Talajállapot, növényélettan – a kalciumellátottság szempontjából

 

A megfelelő mennyiségű kalcium jelenléte vagy éppen hiánya a szántóföldi növénytermesztés szinte minden elemét érinti, a talaj állapotától, vízháztartástól a növény-egészségügyi és növénytáplálási viszonyokon át a termény minőségéig szinte mindent befolyásol.

Állapot és nehézfémfelvétel

A termesztett növény oldaláról a megfelelő kalciumjelenlét jelentősége kettős. Egyrészt a szántóföldi kultúráknál alapvető kulcskérdés a talaj állapota – annak szerkezete, vízmegtartó-képessége, szerves- és szervetlentápanyag-ellátottsága, a talajélet összetétele (hasznos és kórokozó szervezetek), intenzitása és nem utolsó sorban a talaj kémhatása, mely az összes eddig felsorolt jellemzőre közvetlenül hat, és közvetlenül összefügg talajunk kalcium-ellátottságával. Mindezek mellett az 5,5 pH-értéket meghaladó savanyodás (azaz ennél alacsonyabb pH-érték) esetén egy valamennyi élőlény számára kellemetlen következményekkel járó jelenséggel kell számolni – ez pedig a fokozódó nehézfémfelvétel. Kalciummal megfelelően ellátott talajon mindezek a jelenségek nem vagy jóval kisebb mértékben, esetleg időszakosan jelentkezhetnek, bár arról se feledkezzünk meg, hogy a gyökérzóna közvetlen környezete az ionabszorpciók miatt eleve savanyúbb lesz a környezeténél.

Meghatározó kérdés a növény teljesítményét illetően a megfelelő tápanyag ellátottság. Megfelelő megközelítésben ez nem kizárólag a talajban fizikailag meglévő és kijuttatott makro-, mezo-, és mikroelemek mennyiségét jelenti, hanem azt a mennyiséget, amelyhez a növény valóban hozzáfér, azaz számára felvehető. Ezt a felvehetőséget képes a nem megfelelő talajállapot, elsősorban a talaj savanyodása akár drasztikusan is befolyásolni. A kémhatás változásának az egyes tápelemek felvehetőségére gyakorolt hatásáról ad képet az 1. kép. Gondoljunk csak bele, hogy mekkora különbség jelentkezik a növény ellátottságában egyetlen pH-érték csökkenésével!

Kertészetekben különösen

A kalcium növényélettani szerepe rendkívül jelentős minden növény esetében, de ki kell emelnünk, hogy ez még fokozottabban igaz a gyümölcs- és zöldségnövényekre. Kémiai szempontból a kalcium hídképző sajátossága az, ami fiziológiai szempontból talán a leginkább meghatározó, hidat képez molekulákon belül és molekulák között, befolyásolva a térszerkezetet, szerepe van a sejtmembránok permeabilitásában, a sejtfal szilárdságában (ld. Dr. Pethő Menyhért – Mezőgazdasági növények élettana). A megfelelő mennyiségű kalciumra a növénynek már fejlődésük kezdetétől, a csírázástól kezdve szükségük van a tartalék-tápanyagok problémamentes felhasználásához. A folyamatos és lehetőleg egyenletes kalciumellátás amiatt is fontos, hogy a növényen belüli mobilitása igen korlátozott. A kalcium fokozza a nitrogén felvételét, és enzimatikus folyamatokat is aktivizál, így a fehérjeszintézisre is hat, ezen túlmenően a kalcium hiánya a szállítórendszer károsodását, ennek következtében az anyagcsere-folyamatok rendellenességét, szélsőséges esetekben összeomlását okozza.

A kalcium e számos anyagcsere-folyamatban betöltött szerepe mellett akár 90%-ban a sejtfalban halmozódik fel, mozgása a növényben igen korlátozott, a levelekre juttatott kalcium máshová már nem jut el, ezért fontos, hogy a növény elsősorban a gyökérzónában kellő mennyiségű kalciumot találjon. Többek között ezek miatt is fontos a kalciumpótlásnak a mindennapi agrotechnikai gyakorlatba való emelése, amely elsősorban a talaj megfelelő kalciumellátására, így a megfelelő talajállapot elérésére, fenntartására, valamint a növény gyökéren keresztüli növénytáplálásra helyezi a hangsúlyt.

Mi a teendő?

Tegyük fel – és remélhetőleg egyre többen meghozzák ezt a döntést –, hogy komolyabb figyelmet szentelünk a megfelelő kalcium ellátásnak. Hogyan lássunk hozzá? Optimális esetben a műveletet talajunk ismeretére alapozzuk – azaz talajvizsgálatra. A talaj kémhatása, mésztartalma, és azon keresztül a megfelelő dózis meghatározása után válasszuk ki a számunkra legjobban használható terméket. Üdvözlendő, hogy az elmúlt néhány évben számottevő előrehaladás történt a kalciumos talajjavítás területén, és ha eddig nem tettük meg, érdemes körülnézni az elérhető megoldások területén.

Mit vegyünk figyelembe?

