Ez a megoldás, ha a vegyszerezés már nem fenntartható

A Föld népességének növekedésével egyre intenzívebbé válik a mezőgazdasági termelés. A növekvő igényeket kiszolgáló növénytermesztés a gazdasági nyomás hatására átalakult, a vetésforgó lecsökkent, sok helyen monokultúrás művelési mód alakult ki. Vélhetőleg ennek következményeként is a mezőgazdasági kártevő rovarok elszaporodtak, a növénykórokozók elterjedése felgyorsult, gyakoribbá váltak a jelentős terméskiesést okozó járványok. A problémák felerősödése maga után vonta az egyre növekvő volumenű kémiai védekezést. A természet válaszreakciójaként megjelentek a kemikáliákra toleráns és rezisztens gyomnövények, kártevők és kórokozók.

Káros mellékhatások

Egyes növénykórokozó gombák toxintermelése súlyos egészségügyi problémákat vet fel, ugyanis a termelt mérgek egy része az élelmiszerek feldolgozása során sem bomlik el, és bekerülhet az alapvető élelmiszerekbe, illetve a haszonállatok takarmányába is. A növekvő peszticid-felhasználásnak azonban további káros mellékhatásai is vannak. A talajba kerülve szegényítik annak mikroflóráját, elpusztítva az életközösség azon tagjait is, amelyek a haszonnövények fejlődése szempontjából fontosak.

A fenntartható megoldás még tartósabb is!

Éppen ezért a fenntartható mezőgazdasági termelés a vegyszerek felhasználásának fokozását nem teszi lehetővé, így környezetvédelmi, gazdasági és toxikológiai szempontból egyaránt cél a peszticidek használatának csökkentése és más, alternatív, környezetbarát, ám hatásos megoldások keresése. A mezőgazdaságban a legnagyobb károkat a rovarok mellett kétségtelenül a növénykórokozó gombák okozzák. A növényi betegségek több mint 60%-át gombák fertőzésére vezethetjük vissza.

1. kép Kukoricafuzáriózis, a kukorica egyik legjelentősebb betegsége

Napjainkban a gombás betegségek elleni védekezés legelterjedtebb módja a kémiai növényvédelem. A növényvédő szerek nagy része egy ponton ható, azaz a kórokozó életfolyamatainak egy adott funkcióját képes gátolni, és ezért a szelekciós nyomás gyorsan rezisztens patogén-törzseket választ ki, melyekkel szemben a továbbiakban a kemikáliák alkalmazása hatástalan marad (pl. a strobilurin-származékok). Ezért a peszticidek alkalmazása mellett egyre fontosabbá válik a biológiai védekezés, mely nem környezetet szennyező, valamint hatása sokkal tartósabb, mivel nem egy ponton ható. Ide tartozik többek között a kórokozókkal szemben ellenálló növények nemesítése, természetes ellenségekkel történő védekezés, az antagonista és hiperparazita (parazitán élősködő) szervezetek felhasználása. Utóbbiak a természetben előforduló tápanyagverseny, mikroszervezetek által termelt gátló anyagok, antibiotikumok, sejtfalbontó enzimek kiválasztása révén képesek gátló hatást kifejteni. A biológiai védekezés jelentős részét képezi az antagonista hatású talajlakó baktériumok keresése és felhasználása.

2. kép Kalászfuzárium tipikus tünetei

Több legyet egy csapásra

2012-ben nemzetközi felmérést végeztek, melynek alapján a növénypatogén gombák gazdasági fontossága között felállítottak egy rangsort. A lista alapján világszerte jelentős problémát okoznak „a Fusarium-fajok” (1-2. kép), melyek toxintermelésük miatt központi kérdéssé váltak a növénytermesztésben. E patogén gombafajok közös tulajdonsága, hogy a talajból vagy a talajba forgatott növényi hulladékból „támadnak”, a termőföldbe kerülve onnan gyakorlatilag kiirthatatlanok, monokultúrában és ültetvényeken állományuk gyorsan felszaporodik. Antibiotikus és antifungális hatású anyagokat számos talajlakó baktériumtörzs termel (pl.: Bacillus, Pseudomonas, Streptomyces), amelyek alkalmasak gombák gátlására és elpusztítására. Több talajlakó baktériumfaj által termelt enzim képes baktériumok, penészgombák, élesztőgombák sejtfalát feloldani. Ezen felül más gátlási módok is ismertek, bizonyos baktériumok képesek a növénypatogén gombák szaporodását (spóraképzését) gátolni. A fungisztatikus hatású talajoltó készítmények fajösszetétele úgy van kiválasztva, hogy a talajt kolonizáló baktériumok a növénypatogén kórokozók (és kártevők) széles spektrumával szemben hatékonyan óvják a haszonnövényeket. Kombinált talajoltási technológia alkalmazása esetén növénynövekedés-serkentő fajokkal együtt is kijuttathatóak, és ezáltal nem csak a peszticidek, hanem a műtrágyák használata is visszaszorítható, tovább erősítve a fenntartható mezőgazdasági termelés irányelvét.

Magyar Talajbaktérium Gyártók –és forgalmazók Szakmai Szervezete