A lineár a kedvenc, de kevesebbet öntözünk, mint lehetne

A lehetséges terület felén a lehetséges mennyiség töredékét öntözzük ki a földjeinkre.

 

Van megye, ahol 200 hektárt sem öntöznek

A vízjogilag engedélyezett öntözhető területek (178 217 ha) háromnegyede az Alföldön található. A legtöbb ilyen Jász-Nagykun-Szolnok (35 139,9 ha) és Békés megyében (31 025,6 ha) található, míg a legkevesebb Nógrád megyében, ahol a 200 hektárt sem éri el a legálisan öntözhető terület. Így nem csoda, hogy az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség (530,6 millió m3) háromnegyede szintén az Alföldre esett. Az Alföldön az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyei átlaga 65 millió m3.

Országosan az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyénként átlagosan 26,5 millió m3 volt. Négy megyében (Nógrád, Zala, Veszprém, Vas) ennek a tizedét sem érte el. Ugyancsak a potenciális szint alatt alakult a kiöntözött vízmennyiség is: a gazdálkodók 77 306 hektáron 87,5 millió m3 vizet használtak fel. A megöntözött terület 80,4 százaléka az Alföldön található, ahová a kijuttatott vízmennyiség 85 százaléka jutott – összegezte az Agrárközgazdasági Intézet.

 

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

Esőztetés és elárasztás

Az öntözött terület közel 90 százalékát tavaly is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, felszín alattival pedig csupán 11 százalékát (ez ugyan a 2019-es érték kétszerese, de a növekedés oka az adatszolgáltatói kör bővülése). A legnépszerűbb megoldás természetesen továbbra is az esőztető öntözés: a megöntözött területek 88,5 százalékán (49 095 hektáron) ehhez folyamodtak, és ehhez a legelterjedtebb kiadagolási mód a lineár öntözőberendezés (62,6 százalék). Csévélődobos öntözőberendezést a megöntözött területek 18 százalékán, körforgóst pedig 11 százalékán használtak a termelők. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1 százalékán használtak 2020-ban. A gazdálkodók a kiöntözött vízmennyiség közel kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 42 százalékát lineár öntözőberendezéssel, 12 százalékát csévélődobossal és 11 százalékát körforgó rendszerűvel (8. ábra). A jellemzően rizsföldeken használt árasztó öntözés az összes kiöntözött vízmennyiség 32 százalékát adta.