Íme, ezért nyúlnának hozzá a földöröklés szabályaihoz

Borítókép

Kis magyar abszurd: van szántó, aminek 9 hektárján 1600-an osztoznak

Határokat húzna az örökölhető föld minimál-méretének a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége annak érdekében, hogy az osztatlan birtokok körüli képtelen helyzet idővel enyhüljön.

Ha műveli, örökli?

Négymillió hazai földtulajdonosból csak 200 ezer gazdálkodik, és az 50 százalékuk bérli a földet – mondta Jakab István Magosz-elnök a napokban a sajtónak. A gazdaszervezet célja, hogy ne aprózódjanak el a birtokok, hiszen versenyképes művelésre van szükség. Ezért annak kellene örökölnie családon belül a földet, aki művelni szeretné. Az elmúlt 8 évben az öröklés miatt 619 ezer földrészlet keletkezett.

8 hektárnak 200 gazdája…

Nem véletlenül nevezi az agrárminiszter a magyar mezőgazdaság fejlődése egyik legnagyobb akadályának az osztatlan közös tulajdonú birtokok létét. A földet érintő komoly ügyekben nehézzé, néha csaknem lehetetlenné teszi a hatékony ügyintézést, előrelépést a soktulajdonosú státusz. Elég csak idézni a legelrettentőbb példákat: Győr-Moson-Sopron megyében van olyan bő 8 hektáros szántó, amelynek – nem tévedés! – 1643 tulajdonosa van, és Bőny térségében is akad szántó, amin 972 tulaj osztozik, Halásziban pedig egy 52,5 hektáros táblát mondhat magáénak 852 tulajdonos… Ismerünk olyan 9 hektáros legelőt is, aminek 1209 tulajdonosa van.

Van európai megoldás

A Magosz szerint a végrendelkezés sem oldja meg teljesen a helyzetet, hiszen a földet illetékmentesen lehet örökölni, azonban a gazdaság eszközeit már nem. Szabályozni kell továbbá a minimálisan örökölhető földterület méretét, hiszen egy ponton túl már nem éri meg tovább aprózni az adott birtokot. Egyébként az Európai Unió legtöbb tagállamában van speciális öröklési szabályozás.

Kohout Zoltán (forrás: Agrárágazat, M1)

Tartalom közti banner a cikk végére
no