A vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti Akciótervben foglaltak végrehajtása esetén felére csökkenhet a vaddisznók száma a 2024-2025-ös vadászati év végéig, az ezzel összefüggő bevételkiesés veszteségessé tenné a vadgazdálkodókat.
Az afrikai sertéspestis (ASP) visszaszorítása érdekében előírt vaddisznógyérítés egyenes következménye a vadgazdálkodók veszteséges működése, ezért egyeztetéseket kezdeményezett a szakmaszervezetek képviseletében az Országos Magyar Vadászati Védegylet az Agrárminisztériummal.
Az ASP miatt előírás a vaddisznóállomány drasztikus csökkentése (Fotó: Pixabay)
Az afrikai sertéspestis megszüntetésére irányuló stratégia
A vonatkozó uniós előírás minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte.
A legfontosabb, követendő stratégiai cél: a vaddisznóállomány sűrűségének csökkentése négyzetkilométerenként (azaz 100 hektáronként) 0,5 egyedre. Ezt a mutatót 2025. február 28-ig kell elérni. Ezzel kapcsolatban az eddigieknél is komolyabb többletfeladatok merülnek fel a vadásztársadalomban.
Már eddig is jellemző volt a kilövések számának növelése
A védegylet adatai szerint már az elmúlt években is az állomány csökkenése volt a jellemző. Az elejtések számának, a vadfaj terítékének növekedése volt tapasztalható. Magyarországon 2019. tavaszán mintegy 83 ezer egyedből álló törzsállomány volt. A vaddisznóállomány eloszlása nem egyenletes, de országos átlagot tekintve egy négyzetkilométerre 0,9 jut, a terv szerint ezt csökkentenék majdnem a felére, 0,5-re.
Az elejtett vaddisznók száma a 2018-2019-es vadászati évben közel 160 ezer volt, a 2019-2020-asban meghaladta a 168 ezret. A február végén záruló, jelenlegi vadászati évben várhatóan még nagyobb lesz a teríték. A vadászatra jogosultak tudatosan eleget kívántak tenni – a járvány megakadályozása érdekében – az elmúlt két évben is megemelt elejtési terveknek.
A vadgazdálkodók drasztikus árbevétel csökkentéssel számolhatnak (Fotó: Pixabay)
4,5 milliárd forintos bevételkieséssel számolnak a társaságok
A vadgazdálkodás költségeinek fedezetét – a vadgazdálkodók túlnyomó többségét jelentő, egyesületi formában működő – vadásztársaságok maguk termelik ki, állami támogatás nélkül. Így – a korábbi évek adataiból kiindulva – a pesszimista becslések szerint, középtávon a megközelítőleg 4,5 milliárd forintos bevételkieséssel az ágazat veszteségessé válhat.
A 2019-20-as vadászati évben az összes vadfaj vadászatát tekintve 13,89 milliárd forint bevétel származott a külföldi és magyar vadászok bérvadászatából és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból.
A vaddisznóállomány 2025-ig történő, folyamatos gyérítése a bevételt akár 2-3 milliárd forinttal is csökkentheti. Ezen túl a leadott vaddisznóhúsból mintegy 800 millió forint, míg az ASP-hez kapcsolódó intézkedések értelmében megsemmisítésre lőtt vaddisznókért kártalanítás címén 1,5-2 milliárd forint folyt be. Mindezek alapján akár további 1,5 milliárd forintos bevételkiesést is elkönyvelhet a vadgazdálkodás 2025-re a jelenlegi bevételekhez képest. Ezt valamilyen forrásból pótolni kell, ha nem cél a vadgazdálkodást működésképtelenné tenni.
A vaddisznóért kilogrammonként nettó 150-200 forintot fizetnek a vadgazdálkodóknak
Leginkább azok a – jellemzően dunántúli – vadászatra jogosultak kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek az elmúlt időszakokban a vaddisznóvadászatra alapozták a gazdálkodásukat. Ezt súlyosbíthatja, hogy a koronavírus-világjárvány miatt a 2020-2021-es évben a bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől. Kevesebb külföldi bérvadász jöhetett az utazások korlátozása miatt, ezzel párhuzamosan a vadhúsfelvásárlási árak mintegy felére estek vissza (a vendéglátó ipart érintő intézkedések miatt).
A magyar vadhús több mint 90%-át exportálják, így a pandémia ennek okán is jelentősen érintette a vadgazdálkodókat. A külföldi vendéglátóegységek ugyanis nem rendeltek vadhúst azoktól a felvásárlóktól, feldolgozóktól, amelyek hazánkban a vadászatra jogosultaktól szerezték be az élelmiszert. Ennek következménye túlkínálat, eredménye pedig az áresés volt.
A koronavírus-járványra vezethető vissza a vadhús exportjának drasztikus visszaesése (Fotó: Pixabay)
A védegyletnek még nincsenek konkrét tervei
A bevételeket azonban növelni kell, és az azokat generáló vadászati lehetőségeket meg kell keresni. A vadászat átstruktúrálódása érezhető, ennek jelei már ebben az idényben is megjelentek. Az elmaradt vaddisznóhajtások helyett megnövekedett az igény a mezei nyúl és fácán társas vadászatokra.
Bízik a szervezet, hogy a járványügyi intézkedések enyhülése hozzájárul majd a külföldi vadászok visszatéréséhez, ezzel együtt pedig a vadhúspiac feléledéséhez.
Az akciótervből adódó határidős feladatokat (melyek egy része februárban, másik része márciusban és áprilisban lejár, illetve évente jelentkezik) társoldalunk dolgozta fel. Fontosak ezeket végrehajtani, mert alapfeltétele a kártalanításnak.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
