Most ésszel vagy kényszerrel zöldítünk?

A növényi részekkel való talajszerkezet-javítás nem új keletű, az ökológiai szemlélet elterjedéséhez mégis a hatósági, leginkább a támogatási közreműködés járult hozzá leginkább a közelmúltban. Pedig az okszerű talajgazdálkodást őseink is tudták és alkalmazták már.

Mit várunk?

Elsősorban gazdasági megtérülést, valamint nagyobb hatékonyságot várunk minden technológiai változtatástól. A helyesen összeállított zöldítéssel egy lazább talajszerkezetet kapunk, különösen, ha mélyreható gyökérzetű fajt is tartalmaz a keverékük. A gyökerekkel átszőtt talaj vízmegtartásban is hálás lesz nekünk következő évben, száraz, de vízzel átitatott esetben is. A talaj szervesanyag-tartalmának növelésével pedig gazdagodik a talajéletet, az elhaló gyökérzet táplálékot biztosít a talajmikrobák számára. És akkor még nem beszéltünk a gyomelnyomásról, erózióvédelemről, beporzást segítő fajok megmentéséről, semmi hosszú távú pozitívumról (sőt a várt támogatási összegről sem)…

Semmi sem fekete vagy fehér

A Lajtamag a zöldítés terén Magyarországon legnagyobb múlttal és saját kutatás-fejlesztéssel rendelkező családi tulajdonban levő cégcsoport. Több évtizedes tapasztalata szerint sokat emlegetett optimális talajállapot elérése a termelő részéről odafigyelést, kísérletezést és nem utolsó sorban hajlandóságot követel meg. A rendelkezésre álló technológiák – jelen esetben vetőmagkeverékek – nem egyformán alkalmasak az ország különböző tájain, más-más talajállapot mellett, más lesz az eredmény egy humuszban gazdag területen, mint a homokos Dél-Alföldön. Tehát a tökéletes talajállapot eléréséhez kísérletekre, tapasztalatokra, valamint a termelő és a keveréket összeállító közötti kommunikációra van szükség.

A zöldtrágyázás viszont csak abban az esetben képes növelni a talaj tápanyagtartamát, ha a zöldítésre használt fajok között pillangósvirágú (hüvelyes) növények szerepelnek. Ezek a fajok azok, melyek a velük szimbiózisban élő baktériumok révén ténylegesen képesek a légköri nitrogénmegkötésére, ami majd a következő kultúrnövény számára elérhetővé válik. Ilyen lehet a régen ismert, közben néha elfelejtett csillagfürt, különösen savanyú, homokos, vagy mészben szegény talajokon. A felhasználható fajok köre persze ettől sokkal bővebb, a zöldítési rendeletben szereplő lóbab, szegletes lednek, takarmánybükköny, alexandriai here; fehér, sárga és kék virágú csillagfürt; somkóró, perzsa here, vörös here, fehér here, korcs here, szöszös bükköny, bíborhere, pannon bükköny és takarmány baltacim is ide sorolható.

Mi is volt az eredeti cél?

Ha a döntés megszületett, zöldtrágyázni fogunk, számos technológiai, már-már taktikai szempontot is figyelembe kell vennünk, amiből a legfontosabb az eredeti célunk: a talajjavítással a leendő kultúránkban jobb terméseredményt elérni, és itt a leendő kultúrán van a hangsúly! A másodvetésnek ugyanis 60 napig a táblán kell maradnia, és nem gátolhatja az utána következő kultúra elvetését, tehát a vetésidőhöz kell illeszkednie a másodvetésű fajok kelési tulajdonságainak, fejlődési erélyének. De a keverékben szereplő fajok megválasztásánál arra is figyelni kell, hogy sem a megelőző, sem a következő kultúrával ne legyenek közös betegségeik, kártevőik.

A Lajtamag Kft. magyar, családi tulajdonban lévő vetőmag-előállító, termeltető és forgalmazó vállalat, ahol már akkor is a zöldítést kutatták, amikor az uniós támogatásokról nem is álmodhattunk. Ugyanis Seiwerth Gábor, a cég alapító-tulajdonosa a kezdetektől szívügyének tekintette a talajjavításnak ezt a haladó szemléletű, ökológiai módszerét. Gyermekei, Seiwerth Anna és Márton mint a Lajtamag cégcsoport tulajdonosai, és teljes csapatuk azóta is aktív kutatás-fejlesztéssel és innovatív termékkínálattal állnak a szakma és a teljes agrárium rendelkezésére a zöldítés területén is.