Elvek és érvek természeti katasztrófák és extrém időjárási események idején

Az ENSZ ECO-ÖKO címke értelme és lényege, ha üzemanyagfelhasználásról döntünk

Míg a felhasználó a kényelmi elvárásait teszi mérlegre a környezetvédelmi elveivel szemben, addig az energialobbi a bevételét és a törvényhez való kényszerű alkalmazkodását. Mikor és merre billen a mérleg?

A COVID-19 járvány a karantén alatt bemutatta, hogy az emberi tevékenység korlátozásával a Föld milyen csodálatos regenerálódásra képes. Viszont az energialobbi makacssága és a társadalmi tudatosság erőtlensége (shopping – fogyasztói kísértésbe esés) 2030-ig olyan globális felmelegedést és energiabüdzsé-kihasználást okoz, ami 10 év alatt az elmúlt 150 év alatti energiabüdzsé háromszorosát igényelné. Tehát nemcsak a kormányokkal és olajtársaságokkal kell tárgyalnunk, és előnyösebb helyzetbe hozni őket a Párizsi egyezmény gyorsabb és hatékonyabb teljesítése érdekében (mert sérülhet a megfizethető és tiszta energia/SDG7/minősítésünk), hanem valamennyi társadalmi és gazdálkodási szinten meg kell találni a motivációkat: kényelem, védelem, biztonság, vezetési élmény, teljesítmény és versenyképesség javulása, költségek és egészségügyi és műszaki rizikók csökkenése.

Ezekkel a vállalatok és az egyszerű emberek is könnyen tudnak azonosulni a mindennapi életükben, nem is gondolva arra, milyen sokat tesznek a karbonsemleges időszak eléréséig, a globális felmelegedés fékezése, a fenntarthatóság és az egészségesebb levegő érdekében. Így könnyebben összekapcsolható a tudatos és nem tudatos felelősség. Ennek érdekében az ENSZ kormányzati vezetőket, kormányokat, nemzetközi hatóságokat és azok vezetőit képző és kutató intézeteitől (CIFAL, UNITAR) globális tájékoztatási és nevelési feladatot kaptunk, aminek része az ENSZ ECO-ÖKO minősítés is.

 

Mit tehetek én, mint magánember, vállalkozó, vállalat?

Bújom a technológiai újdonságokról szóló cikkeket, és kérdezgetem a szüleimet, nagyszüleimet, hogy ők hogyan csinálták régen, amit most körkörös vagy körforgásos és újrahasznosító gazdaságnak nevezünk, amiben nincs hulladék, nincs szemét, minden hasznos. A legjobb energiafelhasználás ha nem használunk energiát. Olcsó, kicsi a károsanyag-kibocsátása, kicsi a globális felmelegedést okozó hatása, és egyezik a régi szlogennel: „Dolgozz keveset, nem érhet baleset!” Egyelőre azonban minden változás vagy változtatás energiával jár, azt pedig nagyon pazarlóan használjuk, és nincs is meg hozzá a megfelelő felelősségérzetünk. Mi lehet addig? Négynapos munkahét, home office, kevesebb közlekedés, szállítás, több családi együttlét? Hogyan éljünk másképp, ha vannak szerződések, teljesítési kényszerek, állandó áram-, gáz- vagy üzemanyag-szükségletünk van, nem beszélve a műtrágyáról és növényvédő szerekről. Folytassunk erdő- és háztáji gazdálkodást, vagy éljünk robinsoni életet? Ezek a jövőben attól függően alakulnak, mit hoznak a kényszerek, járványok, katasztrófák, társadalmi engedetlenségek, különböző fajtájú újgenerációs háborúk (vírusok, klónok, robotok, algoritmusok), természeti katasztrófák és extrém időjárási események.

 

 

