Árkörkép a kukoricapiacokon

Nagy termelők kis termelői

Az elmúlt évtizedek során a kukorica-felhasználás folyamatosan növekedett. Ennek megfelelően egyre nagyobb mértékben igyekeztek a globális piacon a termelők is kukoricát termelni. A világ kereslet-kínálata, illetve azon belül az exportőr és importőr országok aránya és helyzete is folyamatosan változott, változik. Kína egyértelműen újfent visszakerült a kukorica világtérképére, hiszen termelése folyamatosan nőtt. Nem Kína az egyetlen, ahol a kukoricatermelés szignifikánsan nőtt az elmúlt évek során. Az Európai Unió szomszédságában is egyre nagyobb hozamokkal dicsekedhetnek a termelők. Mindennek eredményeképpen mára a világ első számú exportőr országa, az Egyesült Államok világpiaci részesedése az elmúlt évek alatt százalékos arányban a felére csökkent. Míg korábban a világ nemzetközi kereskedelmének 60%-át uralta, addig mára ez felére, 32%-ra esett vissza. Korábbi piaci pozíciójának is köszönhette, hogy mára a Chicago-i Árutőzsde irányadó szerephez jutott a kukorica nemzetközi árazásainak terén. Ezt az árutőzsdei pozíciót azóta sem sikerült egyetlen egy nemzetközi árutőzsdének sem megdöntenie, noha tervek folyamatosan voltak és lesznek is rá. Egyelőre a legnagyobb kihívás a likviditás, a forgalom hiánya, illetve a fizikai piacon aktív résztvevők pénzügyi tudása, aktivitása is hátráltatja más árutőzsdék kitörését. Az Egyesült Államokban a legkisebb termelő is szinte napi szinten követi az árutőzsdei mozgásokat, azok alakulását, és tisztában van a fedezeti ügylet fogalmával, vagy azzal, hogy miként tudja az árutőzsdét a megtermelt, vagy jövőben megtermelt árujának árazására, vagy az árrés biztosítására használni. Ám egyelőre a világ döntő többségén ezek a manőverek nem elterjedtek, nem ismertek mindenki számára.

Titkok és jóslatok

A kereslet-kínálati adatokat természetesen minden nagyobb kereskedő cég saját titokként kezelve igyekszik kiszámítani, előrejelezni, illetve az országok mezőgazdasági hivatalai is hasonló munkát végeznek, sajnos azonban eltérő perspektívával. Amíg példának okáért az Egyesült Államok Mezőgazdasági Intézete havi jelentések formájában tájékoztatja a lakosságot, a termelőket az általa számított helyi és világpiaci adatokról, addig más országok ezt vagy nem tartják fontosnak, vagy csak a saját mikro környezetükre koncentrálnak. A kínálat-keresleti adatok mindebből fakadóan eltérnek, már csak az eltérő számítások miatt is. Emiatt a piaci résztvevők – és már nem csupán termelőkről vagy kereskedő cégekről, de a befektetői tőkéről is lehet beszélni – az év folyamán különböző pozíciókat tudnak kiépíteni, vagy arról döntenek, mikor és hogyan értékesítsék megtermelt árujukat, vagy ellenkezőleg: mikor és hogyan szerezzék be az árutermékeket a piacról. Természetesen a globális adatok egy része jóslat, hiszen nem minden kormány működik teljes mértékben együtt és tárja fel az adatokat. Kína egy jó példa erre: az ottani adatokat szinte mindenki csupán jóslásokba bocsátkozva számítja ki. A másik indok a pontos meghatározás hiányára az adatszolgáltatások pontatlansága, vagy csupán bizonyos területek kihagyása is lehet. Éppen ezért a legnagyobb kereskedő cégek, melyek szinte minden országban rendelkeznek képviseletekkel, csupán a saját maguk által számított adatokat tartják hitelesnek és azok alapján, azok felhasználásával hozzák meg döntéseiket.

  1-es ábra A márciusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása a Chicago-i Árutőzsdén, forrás: barchart.com

  2-es ábra A márciusi lejáratú kukorica áralakulása a Párizsi Árutőzsdén, forrás: barchart.com

Húsfalók és vegetáriánusok

A 2017/18-as évben a világ termelése újfent 1 milliárd tonna feletti. Ez hatalmas szám pár évtized távlatából, de nem idén először lépte át a bűvös egymilliárd tonnát a termés nagysága. Először a 2014/15-ös évben került egy milliárd tonna felé a betakarított mennyiség globális nagysága, majd a rákövetkező évben kissé visszaesett, és „csupán” 970-980 millió tonna termett (a különbség a különböző források számításainak különbségéből fakad. Példának okáért az USDA adata 973,45 tonna, míg a Nemzetközi Gabona Szövetség 978 millióval számol). Aztán jött a tavalyi igen erős év, amikor már 1,08 milliárd tonna körüli volt a betakarítás nagysága, illetve az idei év, amikor a különböző források 1,04 milliárd tonna körül határolják be a kínálati oldal nagyságát.

