Növeljük a megújuló energiaforrások alkalmazását!

A Föld napjához kapcsolódva kiemelt figyelmet kap a bolygó természeti környezetének megóvása: ehhez az agrárium a megújuló energiaforrások használatával járulhat hozzá. A magyarországi mezőgazdaságban egyre inkább teret nyer a nap-, a szél-, a geotermikus energia, illetve a biomassza alkalmazása.

A Föld védelméhez az agrárium a megújuló energiaforrások felhasználásával járulhat hozzá. Megújuló energiaforrásnak számít olyan közeg vagy természeti jelenség, amik emberi időléptékben képesek megújulni, mint a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza vagy a geotermikus energia.

A szélerőművek segítségével termelt villamos-energiával többek közt a kutak és tavak vízkezelésénél szerepet kaphatnak a szélkerekek. A mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák, a betakarítás idején pedig – szárazabb gabona esetében – csökken a mesterséges szárítás költsége. A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot.

Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani, és jelentős a biogáz előállítási potenciál is. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki, és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.

Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik. Az első, termálvizet használó hajtató-kertészetek az 1960-as években jöttek létre, és ekkor készült Magyarországon a legtöbb termálkút is. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja. Ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke, olvasható a NAK oldalán.

 


 

 

Tartalom közti banner a cikk végére
no