A napraforgó vírus- és fitoplazmás betegségei

Borítókép

A napraforgó hazánkban a legjelentősebb, étolajat adó növény. Hazai jelentőségét bizonyítja, hogy a legfontosabb olajnövényünk területe az utóbbi időben meghaladta a 600 ezer ha-t, és ezzel a búza, a kukorica és az árpa után a legnagyobb terület foglalja el. Jelentősége napjainkban az egészséges táplálkozásban egyre nagyobb, mivel olaja 85-91%-ban telítetlen zsírsavakat tartalmaz.

Rekordjaink

Az utóbbi időben a vetésterülete jelentősen emelkedett, a korszerű hibridek és agrotechnika elterjedésével pedig nőtt a termésátlag is, ami elengedhetetlen feltétele a gazdaságos napraforgó-termesztésnek. A világ napraforgó-termesztését tekintve megállapítható, hogy Magyarország eredményei kiemelkedőek. Hazánknál jobb eredményt csak Franciaországban értek el, ahol a világ legnagyobb hektáronkénti átlagtermése a korszerű hibridek használata mellett a precízen kidolgozott és alkalmazott komplex termesztés-technológia eredménye. Az elmúlt négy év igazán eredményes volt Magyarországon a napraforgó termesztése szempontjából, de a 2016-os év kiugró eredményeket hozott, mivel az 1,88 millió tonnás termésmennyiség mellett elért csaknem 3 tonnás hektáronkénti termésátlag világrekordnak számított.

Hasznosítása

A hazai vetésterület egyre nagyobb részét teszi ki a magas olajsavas napraforgó, amely 2017-ben a termőterület valamivel több mint 15%-át foglalta el. A magas olajsavas napraforgóból készült olaj magasabb hőstabilitással rendelkezik, tovább eltartható, és az ilyen típusú olajjal készített ételek egészségesebbek a pálmaolajhoz viszonyítva.


1. kép Mechanikai átvitel útján fertőzött napraforgón a napraforgó gyűrűs mozaik betegség tünete fiatal növényen

A növényiolaj-gyártás mellett újra növekszik az olajnövények bioenergia-termelésben való használata. A magasabb olajsavtartalom előnye, hogy biodízel előállítására is alkalmasabb a növény. Ennek köszönhetően a feldolgozóipar és az olajgyártók is folyamatos keresletet biztosítanak iránta. A beltartalmi értékek mellett az is szerepet játszott a napraforgó térhódításában, hogy jól alkalmazkodik a gyengébb talajokhoz, illetve a száraz, meleg időjárási viszonyokhoz is.

Növényvédelem

A napraforgó hagyományos betegségei mellett (peronoszpóra, szürkepenész, fehérpenészes szár- és tányérrothadás) számos új napraforgó kórokozó lépett fel (Diaporthe, Phoma, Macrophomina, Alternaria spp.). A napraforgóban a vírusok gyakorlatilag elhanyagolható károkat okoznak. A vírusbetegségek közül csak néhányat említünk meg.

A napraforgó gyűrűs mozaik betegsége

A napraforgó gyűrűs mozaik betegségét több országban napraforgó mozaik vírusként írták le. Bár hasonló tünetet több vírus is előidézhet, azonban leggyakrabban az uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus) a fő kórokozó. A betegség ritkán fordul elő, Magyarországon az 1990-es évektől ismert. Tünete: a fiatal napraforgó levelein kezdetben mozaik tünetek és később klorotikus gyűrűk jelennek meg (2. kép). A fertőzött növények kisebbek, gyakran a levélnyélen és a száron keskeny világosbarna csíkok jelennek meg. A vírus terjedése: a vírus mechanikailag átvihető (1. kép), bár a szövetnedvben gyorsan elveszíti fertőzőképességét. Levéltetvek útján is terjed. A vírus széles gazdanövénykörrel rendelkezik.


2. kép: Napraforgó gyűrűs mozaik betegsége idősebb növényen


3. kép: Napraforgó klorotikus-nekrotikus levélgöndörö-dés betegség által okozott növény deformációs tünet

A vírus partikulum izometrikus, 28 nm átmérőjű. Víruskimutatás: lágyszárú növényeken végzett biológiai teszteléssel. Lokális gazdanövénye a Chenopodium quinoa., szisztémikus gazdanövénye a Nicotiana benthamiana, a N. glutinosa, a N. tabacum; ELISA teszttel.

Védekezés: vírus elleni rezisztenciára nemesítés, levéltetvek elleni védekezés.

Napraforgó klorotikus-nekrotikus levélgöndörödés

A betegséget előidéző kórokozó: dohány csíkosság vírus (tobacco streak virus). A betegséget először Hollandiában írták le, majd ezt követően kimutatták Ausztráliában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Indiában is. Dél-Indiában 1997 és 1999 között járványszerűen lépett fel és 90%-os termésveszteséget okozott. Hazai előfordulására nincsenek adatok.

Tünetek: a fertőzött növények levelei klorotikusan elszíneződnek és göndörödnek, deformálódnak (3. kép). A vírus a fertőzés helyétől kindulva a vaszkuláris szövetekben terjed és hervadást majd az egész növény pusztulását idézi elő. Az okozott kár mértéke nagymértékben függ a növény fenológiai állapotától és fertőzés idejétől. A növény korai stádiumában való fertőződése a napraforgó pusztulását okozza. A növekedési stádiumban történő fertőzés levél deformációt és a tányér méretének csökkenését, sőt a növény pusztulását is okozhatja (4. kép).


4. kép: A vírus által előidézett deformáció és növény pusztulás

5. kép: Aster yellows phytoplasma tünet napraforgón

Átvitel: a vírus mechanikailag könnyen átvihető. Levéltetvekkel nem, elsősorban tripszekkel terjed. Átviteli szempontból a Frankliniella spp. és a Thrips tabaci fajoknak van szerepe. Víruskimutatás: lágyszárú növényeken végzett biológiai teszteléssel. A vírus tesztnövényei a Chenopodium quinoa., és a Gomphrena globosa. A Nicotiana tabacum lokális és szisztemikus nekrotikus gyűrűkkel reagál; ELISA teszttel. Védekezés: vetőmagcsávázás szisztemikus inszekticidekkel. Gyomnövények és a tripszek elleni hatékony védekezés.

A napraforgó fitoplazmás betegsége

A kórokozó az (Aster yellows phytoplasma), amely 1 μm méretű baktériumszerű (Procariota) szervezet. A gazdanövény floém szöveteiben van jelen, és a rostacsöveken keresztül terjed a növényben. Gazdanövényköre igen széles, a lágyszárú növények 18 növénycsaládjának mintegy 300 faját fertőzi, köztük a napraforgót is. Napraforgón a tünet változó, függ a fertőzés idejétől, a növény fenológiai állapotától és a hőmérséklettől. Gyakran a levelek klorózisát, a növények törpülését és deformációját idézik elő. Napraforgón előfordulhat a virágelzöldüléses tünet, valamint a sziromlevelek helyén zöld levélképződmények megjelenése (5. kép). A betegséget a kabócák terjesztik. A betegség hazai előfordulására nincs adat, de nem kizárt. A kabócák felszaporodásához kedvező időjárás fokozza a fertőzési veszélyt.

A fitoplazma elleni védekezés nagyon körülményes. A vetőmagtermesztés esetén célszerű a tünetet mutató növények és gyomok eltávolítása a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása céljából, valamint a vektorok elleni védekezés szegélypermetezés formájában.

Dr. Pocsai Emil

Tartalom közti banner a cikk végére
no