A hatékony permetezés az alkalmazástechnika tükrében és még sok más... 7. rész

Borítókép
Célpontban a szántóföldi növényvédelem.

A cikksorozat felén túl vagyunk és az Önök részéről érkezett néhány reakciót leszámítva kétségek merültek fel bennem, hogy közérthető-e, amit leírok, leírunk.

Az előző lapszám 5. oldalán a Főszerkesztő Asszonyunk kérte Önöket, hogy keressenek meg bennünket problémáikkal, feltevéseikkel, hogy miről szeretnének olvasni, hogy segíthessünk, és tájékoztathassuk Önöket a lehetséges megoldásokról, javaslatainkról. Én, és szakértő kollégáink is ehhez szeretnénk kapcsolódni. Kérjük Önöket, hogy problémáikkal, kérdéseikkel nyugodtan forduljanak hozzánk, a szerkesztőséghez, vagy a Farmcenter Kft-hez.

Az interaktív kommunikációt azért is tartanám a magam, illetve a magunk részéről fontosnak, hogy a cikkeink ne legyenek öncélúak, és talán a nyomvonal sem mindig jó, amin ezt a cikksorozatot végigvisszük. Ezek után jöjjenek az erre a hónapra tervezett témák.

Szántóföldi növényvédelem

Amikor ezeket a sorokat írom, tombol a hőség, és felvetődik a kérdés, hogy a végre megjött csapadékkal elindult növények szinte stresszelve vannak, és lehet, hogy amit „megnyertünk a réven, a vámon sokkal többet veszítünk”. Tobzódnak a kár- és kórokozók minden növénynél, stagnálnak a növekedésben, azonkívül gondot okoz az optimális időben történő védekezés is.

A borús képek után jöjjenek az ideális viszonyoknál ajánlott védekezési formák (példa: 1-es, 2-es ábra).

1. ábra

2. ábra


3. ábra. Aszimmetrikus szóráskép

4. ábra. Szimmetrikus szóráskép

Az intenzív kultúráknál és a megkésett kalászosok kezelésére továbbra is az egy vagy kettősréses légbeszívásos fúvókákat ajánljuk. A kettős résesek lehetnek aszimmetrikus és szimmetrikus szórásképűek, különböző gyártmányúak (3-as és 4-es ábra).

Kérje tanácsunkat, segítségünket, hogy igényeinek a legjobban megfelelő fúvókákat választhassák (farmcenter.hu).

A következő képpel szemléltetjük, hogy az egyréses nem minden esetben jó választás a lombozatba behatoláshoz, és a kellő fedettség biztosításához. (5. ábra).


5. ábra

Gondot jelent sok esetben a soros kultúráknál a késői gyomok intenzív megjelenése, amelyek ellen védekezni a szórókeretre szerelt belógató szárakkal lehet. Ezen belógató száraknak nagy jelentősége lehet a hibridkukorica, napraforgó, „popcorn” kukoricák termesztésénél a kártevők elleni védekezésben. A belógató szárak lehetnek gyári kivitelezésűek, de vannak egyedi kialakításúak is. Az utóbbiaknál a teljes növény hosszában (magasságában) megoldható az optimális hatékonyságú növényvédelmi védekezés. Hibridkukoricában a többszintes kijuttatást biztosító rugalmas kivitelű belógató szárral – a Syngenta Seeds-el együttműködve – számtalan sikeres védekezést /védekezési kísérletet/ hajtottunk végre, és a tartós üzemi működések is az utóbbi években nagy sikerrel zárultak az ország több területén.

Bemutatunk néhány gyári és egyedi kivitelű belógató szárat a 6. ábrán és az 1. képen.


6. ábra gyári belógatószárak


1. kép. Egyedi belógató szárak

Eddig mostohagyerekként bántuk a szőlő-gyümölcs permetezőgépekkel. Ismertetésüket és beállításukat szintén nagyon fontosnak tartjuk. Jó lenne, ha a hagyományos szórólapkák használatától a korszerűbb, környezetkímélőbb, hatékonyabb, optimális fedettséget nyújtó légbeszívásos 60-80 fokos réses fúvókák felé fordulnának.

