Egy show-n is gyönyörűek a biharnagybajomi tehenek

A biharnagybajomi határt egykor mocsár borította, amelyet vízerek szabdaltak fel. Ennek nyomai ma is megtalálhatók (Görbe-ér, Kereszt-ér, Gyalog-ér, Gát-ér). A mocsarakat az 1800-as évek végén lecsapolták, vízereit szabályozták. A lecsapolás után a területet termőfölddé alakították át – kedvezőbb években bőven termő, laza szerkezetű, úgynevezett „kotús” szántóföldek keletkeztek. A kotú kiégése következtében keletkezett a kemény, verejtékes munkát igénylő kötött vályogtalaj, amely megfelelő tápanyag utánpótlással és műveléssel gazdagon terem – olvasható a Hajdú-Bihar megyéről készített kézikönyvben.

Vázák, kulacsok, kupák, érmek, oklevelek, színes szalagok és sok-sok fénykép díszíti Madar László irodáját. Hova csöppentünk, egy múzeumba? – kérdeztük a 49 éves ágazatvezetőt, miután túl vagyunk az ismerkedésen.

Ahol beszélgetünk, a Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt. szarvasmarha telep szociális épülete, amelynek a bejárata mellett alakították ki az én dolgozószobámat is – mondja Madar László. A polcokra állított tárgyak, díjak, oklevelek az elmúlt 15 év eredményei. Rendszeresen járunk a különböző állattenyésztői kiállításokra, bemutatókra, főként Hódmezővásárhelyre, a budapesti OMÉK-ra és a debreceni Farmer expo-ra.

A fali díszek közül különösen két óriási fotó nyerte el a tetszésünket. Kérdezzük is, mi indokolja, hogy két szarvasmarha, Mimi és Fibrax Mimi került előtérbe.

-Mimi már elpusztult, ő volt az első kiemelkedő képességű tehenünk. Évente 13 ezer liter tejet adott. Az ő egyik lánya Fibrax Mimi, részt vett a tavalyi Európa-bajnokságon az ötegyedes magyar csapat egyik tagjaként a svájci bemutatón, és az előkelő 4. helyezést érte el.

A kiállításokon, vagy ahogyan mondják, egy tehén show-n a felvezetett állatokat kötött szempontok szerint értékelik. Csoportosítva rangsorba állítják az üszőket, a vemhes üszőket, a fiatal tehenet, az idősebbet stb. Egy küllembírálatban arról döntenek az ítészek, hogy az adott pillanatban melyik állat a legszebb. A kiállításokra előkészítik a kiválasztott jószágokat. A verseny előtt ugyan nem vonulnak el egy edzőtáborba a gondozóikkal együtt, de majdnem, hiszen az arra érdemes egyedeket kiemelik a csoportból, felkészítőik kézhez szoktatják őket, úgynevezett vezethető állapotba hozzák. Ezek az állatok mindig a legújabb kedvencek. Külön tartják őket, gyönyörködnek bennük, foglalkoznak velük, mert az addig szabadon mozgó állatnak szokatlan a bemutató körüli felhajtás, az ismeretlen környezet, a show harsánysága.

Madar László leszögezi, a legtöbb bemutatói győzelem, vagy az értékes helyezés lényegében a tenyésztő és a gondozójának a szakmai és erkölcsi elismerése. Az oklevél mellé pénz nem jár, kivéve azokat a hazai nagydíjas kiállításokat, amelyeknek szervezője, támogatója a Holstein egyesület. A különdíjakat leginkább a forgalmazó cégek ajánlják fel, jutalmul terméküket, például tisztítószert, szaporító anyagot adják a nyerteseknek.

Mi a hűs főnöki irodában beszélgetünk, hideg üdítőből kortyolunk, jól esik minden cseppje. Az istállók előtti karámban a kérődző állatok egykedvűen fogadnak bennünket, várják a déli fejésidőt. Az utóbbi napokban jelentősen visszaesett a jószágok étvágya, nem volt kedvük enni a 32-34 Celsius fok hőmérsékletben. Kevesebb takarmányt vettek magukhoz, így egyik napról a másikra 8-10 százalékkal csökkent a napi tejhozam. A tehenek boci szemeiből azt olvastuk ki, egy hűvösebb idő ideális lenne a számukra. Madar László jelzi is a Holstein fajta tenyésztése a hetvenes évek elején indult el Magyarországon az iparszerű állattartás terjedésével és a tej utáni kereslet növekedésével. A fajta az észak-amerikai kontinensről származik, és kialakításában vegyes szerepe volt a holland feketetarka lapálymarhának. (A frizlandi és holstein vesztfáliai területről származó állományokat holstein-friz névvel jelölték.) A tenyésztés során cél volt a nagy tejtermelő képesség kialakítása. A Holstein fajta népszerű szerte a világon, mert kiváló a tejelő képessége. Jelentős állományokat alakítottak ki a szubtrópusi országokban, a hűvösebb Észak-Európában, a forró Afrikában, a csapadékos Ázsiában és a változatos klímájú Észak-Amerikában egyaránt.

