Nem az időjárás, nem is kizárólag a termés dönti el ma a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét, hanem a világpolitika, az inputpiac és a kereskedelmi bizonytalanság együttese – ez volt a Portfolio Agrárium konferencia egyik legerősebb üzenete.
A fórumon többször elhangzott: a gabonapiacot ma szinte minden mozgatja, csak maga a gabona nem. A résztvevők szerint a kalászosoknál továbbra is jelentős a készletnyomás, miközben a kukoricapiac helyzete ennél jóval árnyaltabb. Konkrét adatként hangzott el, hogy a világ búza-átmenőkészlete mintegy 270 millió tonna, a tavalyi globális búzatermés pedig elérte a 840 millió tonnát. Elhangzott az is, hogy a világban a kalászos gabonákból az előző évhez képest 18–20 millió tonnával több termett, ami önmagában is lefelé nyomja az árakat.
Erre rakódik rá a Közel-Kelet bizonytalansága. A beszélgetés résztvevői a Hormuzi-szoros térségét nevezték az egyik legnagyobb kockázati pontnak, mivel a konfliktus nemcsak az energiaárakra, hanem a műtrágyapiacra is közvetlen hatással lehet. Az egyik megszólaló szerint a gazdák jól tették, hogy a műtrágya-beszerzések jelentős részét már korábban lezárták, mert aki most maradt ki, az könnyen magasabb árakkal szembesülhet.
A kerekasztal-beszélgetések másik fontos tanulsága az volt, hogy a növénytermesztés „lassú reagálású rendszer”: amit a gazda elvetett, megvásárolt, leszerződött, azon év közben már alig tud érdemben változtatni. Egy-egy nagyobb gazdaság számára ez különösen komoly gondot fog most jelenteni, 50 ezer hektár feletti méretben már határozottan nem lehet improvizálni, ott a beszerzéstől a vetésszerkezetig mindent előre kell ütemezni.
A konferencián ezért többen is arról beszéltek: 2026-ban annak lehet nagyobb esélye nyereségesen termelni, aki nemcsak a táblát látja, hanem a világpiacot is. Mert most már nem az a kérdés, hogyan sikerül a termés, hanem az is, hogy mire ébred a gazda másnap a tőzsdéken, az energiapiacon vagy éppen egy háborús front hírei között.
Agrárágazat Tudástár: Gabona-átmenőkészlet – A betakarítási időszakok között raktáron maradó gabonamennyiség, amely meghatározza a világpiaci kínálat nagyságát; magas készletszint esetén erős készletnyomás alakulhat ki, ami lefelé hat a terményárakra.