Ma az állandó újratervezések korát éljük. Bolygónk 21 °C átlaghőmérséklete emberi komfortra tervezett pár fokos eltéréssel, viszont ami akkor is átlag, ha az élhető 10 °C és 32 °C között mozog, és akkor is, ha a nem élhető -50 °C és +92 °C között. Ebben a kilengésben az energiagazdálkodásunknak befolyásoló szerepe van. Egyik napról a másikra leálltunk a karantén alatt, ami elképesztő levegőminőség-javulást okozott, amivel jelentősen növeltük túlélési esélyeinket a globális felmelegedésben is. Ez az egyik mód. A másik, hogy azonnali ellátási láncot alakítunk ki, és teljes infrastruktúrát teremtünk ahhoz, hogy a nem fosszilis energia utánpótlása mindenki számára elérhető legyen. A hidrogén hordozása még az ammóniás hígítással is körülményes, és nehéz súlyú, az akkumulátorok is nehezek, ráadásul előállításuk komoly klímalábnyomot és piaci függőséget okoz. A fosszilisgáz-eredetű tüzelőanyagok sokkal tisztább égésűek az olaj vagy szén tüzelésénél, azonban ezek forgalmazása is alkalmas erőfitogtatásra, és bár alacsonyabb károsanyag-kibocsátásúak, még mindig nem mentesek az üvegházhatást okozó gázoktól, az égetésükből származó korom- és nitrogénkibocsátás pedig komoly éghajlati és egészségügyi rizikó. Az energiaforrás és -felhasználás váltásának időpontjáig szól az energiaátmenet, addig kell kidolgoznunk az új megoldásokat, pl. levegő-, hidrogén-, hullám-, fény- vagy molekulabontásos, forgás-, nyomás- vagy súrlódásforrású és egyéb magnetikus, levegőionos, alternatív, fosszilismentes, szénlábnyommentes vagy szénsemleges technológiákat. De addig sem ülhetünk tétlenül, mivel folyamatosan rekordokat döntünk időjárási szélsőségekkel, erdőtüzekkel, áradásokkal, vízszintemelkedésekkel, népességszámmal, termesztési és termelési eredményekkel, tervezett vagy kényszerített helyváltoztatással, földi és kozmikus hulladéktermeléssel.

Ismerünk helyileg olcsónak és biztonságosnak mondható természeti erőforrásokat felhasználó technológiákat, de ezeket sem szabad mértéktelenül fogyasztani és globális piacra bocsátani, mert vagy felborítják a bolygónk ökoszisztémáját, vagy bolygókeringési rendellenességet okoznak, vagy gyors pólusváltáshoz vezetnek. Mivel az emberi felelősség skálájának jelenleg az alsó harmadában mozgunk (ami olcsó vagy úgy tűnik, ingyen van, azt képesek vagyunk pazarolni), fontos a tudatosság, a felelős választás, a minél több és objektívebb kommunikáció.

Összefoglalva, az olajipar – bár energiavállalatokká alakul át – meghatározó szereplője a klímaváltozás sorsának, tehát a jelenlegi kompromisszumos megoldás az, ha a diktáló olajlobbi érdekeit is helyzetbe hozva egy zöld előremenekülési utat mutatunk és használunk. Az első eset, hogy az ENSZ az olajtársaságoknak segítséget ad, így a kormányok által aláírt Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése gyorsabb és hatékonyabb. Nyilvánvalóan komoly lemaradásban vagyunk a felmelegedés lassítása ügyében, hiszen folyamatosan érkeznek a hírek a globális felfűtés hatásairól.

 

 

A zöldített, átmeneti megoldás az Energia Átmeneti Üzemanyag, aminek teljesítménye meghaladja a jelenlegi üzemanyagszabvány kritériumait (CO₂, üvegházhatást okozó gázok, toxikus anyagok, korom és finom porrészecske kibocsátásában), és energiahatékonysága jobb, azaz több munkát lehet a gépekkel elvégeztetni kevesebb üzemanyaggal. Szigorú feltételek – meghatározott magasabb szintű javulási átlagok, kontinenseken teljesített kormányzati, akkreditált és harmadik felek által meggyőzően hosszú távon igazolt egészségügyi és műszaki eredmények teljesülése esetén az új, eddig még üzemanyagokra, komponensekre, adalékokra soha ki nem adott certifikációt lehet kiállítani, az ENSZ ECO-ÖKO címke minősítéssel. 2019-ben adták ki az első ilyen globális tanúsítványt, röviddel ezután számos kapcsolatfelvétel indult el, ki legyen az egyedüli globális forgalmazója a tanúsított technológiának.

Az ENSZ Energia Átmeneti Program és ENSZ ECO-ÖKO címke minősítés a magasabb célokat képviseli, legyen minden ország számára elérhető minden energia átmeneti technológia, nem pedig a gazdasági korlátozások, piaci felvásárló manipulációk által fékezett vagy blokkolt.

Bíró Péter
nemzetközi éghajlatvédelmi,
Green Plus és innovációs menedzser,
klímanagykövet, globális kormányzati
stratégiai partner tanácsadó
[email protected]