Folyékony tápanyag talajba juttatása a vegetáció időszakában

Borítókép
Borítókép

Az elmúlt időszakban – sokévtizedes szünet után – újra egyre komolyabb teret hódít hazánkban is a folyékonytápanyag-visszapótlás. Cikkünkben a tápanyagoldatok vegetáció alatt, sekély mélységbe történő kijuttatásának technikai lehetőségeit mutatjuk be.

A hagyományos technológiával szilárd műtrágyaként kijuttatott nitrogén hasznosulása csupán 50-60%, melyet rendkívül sok tényező befolyásol a kijuttatáskor. Így sokszor a jelentős költségbe kerülő tápanyag-visszapótlás nem térül meg az elvárható szinten.

Így a kevesebb is több

A folyékony műtrágya talajba injektálásával, a talaj tápanyagigényét is figyelembe véve, a kijuttatott foszfor és nitrogén mennyisége 30-50%-kal is csökkenthető, ennek ellenére jóval hatékonyabb lesz a tápanyag-hasznosulás a növényekben, hiszen közvetlenül a gyökerekhez kerül a fejlődés számára fontos tápanyag. A nitrogénoldatok, valamint az összetett oldat- és szuszpenziós műtrágyák a földfelszín alá sekélyműveléssel is kijuttathatók, mivel az ilyen tápanyagok kémiai és fizikai tulajdonságai a mélyebb rétegbe való kijuttatást nem teszik szükségessé, így néhány centiméteres mélységbe, a felszín alá is kijuttathatók.

Technikatörténet

A rendszerváltás előtt a folyékonytápanyag-utánpótlás a fénykorát élte, de akkor jobbára csak felszíni, illetve talajműveléssel egy menetben történő kijuttatás valósult meg. A felszínre kijuttatott folyékony N-oldatból sok elpárolog, a vetés előtti bedolgozással vagy vetéssel egy menetben történű injektálással pedig csak egyetlen lépcsőben a keléskor juttatjuk plusz nitrogénhoz a növényeket, pedig az egyik legkritikusabb időszakban, a vegetáció alatt különösen fontos a több lépcsőben történő helyspecifikus tápanyag utánpótlás.

A 80-as évek végén Magyarországon is megjelentek már korszerű vontatott tápkultivátorok és egyre több helyen alkalmazták a mechanikus növényápolással egy menetben kijuttatva is de rendszerváltással együtt járó kedvezőtlen gazdasági körülmények és az átalakuló birtokstruktúra miatt háttérbe szorult az ilyen eszközök alkalmazása.

A folyékony tápanyag talajba injektálása a legmeghatározóbb mértékben az amerikai kontinens kukoricatermő vidékein terjedt el, ott napjainkban már csak ilyen technológiával végzik a tápanyag-visszapótlást a növények fejlett állapotában is, hiszen a kukorica nitrogénszükségletének több mint 90%-a térdmagasság utáni állapotakor jelentkezik. Ott nagy általánosságban a vontatott tápkultivátorok és az önjáró permetezőkre szerelhető tápkultivátor-adapterek alkalmazása terjedt el. Hazánkban ezek közül a tengerentúli gyártóktól származó önjáró permetezőkhöz érhető el tápkultivátor-keret, utóbbiból több is dolgozik már a hazai gazdaságokban. Ezekkel az eszközökkel egészen magas állományban is viszonylag nagy sebességgel és teljesítménnyel, biztonságosan, a növényi sérülések minimalizálása mellett lehet dolgozni.


1. kép. Kifejezetten folyékony tápanyag injektálására kifejlesztett, sorközművelő kultivátor


2. kép. A lúdtalp kapák végeihez vezetik az oldalt szállító vezetéket

Néhány jó megoldás

Az egy menetben történő kijuttatással szemben, a tápkultivátoros többlépcsős kijuttatásnál több nitrogén kerül injektálásra, gyorsabb, nagyobb területteljesítményű a kijuttatás, nagyobb termésátlagok érhetők el, és nem utolsó sorban jóval környezetkímélőbb a technológia. Az acéltárcsás csoroszlyás megoldás magas munkasebesség mellett a legkeményebb talajba is könnyedén behatol, az így kialakított vékony árokban a nitrogén közvetlenül a talajba kerül, az elpárolgás veszélye gyakorlatilag nulla.

