTÓL – TECHNIKÁIG

Rendszeresen járva a hazai és külföldi kiállításokat látjuk, hogy az innováció nem áll meg. Ezért minden hónapban körbejárjuk pár, itthon már forgalmazott gépcsalád háza táját, újdonság térképünkön pedig még ismeretlen gépek legfrissebb hírei közt szemezgetünk.

Traktormotor indítása

A traktoros munka elkezdéséhez el kell indítani a motort. Az üzemképes traktormotor indításának feltételei vannak, és ezek teljesítéséhez indító berendezéseket alkalmaznak. A különböző indítási módok közül az elektromos indítás a legelterjedtebb. Az elmúlt tíz év alatt a dízelmotor hidegindítását segítő berendezések fejlődése jelentette a legtöbb újdonságot. Az indítási nehézségek és időbeli elhárításuk sok bosszúságtól kíméli meg az üzemeltetőt.

Gyepterületek karbantartása

Az ország gyepterülete – több év átlagában is – hosszú ideje 1,1 millió hektár körül alakul. Ebből a kaszálható és betakarítható széna, vagy fűszilázst adó terület 560-580 ezer hektár, míg a húsmarhatartásra alkalmas talajvédő gyepek területe 240 ezer ha, ezért az alacsony szénatermésű talajvédő, illetve szórványgyepek nagysága 330 ezer hektárra tehető.

Állattenyésztés

A silókukorica tarlómagassága

Esettanulmány 2014

A tarlómagasság egy állandóan visszatérő kérdés a silókukorica-betakarítási szezon alatt. A szerző nem foglal állást a megfelelő tarlómagasság eldöntése terén. Az azonban egyértelmű, hogy a 30-40 cm közötti tarlómagasság alkalmazása napjainkban már nem szakmai kérdés, mindenképpen indokolt. Különösen esős időben! Hagyjuk kinn a talajszennyeződött szárrészt, ne fertőzzük vele szilázsunkat! A további növelés kérdés lehet, az 55-60 cm-magas (esetenként 70 cm-es) tarló ugyanis további veszteséget jelent a 40 cm-es tarlómagassághoz viszonyítva (különösen aszályos nyár és gyenge hozam esetében kritikus), de egyben jelentős előnyökkel jár az ilyen silókukorica etetése a nagy termelésű tejelő állomány (költséghatékony) takarmányozásában. A döntés telepméret, földterület, tejtermelési szint és évjárat függvénye egyaránt.

Kevesebb tyúk kevés tojást termel

Egy nehéz időszakban él a tojáságazat

Mintegy 360-400 regisztrált tojástermelő gazdaság működik Magyarországon, ahol évről évre egyre kevesebb tojótyúkot nevelnek. Az alig 3 millió egyedszámú tyúkállomány mintegy 800 millió darab tojást termel – hangzott el a Tojás Világnapján, október elején. A termelés négyötödét a nagytermelők, 35 cég adja, és körülbelül ennyit adnak el a nem regisztrált, elsősorban piacokon áruló termelők is. A tojásimport ellenben folyamatosan emelkedik.