Fontos témákat érintett a Kelet-magyarországi Agrárfórum

Borítókép

A Portfolio gazdasági portál a VIII. Hajdúsági Expo első napján rendezte meg a Kelet-magyarországi Agrárfórumát. A regionális konferencia az országos jelentőségű, de a térség szempontjából is rendkívül fontos agrártémákat tűzte napirendre.

A Kelet-magyarországi Agrárfórum célja, hogy az agrárgazdasági szereplők első kézből kapjanak fontos információt a gazdálkodásukat érintő döntésekhez, de kiváló alkalom az üzleti kapcsolatépítésre is. A konferencián a vendégek egyebek mellett előadást hallhattak a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokról, s egy kerekasztal-beszélgetés során a földszabályozási változásokról.

A hazai agrárium előtt álló legnagyobb kihívások:

-A növénytermesztés egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás

A magyar agrárgazdaság teljesítménye 2010 és 2018 között 33 százalékkal emelkedett. Az agrárexport 49 százalékkal, s az ágazatban foglalkoztatottak száma – ami jelenleg 215 ezer fő – 24 százalékkal nőtt ebben az időszakban, ismertette előadása bevezetőjében Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Hozzátette, véleménye szerint a foglalkoztatottság nem növekszik tovább, de nem is feltétlenül ez a cél: sokkal inkább fontos a hatékonyság növelése.

A növénytermesztési ágazat kihívásai közül az egyik legjelentősebb a klímaváltozás: erre válaszolni kell, de természetesen a GMO-mentesség fenntartása mellett. A jövőben kiemelt szerep fordítandó a növénynemesítésre: szárazság- és sótűrő növények, valamint betegségeknek és kártevőknek ellenálló fajták nemesítése szükséges. Emellett kiemelt hangsúlyt kell helyezni a tápanyag-hasznosító képesség javítására is. Fontos továbbá a növények igényeihez igazodni képes termesztéstechnológiák és termelési rendszerek fejlesztése a hatékonyság érdekében.

2050-re vélhetőleg mintegy 9 milliárd embert kell ellátni alapvető élelmiszerrel. Farkas Sándor úgy véli, hazánk a klímaváltozásból akár üzletet is kovácsolhat: véleménye szerint a magyar agrárium összkibocsátása óvatos becsléssel is mintegy 20-25 millió ember biztonságos élelmiszerellátását biztosíthatja.

-Állattenyésztés – az agrárium „nehézipara”

Az állattenyésztést nevezhetjük az agrárium nehéziparának is. A sertésállomány némileg csökkent az utóbbi időszakban, viszont a szarvasmarháé és baromfié nőtt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mértékű szerkezetátalakítás van folyamatban: a jelenség köszönhető állategészségügyi, felvásárlói és feldolgozói okoknak, valamint az egyes állatfajok tartás-hatékonyságbéli különbségének is.

Úgy kell az adott állatfajok tartástechnológiáját kialakítani, hogy a tevékenység megfelelő nyereséget eredményezzen. Ezen a területen akad még tennivaló, amihez megfelelő kedvet és lehetőséget kell biztosítani a gazdálkodók számára.

Az új állattenyésztési törvényt a jövőben egy új kormányrendelet is kiegészíti, ami segíti a törvény megfelelő alkalmazását: ez biztosítja a magyar fajták és nemesítések hosszú távú fenntartását is.

Emellett természetesen az állattenyésztésnek is válaszolnia kell a klimatikus változásokra, a szélsőséges időjárás hatásaira. Megoldás lehet, ha az állatfajták nemesítése során a teljesítmény és a minőség mellett megjelennek a klímaváltozás hatásait jobban tűrő tulajdonságok. A jövő legnagyobb állattenyésztési kihívása az állategészségügy felkészültsége, a takarmány- és vízellátás kiszámítható biztosítása, az intenzív állattenyésztés verseny-képességének növelése, valamint a támogatások rendszerének fenntartása lesz, összegezte Farkas Sándor.