Szőlő-gyümölcs permetezőgépek beállítása

Szőlő- és gyümölcsültetvényekben a növényvédelmi műveletek során jó eredményt csak megfelelően megválasztott géptípus, beállítás, és szakszerű alkalmazás mellett érhetünk el. A kertészeti térkultúráknál a célfelület jellemzői, szórófejektől való távolsága igen eltérőek, amelyek permetezéstechnikai szempontból különböző követelményeket támasztanak. Gyümölcsösökben a megfelelő hatótávolság elérése, és az egyenletes kezelés okozhat nehézséget, szőlőben pedig a megfelelő penetráció elérése és levelek fonákoldalának védelme. Ezért a használatban lévő permetezőgépek szőlőültetvények kezelésére gyakran nem optimálisak, és csak szakszerű üzemeltetés esetén várható megfelelő munkaminőség.

Az ültetvényekben használatos permetezőgépek legfontosabb jellemzője a szórószerkezet rendszere, annak kialakítása. A szórószerkezettel ill. a szórófejjel szabályozhatjuk a célfelülettől való távolságot, a szórás szögét, a permetsugár irányát, a dózis értékét, a szórásképet és a cseppeloszlást is.

Legegyszerűbbek a hidraulikus szórószerkezetek, amelyeknél a permetcseppek mozgási energiájuk révén jutnak a növényzetre, a szórófejek által meghatározott irányba, a szórókeret formáját a célfelület határozza meg. A cseppek energiája az alkalmazható cseppméret tartományban azonban igen korlátozott és ezzel a módszerrel nem biztosítható egyenletes fedettség a növényzeten. Ezért a szórószerkezetek többsége ventilátorral kiegészítve készül.

Leggyakrabban az axiál ventilátoros szórószerkezeteket használják. Előnye, hogy lehetővé teszi a cseppek szállítását nagyobb távolságra, mivel nagyobb tömegű levegőt szállít, ami lassabban veszti el sebességét, ugyanakkor képes megmozgatni a leveleket, elősegítve a penetrációt és az egyenletes csepplerakódást, az alkalmazott kis légsebesség (30-60 m/s) viszont nem veszélyezteti a növényzet épségét.

A légporlasztású permetezőgépeknél a radiálventilátor a nagy kilépő légsebessége révén lehetővé tesz a cseppképzést, de légárama a cseppek szállítását is biztosítja. Osztott ventilátorházzal, vagy légvezető csövekkel a permetezés iránya jól állítható, de a levegő a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. A folyadékot a pontos adagolás érdekében rendszerint kalibrált tárcsán keresztül vezetik a légáramba. A légporlasztásos szórófejek 250-300 l/ha folyadékmennyiség finom cseppekre bontására alkalmasak. A fúvócső lehet egynyílású – ún. lövellőcső –, amely magas célfelületek kezelését teszi lehetővé. Elfordításával átfúvásos permetezés lehetséges, több ültetvénysor kezelhető egymenetben. Az átfúvásos szórószerkezetek készülhetnek zártszekrényes változatban is, amelyek általában kombinált cseppképzésűek.

A keresztáramú ventilátoros (tangenciális ventilátoros) szórószerkezeteket elsősorban szőlőpermetezéshez fejlesztették ki. Légszállítási teljesítményük és kilépő légsebességük kisebb a hagyományos kivitelű axiál ventilátoros gépekénél. A függőleges tengelyű dobventillátorok kilépő keresztmetszetében elhelyezett szórófejek a lombfal teljes magasságában egyenletes mennyiségű és minőségű permetezést tesznek lehetővé.

