A napraforgó színvonalas terméséért és jó minőségéért

A napraforgó a legolcsóbban előállítható olajosnövényünk, 700 ezer hektár körüli (bár csökkenő) termőterületével még mindig beelőzi a repce- és szójatermesztés volumenét. A termesztési kedvet azonban az ingadozó ár mellett a tápanyag-utánpótlás sikere és a vele szorosan összefüggő növényvédelem szükségessége is befolyásolja.

Káliumigény

A napraforgónak kálium iránti igénye különösen magas. A vegetációs időben egy jól fejlett állomány képes 300-400 kg K2O-t is felvenni hektáronként. Mindez kálium-hatóanyagban(!) értendő. Ennek nagy része ahhoz szükséges, hogy a növény a nagy levélfelületét, ill. szárrészét kinevelje, és csak kisebb része, kb. 80 kg/ha K2O fog a kaszattermés képzésére fordítódni.

Ha optimális káliumellátásban részesítjük az állományt, sokkal jobb lesz a vízgazdálkodása és a szárazságtűrő-képessége. Gondoljunk csak bele az elmúlt évek aszályos heteibe, milyen jól jött volna, ha a napraforgó jobban ki tud tartani! Továbbá, a káliummal jól ellátott napraforgó sokkal ellenállóbb a betegségekkel szemben, és nagyobb a szárszilárdsága is. Ezzel megteremthető a magas termés alapfeltétele. A kálium emellett több olyan enzimet is aktivál, melyek az olajképzésért felelősek, így végül magasabb lesz a kaszattermés olajtartalma.

A napraforgó egyértelműen a kloridérzékeny növények közé tartozik, ennek megfelelően kívánatos a számára, hogy már a vegetáció kezdetétől szulfáttartalmú vagy legalábbis szulfátalapú műtrágyát kapjon. A tavasszal kijuttatott kloridos műtrágyák kissé fékezik a növekedését, termésképzését és olajtartalmát.

A kén és a magnézium szerepe az olajtartalom növelésében

Kén. A napraforgónak közel azonos a kénigénye, mint a repcének, a maga 40-50 kg S/ha-ral (elemi kénben számolva). Ez a magas kénigény természetesen hozzájárul ahhoz is, hogy a kijuttatott nitrogéntrágya hatékonyabban hasznosul. Természetesen pozitív hatással lesz a termésmennyiségre is. A kénnek emellett fontos szerepe van a zsírok, olajok képződésében, így számíthatunk magasabb olajtartalom elérésére.

1. Magnéziumhiány napraforgón
2. Bórhiány napraforgón

Magnézium. Egy jól fejlett állomány rövid idő alatt 50-70 kg magnéziumot vesz fel hektáronként, MgO-ban kifejezve. Ez a mennyiség a napraforgó leveleinek hosszú ideig biztosítja az asszimilációs tevékenységét, ill. az itt megtermelt szénhidrátok elszállítását a magtermésbe, növelve ezzel az ezerszemtömeget, végső soron pedig a termést.


1. Bórhiány napraforgón
2. Káliumhiány napraforgón
3. Foszforhiány napraforgón
4. Nitrogénhiány napraforgón

Bór és mangán. A napraforgónak viszonylag nagy a bórigénye. Ha a bór már a kezdeti növekedéskor jelen van a magnéziummal együtt, akkor kiváló gyökérrendszert tud a napraforgó kinevelni, és ezáltal a nagyobb gyökérfelületen keresztül később is több vizet és tápanyagot tud felvenni. A bór nemcsak a talaj alatti, hanem a talaj feletti részek növekedését is segíti. Hiánya – bár kevés kell belőle – nagyban megmutatkozik; pl. deformált virágképződmények jelennek meg, és így később megfelelő termés sem tud kialakulni.

A mangán egyrészt a fotoszintézis szabályozásában játszik szerepet. Fokozza a növény asszimilációs teljesítményét, és ezáltal pozitívan hat a termésre. De nemcsak a fotoszintézist szabályozza, hanem a zsírsavak képzését is, így a mangán kijuttatásával magasabb olajtartalmat lehet elérni.

Magnéziumhiányos területeken kieserit kijuttatását javasoljuk a kén és magnézium pótlására, mellyel 25 kg/ha magnéziumot (MgO-ban kifejezve) és 20 kg/ha ként (elemi kénben kifejezve) juttatunk ki az állományra 1 q/ha dózis alkalmazása esetén. Emellett természetesen nem elhanyagolható a levélen keresztüli pótlás, főleg az aszályosabb időszakokban, mivel szárazságban akadályozott a magnézium talajon keresztüli felvétele. Ezekben az időszakokban a keserűsós permetezés termés-meghatározó szerephez jut. Savanyú homoktalajokon végzett kísérletekben a termésből és az olajtartalomból számított hektáronkénti olajhozam átlagosan 38%-os mértékben, 0,3 t/ha-ral növekedett a magnézium-szulfátos permetezés hatására.

Keserűsó 10 kg/ha-os permetezésével igen jó hatásra számíthatunk. Ha a legjobb hatást szeretnénk az említett levéltrágyától, akkor a következőképp alkalmazzuk: ugyanezzel az említett 10 kg/ha-os permetlével (min. 200 l vízhez adagolva, a több víz még jobb, ettől kevesebbel semmiképpen sem) első kezelésként nyolcleveles állapotban juttassuk ki, ekkor már van elegendő levélfelület, majd a második kezelést változatlan dózissal a virágrügyek megjelenésére időzítsük.

Mivel napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a költségtakarékos, kis ráfordítással járó, hatékony termesztési eljárások iránt, ezért jó szívvel ajánljuk ezt a fent említett permetező trágyázást, melynek óriási előnye, hogy a növényvédelmi munkákkal összekapcsolható, így alig jár költségnövekedéssel. A keserű̋só kiválóan alkalmas erre a célra, mert kitűnően, maradék nélkül oldódik, és a legtöbb növényvédő szerrel keverhető, így azokkal együttesen kijuttatható. Vele 10 kg/ha-os adagot számolva 1,6 kg/ha magnéziumot (MgO-ban kifejezve) és 1 kg/ha ként (elemi kénben számolva) tudunk pótolni. Természetesen a levéltrágyázás csak kiegészítés, nem pótolja a talajon keresztüli tápanyagpótlást, amivel nagyságrendekkel több hatóanyagot tudunk kijuttatni.

Dr. Zsom Eszter
zsom.eszter@t-online.hu

Tartalom közti banner a cikk végére
no