A földszabályozási változásokról:

-Az osztatlan közös földtulajdon megoldási lehetőségei

Hazánkban az osztatlan közös földtulajdon mintegy 2 millió embert érint: a 2,4 millió hektár ilyen területből 1,1 millió szántó. Olyan szélsőséges esetek is előfordulnak, minthogy 8,5 hektárra 1600 tulajdonos jut vagy mindössze 1 m2 területnek kettő tulajdonosa van, ismertette a helyzetet a kerekasztal-beszélgetésen Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője.

Az osztatlan közös földterületek felszámolása az öröklés rendjének megváltoztatásához képest mégis csupán gyerekjáték. A kormány javaslata szerint amennyiben egy terület tulajdonosa elhalálozott, a jövőben az állam tulajdonosi pozícióba léphetne, s a földet visszavezethetné a földpiacra. Emellett a lezáratlan részaránykiadási folyamatba is beléphetne az állam, kifizetve a tulajdonosokat. Ebben a 25 éve húzódó folyamatban is 200 ezer aranykora értékű föld érintett: az állam ezeket a földeket megváltaná a tulajdonosoktól, mégpedig egy országos átlagos AK-értéken. Az ehhez szükséges törvényjavaslatot a kormány még idén benyújtja, s talán már jövőre vagy 2021ben megkezdődhet az osztatlan közös tulajdon felszámolása.

Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a tulajdonosok egy része mindig nehezen érhető el, ezért a szabályozásnak meg kell engednie, hogy a tulajdonosok háromnegyede dönthessen a kimérés elindításáról.

-Védjük meg a magyar termőföldet!

A tőlünk nyugatra lévő országokban már megjelentek az ágazaton kívüli befektetők és a külföldiek is, akik cégek felvásárlásán keresztül válnak földbirtokossá. Ez Németország keleti részén – ahol cégek váltották fel a szövetkezeteket, s a privatizáló generáció napjainkban vonul nyugdíjba – különösen erős folyamat. A jelenség miatt egyre több nyugati állam készül földtörvényének szigorítására.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke fenyegetőnek érzi, hogy a magyar földtörvény ügyében kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ami akár az Európai Bíróság elé is kerülhet. E tekintetben bizakodásra adhat okot, hogy már Németország és Dánia is megértette, miért védjük a termőföldet.

Amennyiben a magyar földtörvény a bírósági szakaszba is kerülne, akkor is évekbe telne, mire döntés születik, tette hozzá Andréka Tamás.

-Ki örökölje a termőföldet?

Hiába rendeződik előbb-utóbb az osztatlan közös földtulajdon helyzete, ha nem változik kedvezően a jelenlegi öröklődési rend – mert utóbbi esetben ismét a termőföld aprózódása várható, hívta fel a figyelmet Jakab István. Véleménye szerint az a családtag örökölje a földet, aki hivatásszerűen gazdálkodna rajta. Az örökös kapjon kedvezményes hitelt az induláshoz, s amíg az nem jár le, legyen elidegenítési tilalom a földterületeken.

A felvetést jogosnak ítélte az Agrárminisztérium főosztályvezetője, viszont úgy véli, hogy az öröklés érzékeny társadalompolitikai elem, hiszen alkotmányos alapjog.

A legegyszerűbb, ha a magyar gazdálkodók végrendelkeznének arról, hogy haláluk után ki örökölje a földet, illetve még életükben át is adják a gazdaságot, reagált a témára Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese.

A kormányzat minimum célja, hogy az öröklés szabályozása egyben tartsa a földterületet, de a legjobb lenne, ha az az összes vagyonelem együtt maradna, mint például Svájcban is, fűzte hozzá Andréka Tamás. Szerinte az lenne a legjobb, ha a gazdaságátadás az örökhagyó életében, s fokozatosan történne meg, így a tudást is átadná.

Az Agrárfórum vendégei igen hasznos és elgondolkodtató információkkal gazdagodva térhettek haza, előtte azonban még a Hajdúböszörmény utcáin zajló látványos traktorkarnevált is megtekinthették.

Kerekasztal-beszélgetés tagjai balról jobbra:Cseszlai István (NAK), Papp Gergely (NAK), Jakab István (MGGSZ), Andréka Tamás (AM), Rákóczi András (Tedej Zrt.)

Tartalom közti banner a cikk végére
no