Egyik legfontosabb szempont a termék kiválasztásánál annak kezelhetősége, szórhatósága. Értjük ez alatt a termék teljes logisztikáját (milyen kiszerelésben érkezik, tudjuk-e biztonságosan tárolni, mozgatni), illetve a rendelkezésünkre álló kijuttató eszközökkel való kompatibilitást. Szintén fontos szempont a terméknek a saját technológiánkba való rugalmas beilleszthetősége, vannak termékek, melyek egy szűk időintervallumban alkalmazhatóak, más termékeknél a kijuttatás időpontja majdhogynem szabadon megválasztható. Ezen tulajdonságok közvetlenül összefüggenek a termék hatóanyagával.

Hatóanyag szempontjából két csoportra oszthatóak a kalcium pótlására – a talajmeszezésre –alkalmas anyagok. Az egyik csoport a karbonátok (mészkő esetén kalcium-karbonát, dolomit esetén kalcium-magnézium-karbonát). Magyarországon hagyományosan a karbonátokra alapozott meszezés terjedt el. A minél pontosabb és hatékonyabb talajjavítás érdekében érdemes a nagy tisztaságú karbonátot használni. A termék maga a mészkő finomra őrlésével csak fizikailag változik (lisztté vagy szemcsévé őrölve), és oldhatósága teljes mértékben a szemcseméret függvénye. A liszt finomságú (maximum száz-kétszáz mikronról beszélünk) anyagok használata jobb oldhatóságot és hatékonyságot jelent a nagyobb – akár több milliméteres – darabokat is tartalmazó kőpor használatához képest, a kijuttathatóság minőségének rovására. A több milliméteres darabok ugyanis éveket eltölthetnek a talajban anélkül, hogy érdemben befolyásolnának bármit is. A kalcium-karbonát hatását lassabban fejti ki, és ennek előrejelzése (pontosan mikor, milyen dinamikával fog oldódni és hasznosulni) teljesen bizonytalan. Alkalmazásukkor fel kell készülni, hogy nagy anyagmennyiséggel, és jelentősebb szálló por képződésével kell számolni.

A kalcium-oxid a másik, meszezésre, kalciumpótlásra használható hatóanyag. Tulajdonságaiban merőben más, mint a karbonátok. Ennek elsődleges oka igen nagy higroszkópossága. A kalcium-oxid hatóanyag-tartalmú mésztermékek nagy előnye, hogy az oldódásuk dinamikája számottevően nem függ a szemcsemérettől, így olyan szemcseeloszlású terméket lehet belőle létrehozni, amely kifejezetten a röpítő tárcsás műtrágya szórókhoz illeszkedik – a meszezés művelete gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával oldható meg, mint a műtrágyázás. Az ilyen szemcseeloszlású termék egyenletesen, a műtrágyához hasonló szórásképpel szórható. Az említett higroszkóposságnak köszönhetően a talajnedvességgel (annak szintjétől függően), vagy éppen a csapadékkal gyakorlatilag azonnal reakcióba lép, így hatása is gyorsan jelentkezik. Hektáronkénti dózisa jóval kisebb, mint a karbonátok esetében, így a munkaművelet lényegesen gyorsabb, és egyszerűbb akár több éven keresztül folyamatosan alkalmazni, megvalósítva ezzel a talajélet szempontjából optimális lépcsőzetes pH-javítást (elkerülve a hirtelen emelkedést). A gyors oldatba kerülés a meszezést követő kultúra számára lehetővé teszi a kijuttatott kalcium egy részének közvetlen felvételét.

A kalcium-oxid hatóanyagú mésztermék tehát gyorsan és pontos adagolással, egyenletesen, mérsékelt talajtaposással, szemcsés szerkezete miatt pH-térképre alapozva akár differenciáltan is kijuttatható, szállítható és tárolható, mindemellett talajjavító és növénytápláló hatását a gyors oldódás miatt gyorsan kifejtő talajmeszező anyag. Mindezen előnyök mellett lehetővé teszi a meszezés sokkal rugalmasabb beillesztését a termesztéstechnológiába.

Levélen keresztüli pótlásra is elérhetőek megoldások, elsősorban összetett mikroelem-tartalmú lombtrágyák formájában, melyek kiegészítik, de nem helyettesítik a gyökéren keresztüli nagyobb mennyiségű felvételt, de főként a levelek egészségének megőrzésére, az ott előforduló tünetek megelőzésére jó megoldást nyújtanak (gondoljunk arra, hogy a kalcium mobilitása mennyire korlátozott és meghatározott a növényen belül).

Nem kérdés, hogy a kalcium menynyire fontos szerepet tölt be a gazdálkodás hosszútávú eredményességében. A megfelelő szintű és kiegyenlített kalcium-ellátottság biztosítása viszont nem könnyű feladat. Ehhez pontosan ismernünk kell a talajunkat, annak állapotát, melyről a legjobb talajmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni. Ennek ismeretében tudunk célzott és megfelelő mértékű utánpótlásról gondoskodni, amelyhez érdemes szakember tanácsát kérni, és olyan terméket választani, amely a célnak és a technológiánknak is megfelel.

Wágner József
üzletfejlesztő