Sertésvertikum: ezt az évet nem mindenki éli túl

Az afrikai sertéspestis, ami eddig felfelé hajtotta az árakat, most a mélybe taszítja. Németország elveszítette afrikaisertéspestis-mentes státuszát, és több százezer tonnányi hús ragadhat bent Európa piacán. A legszomorúbb most azon sertéstartók helyzete, akik 2019-ben leürített teleppel figyelték kollégáik gazdagodását. Lemaradtak a sertésrallyról, így most sokkal rosszabb anyagi helyzetből kell hogy rajtoljanak.

Németországban a március eleji2,04 euróról augusztus utolsó hetére 1,52 euróra zuhant az „E” osztályú sertés ára, Magyarországon pedig 2,07 euróról 1,52 euróra. Fél év alatt elveszítette az értéke negyedét a jószág. A németeknél március elején még 86,5 eurót adtak egy malacért, augusztus végén viszont csak 43,4-et: megfeleződött az ára. Szeptember 10-én Berlintől délkeletre igazolták az első sertéspestises esetet egy vaddisznóban. A hír azonnal 30 százalékos áresést eredményezett a malacok esetében, így a 38. héten az már csak 27 euró volt. Várható volt, hogy a sertés árában is hasonló mértékű zuhanás jön. Lássuk, mi történt és mi jöhet még!

 

 

Eddig nagyon ment a szekér

A 2018 nyarán Kínában kitört afrikai sertéspestisnek (ASP) eddig áldásos hatása volt az európai sertéspiacra, hiszen az EU vált az ázsiai óriás legfőbb beszállítójává. Idén az első félévben az EU 15 százalékkal még növelni is tudta sertéshúskivitelét, ezen belül a kínai kiszállítások 67 százalékkal (!) növekedtek, és elérték az 1,6 millió tonnát. Az összes uniós export 64 százaléka ide irányult. A sertésárak ennek megfelelően meredeken emelkedtek. Erre tett rá egy lapáttal az EU-ban elharapódzó koronavírus, ami március végén a pánikvásárlások miatt rekordmagasságú árakat hozott. Az árrobbanást aztán meredek esés követte: a lakosság bespájzolt, megromlott a fizetőképessége, a vendéglátóhelyek pedig hosszú hónapokra bezártak.

A grafikon az E+S osztályú félsertés átlagárát követi. Láthatjuk, hogy a zuhanás olyan mértékű, hogy júliusra az ötéves átlagnál is alacsonyabb szintre jutottunk. Június közepén ugyanis leállt a németek legnagyobb húsfeldolgozója, a Tönnies a koronavírusos esetek magas száma miatt. Az ország teljes vágókapacitásának csaknem harmadát adó cég innentől kezdve nem vette át az elkészült sertéseket, ezért megcsappant az érdeklődés a hízóalapanyag iránt is. Az árakra további negatív hatást gyakorolt, hogy Kína azonnal megtiltotta a vállalatnak, hogy szállítmányt indítson az ázsiai országba. És nemcsak a Tönnies került nehéz helyzetbe: a Westfleisch (14%-os részesedés a vágókapacitásokból), a Vion (14%) és a Danish Crown (6%) németországi telephelyei, illetve a Müller Fleisch (4%) is hosszabb-rövidebb leállásra kényszerült. Európa legnagyobbjai megtorpantak, és ez felforgatta az egész uniós piacot.

 

 

Itt a vége, fuss el véle?

Magyarországon a NAIK AKI adatai szerint augusztus végéig estek az árak, de még ekkor is a 2018-as árszint felett voltunk. Szeptemberben megindult egy áremelkedési folyamat – ezt törte derékba a német bejelentés az afrikai sertéspestis felbukkanásáról. A 38. héten 20 centes áresés következett be európai meghatározó feldolgozóinál. „Ez a mostani magas árfolyam mellett 70 forintos csökkenést jelent a magyar átvételi árakban”– mutat rá a Borotai Sertéshús Zrt. vezetője, Kiss György. A malac 27 eurós ára pedig történelmi mélypontot jelöl ki. Ez a szakember szerint arra utal, hogy megint kiszámíthatatlanná vált a piac, a sertéshizlaló már nem bízik benne, hogy három hónap múlva jobb lesz az értékesítési helyzet. Tény, hogy benne vagyunk a koronavírus második hullámában, és erre jönnek még rá az exportnehézségek. Másrészt Kína még soha nem importált annyi sertéshúst Európából, mint az idén, és nem Németország az egyetlen potenciális beszállító.

„A 20 centes áresést elvileg követnie kell a magyarországi átvételi áraknak is. Most minden ágazati szereplő abban bízik, hogy sikerül elérni Pekingnél, hogy regionális lehatárolásokat tegyen a behozatali korlátozásban. Így folytatódhatna az export, persze némi piaci átrendeződéssel. Bízunk benne, hogy néhány hét vagy hónap alatt helyreáll a rend, és addig nem Magyarországot terheli majd a fölös húsmennyiség” – fogalmaz Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

 

 