A magas hőséget hozó június-július-augusztus hónap mindig egy kritikus időszak a tehenészetekben. A hozam mellett kissé romlik a tej beltartalma, de ezzel együtt a nagybajomi tehenészet a hazai Top 10-ek egyike.

-Számos praktika ismert a hőség okozta hatások kiváltására, pontosabban tompítására, mi is ezzel élünk – fogalmaz Madar László. – Változtatható a takarmányozás, nyáron koncentráltabb takarmánykeveréket etetünk, melynek fő alkotója az olaszperje és rozsszenázs. A takarmányozás változtatásával elérhető, hogy az időjárás ellenére a tejtermelés legfeljebb csak 8-15 százalékkal csökkenjen. A tartástechnológiában lehetne még előbbre lépni. Mi a hetvenes években megörökölt, alacsony légterű, betonfalú istállókban gondozzuk az állatokat. Növelné az istálló komfortját akár egy párásító, akár egy ventilátor működtetése. Fontolgatjuk az istállók fejlesztését, modernizálását, illetve magas légterű istállók építését, csakhogy drága egy beruházás, legkevesebb félmilliárd forint, ha nem több. Tavaly épült fel a 267 férőhelyes növendékistállónk, előtte pedig a modern fejőház. A szarvasmarha tartásában már nem a tél a kritikus időszak, sokkal inkább a nyár, a hosszan tartó forróság. Kissé fokozható a jószág étvágya, stressz-tűrő képessége különböző takarmány kiegészítőkkel, de nem minden állat viselkedik egyformán, például a növendék állatok jobban elviselik a nyári meleget, a magas termelésű állatok rosszabbul élik meg. A magas hőség miatt több figyelem kell az elletésnél is. A forróság nehézzé teszi a vemhesülést, májustól kezdődően, főként 25 °C hőmérséklet felett a 3-as körüli index 6-7-re romlik. A korai hőség és a csapadék hiány a szálastakarmány ellátást veszélyezteti. A lucerna első kaszálásában jelentős hozamkiesés van, de a réti széna mennyisége is várhatóan fele a tavalyi évinek. Jelenleg folyik a lucerna második növedékének a betakarítása. A szálas takarmányok jelentős részét fedett tárolókban tároljuk, a szenázsok kisebb részét támfalas silótérbe, nagyobb részét fóliatömlőbe. Az elmúlt években a szenázsokat csomagolt bálaként használtuk fel. Szeretnénk újabb silóteret építeni, ezáltal stabilabbá tenni a készletek minőségét.

A Sárrétudvariban született Madar László (49 éves) a debreceni mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Az átalakulások sorát megélt Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt. elődjében műszakvezető volt, jelenleg ágazati vezető. A társaság tulajdonosainak egyike, 30 ember munkáját irányítja. Felesége gyógyszertári asszisztens. Kisebbik lánya, gimnazista, részese volt a svájci Európa-bajnokságon járt magyar küldöttségnek, a fiatal Holstein tenyésztők versenyén vett részt. Nagyobbik lánya vidékfejlesztési tanácsadó, egy pályázatíró cég alkalmazottja.

A gazdaság több lábon áll, a tejelő szarvasmarha és a juhászat mellett 2600 hektár területű szántót művelnek, ahol gabonafélét termesztenek, kukoricát és napraforgót. Emellett fenntartanak mintegy 300 hektárnyi kaszálót, rétet. Vetnek kisebb területen ipari növényt, bükkönyt, cukorrépát, lucernát, silócirkot és silókukoricát. Nem legeltetnek, csak kaszálják a réteket. Madar László úgy fogalmaz, nincs értelme kihajtani az állatokat a sovány legelőkre, a tehenek takarmányigényét nem elégítené ki. A legtöbb etetni valót maguk megtermelik, legfeljebb szénát vásárolnak, ha szükséges. A silókukoricát kifejezetten a szarvasmarha eszi, a silócirok a biogáz üzem egyik alapanyaga. A gazdaság működtet egy üzemeltetési és gépműhelyt, nagy kapacitású szárítót, vetőmagtisztítót, takarmányüzemet, épített egy biogáz üzemet is, itt hasznosítják az istállókból kikerülő trágyát.

A Dózsa Agrár Zrt. telepén a nyolcvanas évek elejéig magyar tarka törzstenyészet működött, amelyet fajta átalakító keresztezéssel tiszta Holstein állománnyá, vagyis egy nagy hozamú tejelő állománnyá fejlesztettek bő két évtized alatt. Madar László jelzi, a szaporításhoz használt sperma hazai, német, olasz eredetű. A párosítást szaktanácsadójuk irányítja, véleményezi. A fiatal bikákat általában magán hizlaldák veszik meg, az üszőket felnevelik, illetve kisebb csoportjukat vemhes üszőként exportálják.

-A tenyészállatok túlnyomó többségét eddig külföldieknek adtuk el, néhány magyar érdeklődő is akadt, az orosz tilalom miatt nehéz most az eladás, illetve a törökök korábban aktívabbak voltak?

– mondja Madar László. Egy európai versenyt megjárt Fibrax Mimi évente 13 ezer liter tejet ad, az üzemi átlag pedig 11.200 liter. A tej hűtve kerül az Alföldtej székesfehérvári feldolgozó üzemébe, ahová tartályautó szállítja. A tej literenkénti ára jelenleg 106 forint, májustól lefelé tart. A fejlesztéseinkhez többször nyertünk uniós pénzeket, így épült fel például a biogáz üzem és a fejőház.

A Holstein fajtáról készített elemzések állítják, a tehén akkor adja a legtöbb tejet, ha percnyi pontossággal kiszolgálják. Nevetve kommentálja szavainkat Madar László. Ha nem is ilyen precizitással, de színvonalasan gondozzuk az állatokat, naponta háromszor fejünk. Két irányítási rendszert működtetünk, számítógép segíti az egyedek azonosítását, számon tartjuk a napi tejhozamot, ellenőrizzük a jószág napi aktivitását, abból következtetünk például az ivarzásra, illetve az előforduló betegségekre. Alapvetően 1998 óta egyazon takarmányozási sémát követünk, amihez ragaszkodunk. Mégis nyitottak vagyunk, de próbát csak kisebb csoportokon engedünk meg, így fogadtuk be annak idején a rozst. A takarmányozás lényegén nem akarunk változtatni, legfeljebb egy-egy terméket veszünk a listára. Érthető az ódzkodásunk, hiszen esetünkben egy 700-as állományú, tejelő üzem termelésében a legkisebb hiba is tetemes veszteséget okozhat.

A tejtermelés szigorú minőségbiztosítási rendszer és előírt állatjóléti szabályok között folyik. Ezen követelmények részeként távol tartják az állatok nyugalmát zavaró rovarokat, legyeket, irtják az istállók környékén megjelenő rágcsáló kisállatokat. Ez utóbbiak helyéről térképet készítenek. A telepre érkező hatóságok persze nem csak a dokumentációkra kíváncsiak, ellenőrzik az egy állatra jutó pihenőhely méretét ugyanúgy, mint a gondozók munkarendjét, a pihenőnapok kiadását. Önvizsgálatban Madar Lászlóék minden nap tejvizsgálatot tartanak, hogy megtartsák az élelmiszer előállítás szabályait. Naponta 16-18 ezer liter tej hagyja el a telephelyet, előtte a friss tejet néhány pillanaton belül 4 °C-ra hűtik, úgy tárolják a kiszállításig. Ehhez nagy kapacitású hűtőt működtetnek.

Szerintem egy takaros kicsi falu mindmáig Biharnagybajom – mondja végül Madar László. Egy vékony szállal állunk kapcsolatban a debreceni egyetemmel, gyakorlati ismeretre fogadjuk az egyetemistákat. Két újabb egyetemista érkezik közénk hamarosan, ezzel együtt mind kevesebb fiatal érdeklődik az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha iránt. Egyéb kapcsolataink gyérek. Az egyetemmel készítettünk közös takarmánykísérletet, ennek is már 5-6 éve. Len magot etettünk a tehenekkel, vizsgálták a tejben lévő zsír alkotóelemeinek változását. A kísérlet sikeres volt, de nem tervezzük a lenmag etetés bevezetését.