A világ legnagyobb termelője az idén még mindig az Egyesült Államok a maga 370 millió tonna körüli termésnagyságával, ami mellett várhatóan 48-50 millió tonna export várható az idei év vonatkozásában. A legnagyobb kukorica fogyasztással szintén az Egyesült Államok rendelkezik. Idén a belföldi kereslet nagysága elérheti a 320 millió tonnát. Mindezek alapján az átmenőkészlet nagysága feltehetően változatlan marad majd, vagy minimális mértékben akár emelkedhet is. A második legnagyobb termelő Kína. Az idei évben 210-220 millió tonna körüli terméssel lehet kalkulálni a kínálati oldalon. A felhasználási oldal azonban feltehetően meghaladja majd ezt a mennyiségét, és egyes elemzők 240 milliós számokat használnak számításaikban. Ez azt jelentené, hogy komoly, akár 20-30 millió tonnás importtal lehetne kalkulálni, de idén minden bizonnyal ez nem történik még, hiszen igen magas készletekkel rendelkezik az ázsiai ország. Az elemzők szinte mind megegyeznek abban, hogy 100 millió tonnás nagyságrendről lehet beszélni. Amennyiben Kína csökkenti az átmenő készleteinek nagyságát, 20-30 millió tonnával, még akkor is magasabb lesz a felhasználható feleslegének nagysága, mint a világpiacon egyéb résztvevőké. Ez egyrészről érthető, hiszen feltartóztathatatlanul nő a felhasználás, a takarmányfogyasztás, illetve az emberek húsfogyasztása. Összehasonlítva például a hasonló nagyságú humán populációval rendelkező Indiával, az ottani termés nagysága 25-27 millió tonna körül mozog, azaz majdnem tizede az éves kínai termelésnek és felhasználásnak. Indiában egyrészről mind a mai napig igen nagy a vegetarianizmus hagyománya, másrészről már vagy még nincsenek egy gazdasági szinten Kínával, harmadrészben az általuk szent állatként tisztelt tehén takarmányellátása végett nagymértékben importálnak DDGS-t, a kukorica ipari feldolgozása során keletkező mellékterméket. Kínában pedig mindeközben a sertéshús fogyasztása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

Felkészül: Dél-Amerika…

A harmadik legnagyobb termelő ország természetesen Brazília, ahol az elmúlt évtizedekben nem csupán a szójadaratermelés növekedett nagy mértékben, hanem a kukorica termelése is. Idén közel 100 millió tonnát termeltek Brazíliában, míg a szomszédos Argentína ezt újabb bő 40 millióval egészítette ki. Dél-Amerika tipikus exportra termelő régióvá nőtte ki magát. Az Egyesült Államokban a kukorica-kivitel a termelés függvényében 13% körüli, Kínában egyelőre nagyobb a kereslet, mint a kínálat, de Brazíliában ez a szám már több mint 35%, míg Argentínában közel 70%. Argentínánál egy jelentősebb termeléssel rendelkező ország tud maga mögött nagyobb kiviteli arányt felmutatni, ez az ország pedig az idei évben Ukrajna. Idén az ukrajnai termés nagysága 25 millió tonnás, míg a kivitel nagysága várhatóan bő 20 millió tonnás lesz, azaz több mint 80%-át az ott termelt kukoricának külföldre szállítják. Az ukrán kukorica térnyerése egyébként igen erős versenytárs a magyar termelők számára. Ennek a várhatóan több mint 20 millió tonnás kínálatnak egy része az Európai Unió piacán landol majd, míg egy más része a környező országokban, ami a hazai termelőknek is célpiaca.