A szőlő gyümölcs ültetvények permetezésénél leggyakrabban cirkulációs szórófejeket alkalmaznak, amelyek a permetlevet szűk kiömlő keresztmetszetben – nyomással felgyorsítva, és forgásba hozva – üreges kúp vagy kúppalást, illetve tele kúp permetfüggönyt képeznek. A cirkulációs szórófejek közül a csigabetétes, a pörgetőtestes, és az örvénykamrás változatok terjedtek el leginkább. A cirkulációs szórófejeknél az örvénykamra hossza, illetve a pörgetőtest menetemelkedése és helyzete befolyásolja a cseppképzést, a kilépő folyadék által képzett kúp szögét, és a cseppek hatótávolságát. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző permetezési igényeknek megfelelően változtatni lehessen a pörgetőtest tengelyirányú elmozdításával a permetezési szöget, illetve a hatótávolságot. Kisebb szórási kúpszög nagyobb hatótávolságot, durvább cseppeket, nagyobb permetlé felhasználást eredményez. A hidraulikus szórófejeknél az adagolást a pontosan kalibrált fúvóka biztosítja a nyomás függvényében. A szórásmennyiséget a különböző méretű kiömlő nyílással készült fúvókák cseréjével lehet beállítani. A szórófejek cseréjét megkönnyítik a több fúvóka befogadására alkalmas szórófejek. A gyártók az egyes fúvókák szórásteljesítményét a nyomás függvényében a kezelési utasításban és a gépen – a permetlé felhasználás és munkasebesség figyelembe vételével – táblázatban adják meg. Ültetvények permetezésére használt szórófejeknél a nagyobb igénybevétel miatt a kerámiából készült szórólapkák, és az edzett rozsdamentes acélból vagy kerámiából készült pörgetőbetétes fúvókák alkalmazása célszerű.

7. ábra. Légbeszívásos fúvóka szőlő-gyümölcs permetezéshez (Albuz)

A permetezőgép üzemeltetőjének feladata a megvalósítandó technológia permetezés-technikai igényeiből kiindulva a szórószerkezet, a szórófejek és fúvókák kiválasztása. A gép rendszere, üzemi nyomástartománya, szórószerkezetének kivitele meghatározza az alkalmazható szórófejek és fúvókák körét. Az ültetvények kezelésénél használt közepes- és nagynyomású permetezőgépeknél a szórófejeket többnyire 10-20 bar nagyságú, állandó nyomásra állítjuk be a megfelelő méretű és energiájú cseppek előállításához. Az ültetvények permetezésénél is előtérbe kerültek a légbeszívásos elsodródás gátló fúvókák, amelyek ebben a nyomástartományban is légzárványokkal telített nagyméretű cseppeket állítanak elő. A gyümölcsösök permetezésekor a legfontosabb feladat a gépek beállítása az ültetvény adottságainak megfelelően. Ezek közül a legfontosabbak a sor-, és tőtávolság, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sűrűsége, valamint a levelek mérete és mozgékonysága. Ennek ismeretében kell a permetlé dózisát és a cseppnagyságot megválasztani. Ez általában a növényvédelmi szakértő feladata, aki számításba veszi az ültetvény adottságait, a fertőzés jellegét, a növényvédő szer tulajdonságait, a permetezőgép jellemzőit, időjárási és más tényezőket. Általánosan kijelenthető, hogy szakszerű permetezés során a permetcseppek többségének átmerője 200-300 μm. A két érték átlagával számolva, figyelembe véve a permetcseppek szétterülését, az elérhető fedettséget, az ültetvények és a légáram szabálytalanságát az 1.000 l permetlével befedhető terület közelítőleg 8.500 m2. A lombfal hossza és magassága megadja a kezelendő felületet, vastagságát egy tényezővel figyelembe véve a szükséges dózis kiszámítható.

A dózis meghatározása után meg kell állapítani az elérhető maximális munkasebességet, amit korlátozhatnak a domborzati és terepviszonyok. A megfelelő behatolóképesség érdekében nem javasolt a haladási sebesség növelése 6 km/h fölé.

A dózis, a munkasebesség és a munkaszélesség ismeretében be kell állítani és ellenőrizni kell a szórószerkezet szórásteljesítményének értékét. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében adagolási táblázatból, vagy jelleggörbéből lehet meghatározni. A beállítás megkönnyítésére a szórófej-katalógusok, gépkönyvek olyan nomogramokat közölnek, amelyekről a hektáronkénti szórásteljesítmény-igény és a haladási sebesség ismeretében leolvasható a választható fúvókaméret, illetve a szükséges folyadéknyomás.

Az alkalmazott szórófejbetétek szóráskúpszögei az ültetvény jellemzőkkel együttesen határozzák meg a szórófejek minimális számát. Előnyös, ha a permetezés annyi szórófejjel történik, hogy a permetsugarak egymást átfedik, de legalább egyszeri fedést kell biztosítani a gépek beállításánál. Az ültetvény geometriai méretei és a gép szórószerkezetének szélessége megadják a gép és az ültetvény közötti szabad távolságot. A szabad távolság és a szórás-kúpszög ismeretében grafikusan meghatározható a minimális szórófejszám, amellyel a megfelelő átfedés biztosítható. Hagyományos koronaformák esetén a kiszórt permetlé mennyisége általában nem lehet egyenletes a lombozat teljes magasságában. A megfelelő fedettség érdekében a lombozat mélységének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában különböző. Ezért a szórószerkezeten eltérő méretű szórófej-betétek elhelyezésére van szükség. A különböző méretű fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen az előzőekben a gépre vonatkozóan kiszámított összes szórásteljesítménnyel. Termőkaros ültetvényekben a fúvókák méretét és irányát általában úgy célszerű megválasztani, hogy a kijuttatott permetlé 50%-a a lombkorona középső, 20%-a az alsó, 30%a felső szintjére jusson.


2. kép. Vertikális eloszlás-mérőpad

8. ábra. Működő szórófejek számának és irányának beállítása

A ventilátoros permetezők optimális folyadékeloszlását egyszerű eszközökkel a legmagasabb fákhoz állítjuk be. A sorközbe beállva a gépet működtetve légáramot terelőlemezek beállításával a lombozat alsó határát 20 cm, felső határát 30 cm rátartással kell megcélozni. A légáram iránya ellenőrizhető a levegő kilépőnyílásába felerősített szalagokkal. A hidraulikus szórófejekkel és axiál ventilátorral felszerelt szállítólevegős permetezőgépek alkalmazása esetén szőlő ültetvényekben általában a szóróíveken legfelül elhelyezkedő 1–2 szórófej működtetése felesleges, esetenként a legalsó szórófejek is lezárhatók. Gyümölcsültetvényekben is gyakran szükségtelen a legfelső szórófejek használata, emellett az alsó szórófejek lezárása itt is szükséges lehet. A ventilátoros permetezőgépek függőleges permeteloszlásának beállítását, ellenőrzését segíti az ún. vertikális mérőpad. A permetködöt egy lamellákkal ellátott fal fogja fel, amely 100 mm-es szegmensekben elválasztja a folyadékot a levegőtől. Az egyes szegmensek által leválasztott folyadékot mérőhengersorba vezetjük, ahol vizuálisan leolvasható az eloszlás, a számítógépes kiértékelő rendszer pedig lehetővé teszi a lombkorona körvonalának és a vertikális szórásképnek az illesztését. A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, álló helyzetben úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél figyelembe kell venni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus. A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következő sorban megfigyelve a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áramlik ki.

A szőlőpermetező gépeknél is a szőlőkultúra jellemzőiből kell kiindulni, a megfelelő munkaminőséghez a szórószerkezet és a levélzet között egy minimális távolságnak lennie kell. Permetezéskor a lombozat zárt tömör egységet képez. Légszállításos permetezőgépek alkalmazásánál különösen nagy gondot kell fordítani a légszállítási teljesítményre. Kifejlett lombozatnál a nagy légszállítási teljesítmény nem előnyös, a levegő a leveleket pikkelyszerűen egymásra nyomja, ezért a lombozat alsó része felől történjen a permetezés. A legkedvezőbb permetezési irány a lövellőcsővel érhető el. A beállításokat mindig a ventilátor működtetése mellett kell elvégezni, mert a ventilátor légteljesítménye, kilépő levegő sebessége, iránya a hatótávolság mellett a penetrációt is befolyásolják.

