„Kincsünk a termőföld”

Borítókép

III. szakmai kerekasztal konferencia az agrárszakképzésről és oktatásról

Ez év május 30-án került sor a „Kincsünk a termőföld” III. szakmai kerekasztal konferencia megrendezésére az Agrárminisztérium és a Magyar Talajbaktérium –gyártók és forgalmazók Szakmai Szervezetének közös szervezésében.

A jövő agrárgenerációjának formálása a talajnál kezdődik, az új talajjal kapcsolatos ismeretek oktatásba történő beépítéséről tanácskoztak Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár vezetésével az Agrárminisztérium kupolatermében agráregyetemek, agrár szakképzőintézetek, szakmai szervezetek és a hatóság képviselői.

A résztvevők megvitatták a talajok jelentősége, talajélet, talajvédelem oktatás, képzés szemléletformálás témáját. Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megalapozzuk a korszerű ismeretanyag beépülését az agrárszakoktatásba a szakemberképzés minden szintjén. Ezután a Magyar Talajbaktérium- gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete képviseletében Dr. Pénzes Éva felvezető előadásában kérte, hogy induljon el egy kommunikáció a társadalom felé az egészséges termőföld iránti igény és felelősség, és a talajok védelme érdekében. Ezt követően a rendezvényen a szakértők öt panelbeszélgetés keretében tárgyalták az oktatás, és a képzés egyes színterein megjelenő lehetőségeket, feladatokat.

A felsőoktatás és a szakképzés tekintetében a gyakorlati képzés fontosságára hívták fel a figyelmet, miszerint legyen lehetőség az új technológiák alkalmazásának begyakorlására a tanórák keretében is. Ehhez a tangazdaságok és a gyakorlóhelyek technológiai fejlesztése elengedhetetlen – „a tangazdaság technológiai színvonala nem lehet rosszabb, mint a gazdáké” – hangsúlyozták a résztvevők. A digitalizáció a mezőgazdaságban várhatóan felgyorsítja a generációváltást, ami megköveteli, hogy erre a különböző szakoktatási intézmények felkészüljenek. Bagdán Boglárka agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár hozzászólásában kiemelte, hogy a középfokú szakoktatás reformcsomagjában is a gyakorlati képzés áll a középpontban.

Az új ismeretek oktatásba történő beépülésére jó példaként került említésre, a SZIE Kertészettudományi Kara által indított új biológiai talajerőgazdálkodási szakmérnöki képzés, mely a talaj, mint élő rendszer működésének tapasztalati oktatását célozza.

A szakember-utánpótlás kérdése több panelbeszélgetés keretében felmerült, az agrárium iránti elköteleződést, az ökológiai szemlélet kialakulását már gyerekkorban, a családban, az óvodai és általános iskolai programokban el kell kezdeni. Jó példaként az iskolakert mozgalmat lehet megemlíteni, valamint a „Legyél te is mezőgépész” program is sok fiatal érdeklődését váltotta ki a mezőgazdasági technológiák iránt. A társadalom széles rétegének talajjal kapcsolatos ismereteinek terjesztésére pedig az EU GROW projektje került említésre, melynek keretében a résztvevők egy talajnedvességmérő hálózatot alakítottak ki a lakosság részvételével, és közben talajjal, növényekkel kapcsolatos ismeretterjesztés is zajlik.

Több aspektusban felmerült a különböző szervezetek, oktatási intézmények közötti együttműködés. Fontos lenne, hogy a különböző szakiskolák, és egyetemek megtalálják a szakmai kapcsolódási pontokat, amely a fiatalok agrárium iránti elköteleződését tovább erősítené. A szakmai szervezetek és a hatóság közötti együttműködés egyik példája a talajbaktérium-készítmények hatékonyságát vizsgáló tartamkísérlet, melyet a NÉBIH-hel együttműködésben valósított meg a Talajoltó Szervezet. A hiteles információforrás szempontjából hasonlóan fontosak az egyetemekkel együttműködésben megvalósított üzemi kísérletek is, melyek eredményei közvetlenül épülhetnek a gyakorlatba és az oktatásba egyaránt.

A gazdálkodók részéről jelentkezik igény az új gyakorlati információk befogadására, erre a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), az ÖMKi (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) részéről megvan a nyitottság. A megfelelő képzési forma, és a kommunikációs színtér megtalálása kulcsfontosságú.

Az állam részéről a támogatások is egy eszközt jelentenek a gazdálkodói döntések befolyásolására, a környezettudatosságának növelésére. Például az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedés egyes elemei jelenleg is szolgálják a talajok minőségének megőrzését.

Az idei szakmai kerekasztal rendezvény, az oktatás, a képzés témájával a harmadik volt a termőföldjeink érdekében tett lépések sorában. A Magyar Talajbaktérium –gyártók és –forgalmazók Szakmai Szervezetének hitvallása szerint szükség van a talajok termőképességének javítására és megőrzésére biológiai úton. Így az egyik lehetséges megoldási alternatíva a baktériumos talajoltás. A szervezet továbbra is tevékenyen vesz részt a talajokkal kapcsolatos szakmai egyeztetésekben, támogatva a kitűzött célok megvalósítását.


Magyar Talajbaktérium –gyártók és –forgalmazók Szakmai Szervezete

Tartalom közti banner a cikk végére
no