A sávműveléses (Strip-Till) termesztésben a folyékony tápanyag injektálásnak kiemelt szerepe van, de itt – a technológia speciális jellegénél fogva – külön erre a célra kifejlesztett sávművelő tápkultivátorokkal végezhető a kijuttatás.

Kis beruházással a hagyományos sorközművelő kultivátorok is alkalmassá tehetők a növényápolással egy menetben történő folyékony tápanyag injektálásra, ahol vagy a két sor között középen dolgozó lúdtalpkapák mögött vezethetjük le a kijuttató csövet, vagy pedig a sorok mentén, a növényekhez közel dolgozó saraboló kapáknál kerülhet kijuttatásra a tápanyag a talajba.

Táplálás – ápolással együtt

A hazai mezőgazdaság szerkezetváltása előtt, a 80-as évek második felében hatalmas teret hódított magának a folyékony műtrágya növényápolással együtt történő kijuttatása. Komplett technológia és gépsorok álltak rendelkezésre hazai fejlesztésből és gyártásból. Ma már jó néhány speciálisan erre a célra kialakított, illetve felszerelt sorközművelő kultivátor is elérhető a piacon importból és hazai gyártásból egyaránt. A rendszerváltást követő közel másfél-két évtizedben viszont inkább a szilárd, granulált tápanyag kijuttatása került előtérbe, amennyiben a növényápolással egy menetben ilyen feladatot kívántak végezni a gazdaságok. Ám az utóbbi években a fentebb már említett tápanyag-hasznosulás miatt újra felfedezték ennek az előnyét a sorközműveléshez kapcsolva. Ebben a párosításban, a folyékony műtrágya helyspecifikusan, egyenletes dózisban és nagyobb hatékonysággal juttatható ki, környezetkímélő módon. Az értékes tápelemek oldott állapotban, a növények számára könnyebben felvehető módon jutnak a talajba. Teljes értékű hasznosulásuk termésátlag-növekedést eredményez. A folyékonyműtrágya-adagolóval felszerelt 6 és 8 soros kivitelű sorközművelő kultivátor szárnyas kapái sorközök lazítását, levegőztetését végzik, és ezzel egyidejűleg a gyökérzónához juttatják a folyékony műtrágyát.


3. kép. Folyékony tápanyag injektálására alkalmas, hazai sorközművelő kultivátor


4. kép. Tápkultivátorral szerelt önjáró permetező munka közben


5. kép. Strip-Till technológiában alkalmazható tápkultivátor

Az alapvetően erre a célra kifejlesztett kultivátor konstrukcióját tekintve függesztett gépek, két állítható támkerékkel. A szárnyas kapák a kerethez rugós biztosítású rudazattal kapcsolódnak. Minden kapát egy kopírozókerék vezet, a kapák két oldalán állítható magasságú tárcsák vannak a jobb lazítás érdekében. A tápanyagot is injektáló, hagyományos sorközművelőkultivátor, központi tartállyal, szivattyúval, szűrőkkel és folyadéktovábbító csővezetékekkel van felszerelve, ezek juttatják el a folyékony műtrágyát a gyökérzónába. Az sorközműveléssel egy menetben állományba történő Nitrosol kijuttatására közvetlenül a növényi sorok mellé történik speciális, a kultivátor kapáira szerelhető vegyálló vagy saválló csövek segítségével. A különböző folyadék kijuttató rendszerek alkalmasak oldat műtrágya kijuttatására általában 80-250 l/ha kijuttatási tartományban lehet alkalmazni, természetesen ez függ a munkagép szélességétől, illetve a sebességtől is. Általában egyszerűbb membrános szivattyúval vannak szerelve, TLT vagy hidrosztatikus hajtással. A folyékony tápanyag injektálásához gyári kiegészítőkkel ellátott hagyományos sorközművelő kultivátor legígéretesebb változata hazai gyártásban érhető el.

Összeállításunkban a folyékony tápanyag talajba injektálását végző, széles körben elérhető technológiai variációkat mutattuk be röviden, a legegyszerűbbtől a precíziós gazdálkodásban használt változatokig, de természetesen ezek tárháza folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a jövőben tovább bővülhet.

Farkas Imre

A fotók a szerző felvételei

Tartalom közti banner a cikk végére
no