Nagy áremelés nélkül kivérezhet a húságazat

Több sebből vérzik a húságazat. A takarmányok és az energiahordozók jelentős drágulása mellett a járvány okozta piaci hintázást, a baromfi- és sertésbetegségek hatásait már nem tudja benyelni a termékpálya. A hús- és tejtermékek jelentős növekedése következhet.

 

Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

Világszerte áremelés

Az állattartás legnagyobb költségtétele, a takarmányok ára az utóbbi hónapokban világszerte 30-50 százalékkal drágult. A gabonák, fehérjenövények, aminosavak drágulásának hatása nemcsak az állattartókra, hanem vágóhidakra és a (tej-)feldolgozókra is nyomást gyakorol. Ez már a közeljövőben világszerte, így Magyarországon is a hús- és tejtermékek kiskereskedelmi árának emelkedéséhez és tartósan magasabb szinten maradásához vezethet – jelezte előre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a napokban. Ekkora költségnövekedést ugyanis a termékpályák szereplői nem tudnak elosztani egymás között. Különösen akkor, amikor az energiahordozó- és üzemanyagár-növekedés mellett még az árfolyamváltozások okozta költségnövekedés is növeli a kiadásaikat.

 

Grafikon: Gönczi Krisztina/MezőHír

 

Drágább a premix is, olcsóbb a hús…

A sertéshús-piacon további komoly probléma a termelői oldalon, hogy miközben a költségek nőttek, például a vágósertés termelői ára a tavalyihoz képest kétharmadára esett (640 forintról 425-re, hasított melegsúlyban). Jelentős, általában bő 30 százalékos az áresés a nyers sertéshúsok feldolgozói áránál is: a csontos sertéshúsért 35, a szalonnás-bőrös húsért, a karajért és a combért 30 százalékkal fizet kevesebbet a piac – áll az Agrárközgazdasági Kutatóintézet jelentésében. Ezzel az E-kategóriás vágósertésárakban hazánkban tapasztalható a legnagyobb árcsökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest, bő 30 százalékos visszaeséssel. Közben csak a hízótáp (I.) 10 százalékkal kerül többe, mint tavaly, amikor egy tonnáért még nem 90, hanem 80 ezret kellett fizetni. Március elsején további táp- és premixár-növekedés következett be.

 

Forrás: AKI

 

Marhahúspiac

Nagy mozgásokat produkál a marhahúspiac is. Brazíliában a szarvasmarha ára (ottani pénznemben) 50 százalékkal nőtt 2021 januárjában a tavalyihoz képest. Ezt egyrészt a kivitel 2 millió tonnás, azaz 8 százalékos bővülése hajtja, amit a kínai kereslet generál – a brazil kivitel oda 150 százalékkal nőtt 2019 óta. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 10 százalékkal nőtt 2020-ban az azelőtti évihez képest – igaz, a behozatal még nagyobb arányban, 14 százalékkal nőtt. Némileg javult a külkereskedelmi mérleg a marhahúsok terén: a kivitel 3 (értékében pedig 7) százalékkal, míg a marhahúsimport nagyságrendje 6 százalékkal csökkent.

 

Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán