Negyedik alkalommal írták ki a Magyarország Legszebb Birtoka díjat, melyet a szervezők Az Év Agrárembere kitüntető díj mellett abból a célból hirdettek meg, hogy az előző mellett, ahol az egyes személyek társadalmi szerepvállalását díjazzák, a gazdálkodás környezetének szépségére is ráirányítsák a figyelmet. Mátrai Zoltánt, a díj főszervezőjét kérdeztük a szervezés rejtelmeiről.
Mátrai Zoltán, a rendezvény főszervezője
Az ismert vírushelyzet miatt adódik a kérdés: mindent zökkenőmentesen meg tudnak valósítani, amit a korábbi évek során a díj kiírásakor megszokhattunk?
– A válaszom igen és nem egyszerre. Igen, mert köszönhetően a járványhelyzet enyhülésének, az elmúlt évekhez hasonló menetrendet tudunk tartani. A zsűritagjainkkal meg tudjuk látogatni a hét kategória 3-3 döntős birtokát, s ez, valamint a kollektív bölcsesség alapján az a reményünk, hogy idén is a megérdemelt helyre kerülnek a díjak. A jelölteket elnézve ebben kétségem sincs, ahogy szoktuk mondani, mindannyian győztesek. A díjátadó gálát is a terveknek megfelelően tudjuk megtartani szeptember közepén. Ezért mondhattam a válaszom elején, hogy igen. Amit sajnos nem tudtunk megvalósítani éppen a vírushelyzet miatt, az a határokon átívelő tervünk. A díj fővédnökével, Jakab István úrral, MAGOSZ elnökével hosszú ideje érleljük a gondolatot, hogy az országhatáron kívül eső magyarok lakta területeket is szeretnénk bevonni a díjba. A trianoni békediktátum századik évfordulóján mi sem jelezhette volna jobban a nemzet összetartozását, mint az, hogy az elszakított területekről is szerepelnek birtokok a jelöltek között.
Az idei évben a Vajdaságba látogattunk volna, ám az élet felülírta a terveinket, a vírus közbeszólt. Remélem azonban, hogy csak az idei évre tehette ezt, s az ötödik kiírás, a kisjubileum során ez a tervünk is megvalósul. Sokakban felmerülhet: miért érdekes a szépség, amikor a profit a lényeg?
– Pont ez itt a lényeg! Sok gazdaságban nem a profit, vagy nem csak a profit a fontos, mert persze a megélhetéshez, beruházásokhoz ez nélkülözhetetlen, de ahogy lelki értelemben „nem csak kenyéren és vízen él az ember”, úgy a gazdálkodásban sem csak a profit a központ! A társadalom egészében, s így az agrártársadalomban is az egyik nem anyagi értékmérő a társadalmi szerepvállalás, a másik az épített és a természeti környezet rendben tartása, a fenntartható gazdálkodás, az innováció, az infrastruktúra állapota, a higiénia, a más gazdákkal való együttműködés, a vizuális szépség. A díj kiírásakor azt határoztuk el, hogy ezeket a nem anyagi értékmérőket vizsgáljuk, és így szeretnénk megtalálni azokat a gazdaságokat, melyeket ország-világ számára bemutatunk, büszkén dicsekedve velük, akik profitjuk egy részét arra költik, hogy ne csak jó, hanem szép gazdaságot üzemeltessenek. A szép birtok a hazai mezőgazdaság hírvivője. Példaképek ők, akik alátámasztják, hogy szép szakma a miénk, amit nemcsak jól, hanem a szemnek és a léleknek is gyönyörűen lehet művelni! Már most elmondhatom, hogy az idei döntősökre is méltán vagyunk büszkék!
Ízelítő a birtoklátogatásokból
Évről évre hét kategóriában keresik a legszebb birtokokat. Van miből meríteni?
– Amikor elkezdődik egy új kiírás, mindig izgalommal tekintünk előre, hogy találunk-e idén is szép birtokokat, de nemcsak alapértelemben szépeket, hanem nagyon szépeket… A Jóisten szándéka biztosan a projektünk sikere, ugyanis idén is sikerült a döntőbe szavazni 21 csodás birtokot. Ezt a 21 birtokot látogattuk meg 8 nap alatt – melyeket információim szerint a következő lapszámban részletesen is megismerhetnek az olvasók –, s bizony az idén is szépen gyűltek a kilométerek a látogatás során. Köszönettel tartozom minden zsűritagnak, aki ebben a nemes munkában tevőleg vett részt, és nem utolsó sorban köszönöm a támogatóinknak, hogy segítségükkel mindez megvalósulhatott.