Pár nap múlva már jött a hír: Dél-Korea, Japán és Kína felfüggesztette a német szállításokat. Kína ezzel a harmadik legnagyobb beszállítójának mondott nemet: az általa importált sertéshús 14százaléka származik Németországból. A németek oldaláról pedig csaknem egy 900 millió dolláros üzlet elvesztéséről van szó. Idén csak az első félévben 380 ezer tonnányi sertéshúst szállítottak ki Kínába. Ez az ágazatuk elképesztő mértékben függ a kereskedelemtől, a kivitt áruérték 2019-ben meghaladta az 5,9 milliárd dollárt. Nyolc európai állam adja az európai sertéshús-előállítás 83 százalékát. Németország 5,2 millió tonnás termelése 23 százalékos részesedést tesz ki a teljes uniós kibocsátásból, de Spanyolország szorosan a nyomában van, 4,6 millió tonnával és 20 százalékos részesedéssel. A német ASP-helyzet a spanyolok malmára hajtja a vizet. A nagy rivális sertéslétszámban már 2015 óta az elsőnek számít Európában, most már 5 millió egyeddel többet számlál az állománya. Idén az első félévben az USA-ból érkezett a legnagyobb szállítmány az ázsiai országba, 480 ezer tonnányi sertéshús, a második a legnagyobb exportőr pedig már Spanyolország volt 455 ezer tonnával. Mivel a spanyolok feldolgozó kapacitásai korlátozottak, a franciák, hollandok és dánok is profitálni fognak a helyzetből.

 

 

A vágóhidaknak 2019 is fekete év volt

Éder Tamás kiemeli, hogy a feldolgozóiparnak már 2019 is nagyon nehéz év volt. „Magas volt az élősertésár, amit nem lehetett átterhelni a fogyasztókra. Csak az év vége felé javult a helyzet a tőkehúsok esetében, a húskészítményeknél pedig ennél is később indult meg az érdemi áremelkedés. Ez az oka annak, hogy a drágulás idén év elején akkor is folytatódott, amikor az élőállat ára már csökkenő pályára állt. A feldolgozóipar csak lassan és lényegesen alacsonyabb szinten tudja lekövetni az alapanyag árváltozását” – mondja. Magyarországon a fogyasztói oldalon az is nehezítette az árérvényesítést, hogy Nyugat-Európában a vágóhídi koronavírus-botrányok kapcsán erősen szűkült a kereslet, az időleges túlkínálatot pedig részben Magyarországon kívánták akciós hússal levezetni az érintett cégek – és erre most is nagy az esély. A járvány idején a hazai kisebb és közepes méretű vágóhidakon csökkent a vágásszám, és időszakos leállásokra is sor került. „Ezt az évet nem mindenki fogja túlélni. Ez a koncentráció gyorsulásának irányába hathat, ugyanakkor a Covid arra is rámutatott, hogy ha egy mamutcég termelése esik ki, akkor az óriási piaci zavarokhoz vezethet rövid távon. Mindent összevetve, míg termelői oldalon a 2019-es év kedvező volt – hisz a tenyésztők számára messze az ötéves átlagár feletti árakat hozott –, addig a feldolgozóipar fekete évet zárt, amit idén egy kisebb konszolidáció követett. A jövő az ASP miatt most teljesen bizonytalanná vált.”

„Persze mi is éreztük, hogy abnormális, ha az élő sertés kilója 420440 forint. Aggódtunk is, hány feldolgozó megy tönkre, hány termelőt nem fizetnek majd ki. De azt is láttuk, hogy a vágóhidak mindent megpróbálnak, hogy tovább adják az őket sújtó piaci nehézségeket” – jegyzi meg Kiss György. Előny annál, aki termelni tudott 2019-ben.

 

 

„Míg a vágóhidak kínlódtak, a termelők stabilan termeltek. Az elsők között kaptak átmeneti támogatást is a koronavírus okozta gazdasági veszteségek miatt, most pedig ismét telepkorszerűsítésre pályázhatnak. A fejlesztések tulajdonképpen már a PRRS-mentesítés kapcsán megindultak, majd az afrikai sertéspestis okozta veszély is kikényszerítette a modernebb, higiénikusabb telepműködést. Sok gazdaság épp állománycserét végez, és azon dolgozik, hogy hatékonyabban működjön, tartani tudja a piaci pozícióit” – jegyzi meg Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója. „Ez szépen hangzik, de sokak számára a lehető legrosszabbkor jött a PRRS-mentesítéssel járó telepürítés. Azok sem jártak jól, akik egy korszerűsítés kapcsán cseréltek állományt. Nem volt eladható hízójuk, árbevételük a magas árak idején, ugyanakkor az újrainduláshoz szükséges malacok értéke az egekben járt. Mostanra harmadára esett a malac ára, de kérdés, kinek mennyi pénze marad az ólak feltöltéséhez?” – teszi fel a kérdést a Boratai Húsnál Kiss György. Szerinte a válság meg fogja rostálni a termelői oldalt is. Akik viszont jó ütemben fejlesztettek, ütésállóbbakká váltak. A szakember szerint a termelők java nem herdálta el a 2019-ben felhalmozott profitot, hanem a kedvező anyagi helyzetet kihasználva – és élve a megnyíló támogatásokkal is –fejlesztésekbe kezdett, előre menekült. Fitos Gábor még két fontos dologra hívja fel a figyelmet: „Durva becsléssel nagyjából 15 százaléknyi import malacra szorul a magyar hizlalás, nagyságrendileg hét-nyolcszázezer fiatal állat kerül be évente az országba. A Covid megmutatta, mennyire fontos a saját alapanyag-ellátás. Reméljük, a mostani telepkorszerűsítési pályázat kapcsán több kocatelep épül majd, ami kiválthatja az importot. A járvány arra is rávilágított, hogy ebben az exportorientált ágazatban is szükség van a hazai fogyasztókra. Életbevágó, hogy a magyarok kiálljanak a vásárlásaikkal a hazai termelők mellett.”

Ami most jön, az nagy próbatétel lesz a tudatos vásárlóknak is. Kiderül, kinek nagyobb a szíve és kinek a pénztárcája. És mindennek azonnali hatása lesz a teljes sertésvertikumra.

Gönczi Krisztina