A burgonyatermesztés kulcsa az innováció

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a burgonya-termesztési kísérleteiben azt vizsgálja európai partnereivel együttműködve, hogyan lehet kedvezőtlen termőhelyen, aszályos körülmények között is fenntartani a burgonya termelékenységét a jövőben.

2018-ban az aszály miatt Európa egész területén csökkent a zöldségfélék terméseredménye, a burgonyaárak pedig Európa-szerte elszabadultak. Magyarországon mostanra elhúzódó burgonyaválságról beszélhetünk, ami közvetlen kapcsolatban áll a klímaváltozással. Az időjárási szélsőségek sokkhatásként érik a növényeket, hiszen egyszerre kell megküzdeniük az aszállyal és a tápanyaghiánnyal.

Az ÖMKi a SolACE-projektben arra keresi a megoldást európai partnereivel, hogyan lehet a burgonyát együttes víz- és tápanyaghiány okozta stressz fennállása esetén is fenntartható módon, jó minőségben és elegendő mennyiségben termelni. A vízfelhasználás és a tápanyag-utánpótlás terén is véges erőforrásokra támaszkodik a termelés: az ÖMKi célja fenntartható megoldásokat találni.

Hazai gazdák bevonásán alapuló kutatói on-farm hálózatának mozgósításával üzemi teszteket végeznek a SolACE-projektben, amely 14 európai ország 25 kutatói, háttéripari és szaktanácsadói partnerségében valósul meg. Kutatásaik egyik megközelítése a fajták ellenállóságának növelése, ezért egy hibrid, azaz gumó helyett magról vetett, s palántával ültetett burgonyafajtát is tesztelnek a biotermelés keretei között. Kutatásaik alapján a hibridburgonya a nagyüzemi termelésben egyelőre nem, a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet a jövőben.

Vizsgálataik másik megközelítése az agrotechnikai innováció. Fejlesztéseik alapja a talaj: azt keresik, miként lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely segíti a talaj szerkezetét és vízmegkötő-képességét javítani, s szervesanyag-tartalmát fokozni. Pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmaznak előveteményként, így gazdagítják a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént. Kutatásaik alapvetése szerint a talajban élő mikroorganizmusok is a stressztűrő-képesség javításának szolgálatába állíthatók, ezért a vetésforgó átalakítása mellett új talajoltó mikroba-kombinációk hatásvizsgálatát is végezik.

Tartalom közti banner a cikk végére
no