Globális átrendeződések

Mindezen adatokat összehasonlítva a 2010-es adatokkal a következő nagy változások mentek végbe. Akkor a globális termelés nagysága éppen meghaladta a 800 millió tonnát. A 2009/10-es évben közel 820 millió tonna körüli volt a világpiacon a termés nagysága, míg egy évvel később kis mértékben megemelkedett a betakarított kukorica mennyisége, és alulról súrolta a 830 millió tonnát. A legnagyobb termelő és felhasználó már akkor is az Egyesült Államok volt a maga 320 millió tonna körüli betakarított mennyiségével, illetve bő 280 millió tonnás felhasználási adataival. Az export nagysága a mostani kiviteli adatokkal megegyező mértékű volt, 48-50 millió tonna. Ez azonban akkor még 50% feletti részarányt jelentett a világpiaci kereskedelemben. Kína akkoriban, azaz kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt 170 millió tonnás termeléssel és kereslettel rendelkezett, ezzel akkor már a világ második legnagyobb „kukorica” nemzete volt. Brazília 56-57 millió tonnát termelt, Argentína 22-23 milliót, Ukrajna pedig 11 milliót. Ukrajna kivitele 5 millió tonnás volt, míg Argentína 15, Brazília 10 millió tonna körül mozgott. Idénre a dél-amerikai országok termelése közel megduplázódott, Ukrajna termelése több mint duplázódott, de amíg a dél-amerikai országok feldolgozó iparukat is növelték, hiszen Argentína kiviteli nagysága nem éri el a 30 millió tonnát, míg Brazíliáé megháromszorozódott, addig Ukrajna várható idei exportja több mint négyszerese a 2010-es években kivitt árumennyiségnek. Ez azt mutatja, hogy a feldolgozóipar elkerülte Ukrajnát, és az alapanyagpiacon, hozzáadott érték nélkül árusítja mezőgazdasági áruterméket. Ezáltal kényszerűen még versenyképesebb lesz a környező piacokon.

Hogy még szemléletesebb legyen a kukorica térnyerése, a 2000-es évek elején a világpiaci termelés nagysága a 600 millió tonnát súrolta. Az Egyesült Államok akkor is pont ugyanúgy közel 50 millió tonna kukoricát exportált a világba, ami akkoriban az összes kereskedelmi mennyiség több mint 57%-a volt. Kína akkoriban 110-120 millió tonnát termelt, és nagyjából ugyanennyit is használt fel. Argentína már akkor is exportőr volt a maga közel 12 millió tonnás mennyiségével, míg Ukrajna a térképen sem volt. A volt szovjet államok közös termelése 5-7 millió tonna körül mozgott, 100.000 tonnás kiviteli adatokkal, illetve évtől függően milliós importadattal.

Hazai hozamok

A hazai termelési adatokat decemberi Árelemző-cikkünkben már bemutattuk, mint ismeretes: az idei termés nagysága meghaladta a 6,6 millió tonnát. Mindezt bő 1 millió hektáros területről aratták le a termelők. A két legkevesebb betakarítási mennyiséget Nógrád és Heves megyek produkáltak. Nógrád megyében kevesebb mint 20 ezer tonnát termeltek helyi szinten, az átlagtermés nem érte el a hektáronkénti 5,4 tonnát sem. Heves megyében 70.153 tonna a hivatalos adat 6,2 tonnás átlagtermés mellett. Nem ezek a megyék produkálták azonban a leggyengébb átlagtermést az idei évben. Békés megyében 101 ezer hektáros termőterületről 494.900 tonnát arattak, ami hektáronkénti 4,9 tonnás átlagnak felel meg. A második legrosszabb átlagtermés Csongrád megyéből származik, míg Bács-Kiskun 5,1 tonnát produkált.

A legnagyobb termést Hajdú-Bihar adta idén az országnak: 714.525 tonna kukoricával. Mindezt 95.270 hektárról sikerült megtermelni, ami 7,5 tonnás átlagtermésnek felel meg. Ez hasonló eredmény, mint amit Szabolcs-Szatmár-Bereg produkált idén átlagtermés tekintetében, de a dobogóra mégsem fértek fél, hiszen az első két helyezett megye 8 tonna feletti eredményt hozott, míg a harmadik megyében átlagosan 7,9 tonna tengerit arattak le egy hektárról. Idén az első Tolna, a második Somogy, a harmadik Baranya megye lett.

Nem várható árrobbanás

A kukoricahelyzet pozitív alakulása kivetül az idei árfolyamokra is. Az 1-es ábra a nemzetközi terén iránymutató Chicago-i Árutőzsde éves áralakulását mutatja még, míg a 2-es ábra az európai változatát, a Párizsi Árutőzsde áralakulásait. Ez utóbbi apró foltjai jól mutatják, hogy mennyire nem likvid a kereskedés egyéves intervallumban a lejárat előtt, míg a chicagói versenytársnál ilyen problémák nem mutatkoznak, folyamatosan egybefüggő a kereskedés, azaz jó a likviditás.

Egyelőre nem látni a piacon olyan tényezőt, ami árrobbanáshoz vezetne, a kínálat-kereslet kiegyensúlyozottnak tűnik, noha az elemzők adatai alapján a globális zárókészlet nagysága akár 10%-kal is csökkenhet.

Tömösi Attila