Félezren akarták tudni a titkokat

Ha jó pap, akkor a jó gazda ugyancsak holtig tanul – és ez még a búza- és kukoricatermesztőkre is igaz a II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat tudós és gyakorlati szakember előadói szerint, akik arról (is) tartottak konferenciát Kaposváron, mi lesz e két növényünkkel 2020 után… Precíziótól öntözésig, genetikától piaci stratégiáig minden – a búzáról és a kukoricáról.

Gén, nitrogén, hiány és talaj

Mintegy 450 fő részvételével ért véget a Magro.hu által szervezett II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat: a Kaposvári Egyetemen decemberben. Dr. Komlósi István (Debreceni Egyetem) a rendezvényen azt fejtegette: 2020 után csökkennek a területalapú támogatások, amik további fenntarthatósági elemeket tartalmaznak majd. Dr. Nagy János arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt nagy a termésingadozás, de a mind alaposabb korszerű talajvizsgálati módszerekkel érdemes a táblaadatokra építeni a gazdálkodást.

Mórocz Péter (Limagrain) a növénytermesztés eredményességének genetikai és informatikai hátteréről beszélt, míg Goda László (Nitrogénművek) kiemelte: az éhező növény kevesebbet terem. Bár eleinte nem látni a tápanyaghiány tüneteit, következményeit, később terméscsökkenés lép fel.

Imreh Gergő (Natur Agro) Somogy, Baranya és Tolna megyei tapasztalatairól beszélt, ahol a felelőtlen gazdálkodás következtében több helyen eltűnt a talaj illata, ami az élő közeg hiányára utal. Belgiumban és Hollandiában már vannak olyan steril talajok, amikben nincsenek hasznos mikroorganizmusok, ezt pedig Magyarországon mindenképp el kell kerülni, de ez nehéz lesz úgy, hogy kevesebb tápanyagot viszünk a földekbe, mint amit kiveszünk belőle.

Tápanyagok – okszerűen

Somogyi Bálint (Axereal) a tápanyag-utánpótlás és -mérleg, a talaj nitrogén-szolgáltató képességének fontosságát és szerepét elemezve a kijuttatott mennyiség és a táblák valós igényeinek összhangjára intett. Garzó Galatea (Polgári Agrokémia) a cseppfolyós nitrogén kijuttatásának előnyeiről és hasznosulásáról beszélt a saját tapasztalataik és adataik alapján. A trágyázás 30 százalékkal növeli a terméseredményt, vagyis 10 tonna lehetséges termésből csak 7 tonna fejlődik, ha nem megfelelő a trágyázás. A tápanyag-utánpótlásról, a fajtaválasztás és az agrotechnika fontosságáról beszélt Németh Tamás (Belchim Crop Protection Hungary) a kalászos betegségek elleni védekezés módja és ideje kapcsán, hangsúlyozva: a legfontosabb a felső három levél megóvása.

(Nem apó-)pénzre váltani a terményt!

Németh István (Magro.hu) több hasznos javaslatot közölt arra, mikor és hogyan lehet jól időzíteni a gabonák eladását. A lábon eladott kukorica mindenképpen elmaradt hasznot jelent. Sokkal jobban járnak a gazdák, ha betárolják a terményt, és az árakat a Magro.hu Gabonaindexén követve akkor értékesítik azt, amikor a legmagasabb értéket kapják érte. A piactérre ingyenesen feltöltve pedig akár könnyen el is adhatják a gabonájukat.

 

Hollósi Dávid (Takarék Agrár Csoport) a magyar gazdák hatékonyságáról szólt: a korszerű technológia terjedése egyszerre jelenti a bevétel növekedését és a költségek csökkentését. Kotormán István (Swedsteel-Metecno) a tárolási megoldások közül főként a terménytárolókról beszélt.

Precízebben, öntözéssel!

A Väderstad Kft. ügyvezetője, Dr. Kalmár Tibor egy manapság egyre inkább terjedő témával készült: a szántás és a kultivátorok használata közti különbségeket elemezte. Dr. Mesterházi Péter Ákos (Axiál Kft.) a csúcstechnikának a szántóföldi növénytermesztésben játszott szerepe kapcsán a helyspecifikus és precíziós gazdálkodás új megoldásainak gyakorlati hasznára mutatott rá. Váradi Balázs (Magtár) az öntözés fejlesztési irányairól és annak üzemeltetéséről beszélt: debreceni adatsora markánsan láttatta, hogy a kukorica esetében mennyire jelentős a különbség az öntözött és az öntözés nélküli táblákon. Ehhez csatlakozva Dr. Burucs Zoltán (Elcom) a Kaposvári és a Pécsi Egyetemmel közösen végzett talajnedvesség-megfigyelésre alapuló kísérletet szemléltetve hívta fel a figyelmet: érdemes a monitoring-rendszereket igénybe venni, hogy a termésbiztonságot növelhessék a gazdák.

Szerkesztőség