fbpx

Gyakori hibák a repce tavaszi növényvédelmében

Írta: Szerkesztőség - 2019 február 20.

2018-ban kimagasló volt a repcevetési kedv. Óriási felületen került a földbe a legismertebb káposztafélénk, azonban a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt a kelés sok helyen rosszul ment végbe vagy el is maradt.

A szárazság nem csak hazánkat sújtotta, egész Európában hasonló gondokkal küzdöttek a külföldi termelők.

A terményárakra minden bizonnyal kedvező hatással lesz az átlagosnál kisebb és még mindig bizonytalan méretű repcefelület, míg a másik oldalról az üzemanyagárak eső tendenciája nyugtalaníthatja a termelőket. Bármi is lesz a végeredmény, a már kellő gondossággal télbe kísért állományokat szakmai kötelességünk megvédeni.

Már az első tavaszi kezeléseknél sokat lehet veszíteni a rosszul megválasztott technológián. Nézzünk hát két gyakori hibát!


A kontakt inszekticid hatóanyagok egyoldalú használata

2. A tavaszi gombaölőszeres/regulátoros kezelés kihagyása

Bár az őszi ilyen irányú kezeléseket már rendszerint elvégzik a gazdálkodók, a tavaszi permetezésekkor többen ki-kispórolják a fungicidet a permetléből, holott ez a védelem az összes termesztési költségnek mindösszesen a 2-3%-át teszi ki.

Ez a kezelés segít a növénynek, hogy ne szökkenjen idő előtt szárba, és védi a szklerotíniás szárkorhadás (Sclerotini sclerotiorum) ellen.

Mi a SUMI AGRO-nál úgy gondoljuk, hogy nem az elégséges védelem elmulasztásával, hanem a költséghatékony, okszerű növényvédőszer-használattal érdemes a kiadásokat csökkenteni.

A SUMI AGRO által forgalmazott TOLEDO – a tebukonazol-esszencia – nem jelent extra kiadást a termelőknek, ám kiváló hatékonysággal védi a kultúrnövényt a kórokozók ellen és egyben meggátolja a nem kívánt idő előtti szárba indulást; erősíti és növeli az oldalelágazások számát, ezzel is növelve a terméshozamot.

Bár most csak két termesztéstechnológiai problémára hívtuk fel a figyelmet, a hibalehetőségek száma óriási.

A repce a legintenzívebb és egyben a legnagyobb szakmai kompetenciát igénylő, sokak által és nagy felületen termesztett szántóföldi kultúránk; és bár jövedelmezősége az elmúlt években töretlen, mégsem érdemes vele átesni az „input ló” másik oldalára.