A szórófejek teljesítményének meghatározására is rendelkezésre áll megfelelő berendezés. Itt a szórófejek tömlőkkel kapcsolódnak a mérőhengerekhez és az összes szórófej teljesítménye egyszerre mérhető. A szórófejek teljesítményét természetesen az üzemeltető is meghatározhatja. A szórófejekre ebben az esetben tömlőt kell húzni és szórófejenként végezhető el a mérés mérőhengerrel. Ezzel a módszerrel az adagolásegyenlőtlenség is meghatározható.

3. kép. Szórófejek folyadékadagolásának ellenőrzése

A gépek üzemeltetése során figyelembe kell venni, hogy a javasoltnál nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel nagyobb értékeknél túl apró cseppek képződnek és jelentősen növekszik az energiaigény, valamint a szivattyú igénybevétele. A nyomásingadozás következtében a szórásteljesítmény, a szóráskép, valamint a cseppméret változhat. Kopott fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgetőtestekkel természetesen ültetvényekben sem szabad permetezni. Ha az átfolyásmérővel ellenőrzött szórófej szórásteljesítménye a névleges értéktől 15%-kal eltér, a szórófej cseréje feltétlenül szükséges. Mivel ültetvények kezelése során általában nagy üzemi nyomással és nagyobb fajlagos szórásmennyiséggel dolgozunk, fokozott jelentősége van, hogy kizárólag kopásálló anyagból (kerámiából) készült, hosszabb élettartamú fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgető betétekkel üzemeltessük gépünket, mert magasabb áruk viszonylag rövid idő alatt biztosan megtérül. Üzemi szőlő ültetvényekben az üzemeltetés egyik nehézsége a keskeny sorköz. Permetezéskor a szórószerkezet és a lombozat között egy minimális távolságnak kell lennie azért, hogy a szórófejekből kiáramló permet ne csapódjon le közvetlenül az első levélen, hanem szétterülve a teljes lombozatot borítsa, a gépkezelő a vezetőfülkéből ellenőrizhesse a szórófejek munkáját.

A cikk végén jön a már megszokott szokásos kis történetünk.

Ez nem vicc!

A valóságnál nincs viccesebb, ha rájövünk, hogy évek óta rosszul beállított fúvókával mindig csíkosan gyomos maradt a terület szántóföldi gyomirtásnál:

Ügyfél érkezik a permetezéstechnikával foglalkozó céghez.

– Jó napot, miben segíthetünk?

– Valami jó minőségű fúvókát szeretnék, amelynél nem lesz csíkos a kezelésem, nem lesz túlfedés vagy kevés permetlé, mert a mostaniak /10 évesek/ nem jók. Ebbe a hollanderbe kellene, amit mintának hoztam.

– Fúvókák ismertetése és a kopásról és hatékonyságról néhány szó, hogy nagyon is ideje a cserének.

– Azt veszem, amelyik jó!

– Megtörtént a vásárlás és egy kis beszélgetés arról, hogy miért lehet csíkos a kezelés. Hogy állítja be a fúvókákat?

– Az ügyfél bizonygatja, hogy ő nagyon figyel erre és minden fúvóka nyílás párhuzamos a kerettel.

– Na, itt a baj. A hollanderben fúvókákat úgy kell felszerelni és beállítani, hogy a keretre min. 15-20 fokos szöget zárjon be a szóráskép, a fúvóka nyílás. Ez azért fontos, mert ahogy Ön beállította a fúvókákat a szórásképek ütköztek és alulfedés, túlfedés lépett fel. Próbapadon bemutató az ügyfélnek, aki megérti és elégedetten távozik.

– Mivel a mai napig nem reklamált kora tavasz óta, így vélhetően jól sikerült a permetezése.

Huszár Jenő – Dr. Pályi Béla

Tartalom közti banner a cikk végére
no