Merre tovább, sertéságazat?

Erre a kérdésre többféle válasz is született az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) budapesti konferenciáján. Az előadók a sertéshús-előállítás hatékonyságának növelését, az új technológiák széleskörű alkalmazását, a belföldi sertéshúsfogyasztás ösztönzését, ernyőmárka létrehozását nevezték meg többek között olyan feladatnak, ami javulást hozhat az ágazat számára.

Az ágazat értékelése

A 150 milliós európai állományhoz képest a 2,8 millió magyar sertés elenyésző, ezért nem mi diktáljuk a feltételeket, szabályokat a piaci versenyben. Tavaly, az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése miatt az exportpiacunk 1/3-át, értékben 41%-át veszítettük el, külkereskedelmi szempontból 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak. Némi gyógyírt a belföldi kereslet 10%-os bővülése adott, amire továbbra is érdemes alapozni, mert Magyarországon évek óta nő a vásárlóerő, ezért „koncentráljunk a hazai piacra” – hangsúlyozta Dr. Feldman Zsolt, az AM államtitkára (képünkön).

Kampány a belföldi fogyasztás növeléséért

Ondré Péter, az AMC ügyvezetője a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampányaik közül kiemelte, hogy céljuk az ASP miatti exportkiesést a belföldi fogyasztás bővítésével ellensúlyozni. Ezért szerveznek élelmiszerbolti kóstoltatásokat, illetve országszerte rendezvényeken, sajtóban is az egészséges magyar sertéshús fogyasztására irányítják a figyelmet.

Harc a sertéspestissel

A kór hazánkban szerencsére csak a vaddisznókban van jelen – hangsúlyozta előadásában Bognár Lajos. Az AM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára rámutatott: a nagy ragályozó képességű vírus okozta fertőző betegség Grúziában jelent meg először, s mára hazánkban a romániai fertőzések jelentik a legnagyobb veszélyt. A vírus ellen még nincs vakcina, így csak megelőzéssel lehet védekezni: az állategészségügyi szabályok betartásával, a fertőzést terjesztő vaddisznók számának csökkentésével. Hazánkban továbbra is mindent meg kell tenni, hogy a fertőzés ne terjedjen át a házisertésekre, mert csak így számíthatunk külföldi piacainkat visszaszerzésére.

Négy millió sertés volt 15 éve

Az uniós csatlakozásunkkor még 4 millió sertés volt Magyarországon, és nettó exportőrök voltunk – idézte fel Menczel Lászlóné. A VHT titkára emlékeztetett: Az évtized második felére nettó importőrré vált hazánk, a hazai termelőktől az ország ellátása a felére csökkent, a magas (27%-os) áfa miatt nőtt a feketekereskedelem. 2014 elejétől az élő- és hasított sertés áfáját a kormány 5%-ra csökkentette, ennek hatására tisztult az élőállatok piaca, nőtt az élősertések felvásárlása, és az állomány 3 millió fölé emelkedett. 2016-ban a tőkehúsok áfájának csökkentése a kereslet jelentős növekedését hozta, mert a kereskedelmi láncok a 22%-os áfacsökkentést teljes egészében eljuttatták a fogyasztókhoz. Tavaly az ASP megjelenésével ismételt árcsökkenés történt, miközben jelentősen drágult a takarmány és munkaerő. Menczel Lászlóné osztrák példa alapján olyan börze létrehozását javasolta, ahol a termelők összefogásával egységesíthetnék az eladási áraikat.

Az olasz piac sem bevehetetlen

Hollósy Tibor, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökhelyettese pozitív példaként említette, hogy kiváló alapanyagból készült, szépen csomagolt terméket (főtt sertéssonka) még a telített olasz piacon is lehet értékesíteni. Szorgalmazta továbbá egy olyan ernyőmárka létrehozását, amellyel a magyar sertéshúsból készült termékek egységesen jelenhetnének meg a külföldi piacokon.

Magyar sertéshúst a közétkeztetésbe!

A kerekasztal beszélgetésben Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke kifogásolta, hogy a magyar közétkeztetésben többségében spanyol és német sertéshúst használnak fel, mert a jogszabályok engedélyezik a fagyasztott termékek használatát.

El kellene érni, hogy a több ezer kilométerről szállított fagyasztott áru helyett jól nyomonkövethető, biztonságos magyar sertéshúst fogyasszanak gyermekeink a menzákon – hangsúlyozta Horváth István.

Kristóf Imre

Tartalom közti banner a cikk végére
no