fbpx

Pályázati aktualitások

Írta: Szerkesztőség - 2014 január 22.
A 2013. év legnagyobb érdeklődésre számot tartó pályázatának beadása az előző év december 16.-án indult, és a rendelkezésre álló 60 milliárd forintos keret ellenére az indulást követő 4. illetve 5. napon az állattartó telepi célterület kis és nagy értékű részét fel is függesztették. Információink szerint azonban januárban reálisan lehet számítani a célterület újra nyitására. Mivel az előző számban már írtunk erről a pályázatról, ezért nem az ott leírtakat akarjuk ismételni. Célunk, felhívni a figyelmet a rendelet néhány pontjára és pár praktikus tanácsot adni azoknak, akik lemaradtak a decemberi körről.
A rendelet pontos neve: A vidékfejlesztési miniszter 116/2013. (XII.12.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból egyes jogcímek esetében technológiai berendezések korszerűsítés céljából történő beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.
A rendelet tartalma: Két célterülete van. Az 1. célterület állattartó telepekhez, a 2. célterület élelmiszeripari üzemekhez kapcsolódó technológiai korszerűsítést tartalmaz.
A meghirdetés körülményei és az 1. célterület lezárása. A rendelet megjelenését hosszú várakozás előzte meg. Szakmai körökben már tavasszal lehetett hallani, hogy az állattartók a hét éves ciklus lezárásaként számíthatnak még egy lehetőségre, ami a gyors bírálati kényszer miatt építést nem, csak technológiát fog tartalmazni. A nyáron a technológia mellett már gépekről is beszéltek. Az ősz elején már mindenki biztosra vette a pályázatot, annak csak az időpontja és a tartalma volt kérdéses. Októbertől ezek az információk is pontosodtak. Amikor elterjedt, hogy a klasszikus szántóföldi gépek mellett erőgépek is lehetnek a pályázatban, rendkívüli módon megnőtt az érdeklődés. Több kitűzött – de hivatalosan nem publikált – időpont után a rendelet végül december 12-én jelent meg. December 13-án – pénteken a késő délutáni órákban!!! – tették fel az MVH közleményt, mely tartalmazta a formanyomtatvány igazolásokat, az elektronikus felület leírását, valamint a beadáshoz szükséges technikai információkat. Ugyancsak pénteken jelent meg a kérelemhez kapcsolódó első (301/2013) és második (302/2013) IH közlemény, mely a rendelet mellékleteivel nem teljesen összhangban tartalmazta azokat a további gépkapcsolatokat is, melyek kérelemben szerepeltetése esetén 35% helyett 40% vagy magasabb támogatás intenzitást lehet elérni, valamint a két célterületen elszámolható összes gépet és technológiai berendezést. Az elektronikus beadás december 16-án reggel 8 órakor indult. Az indulást követően – a délelőtti órákban – jelent meg a 3. IH közlemény (303/2013), mely a beépített és nem beépített gépeket és technológiai berendezéseket különítette el nem éppen szakmai alapon.
A rendszer sebességéből már a délelőtti órákban lehetett érzékelni, hogy nagyon sok az egyidejű használója. A pályázók idegeit azonban nem ez, hanem az indulás napján délután – 16 óra után!!! – feltett MVH közlemény borzolta fel. Egyetlen szó miatt kicseréltek egy olyan formanyomtatványt (NÉBIH igazolás), amit a megjelenés körülményei miatt a legtöbben amúgy is csak az indulás napjának reggelétől tudtak intézni esetenként több órás várakozás után. Ekkor a pályázók jelentős része ezt az igazolást már beszerezte. Akik a közlemény megjelenéséig beadták a pályázatukat, azoktól elfogadták, a többiek mehettek újra az igazolásért.
Ahogyan arra a forrásmegosztásból számítani lehetett, először a nagy értékű ÁTK beadásokat zárták le az indulást követő 4. napon, azaz december 19-én 20 órakor. Ezt nem sokkal élte túl a kis értékű ÁTK keret sem. Ennek zárása december 20-án 20 órakor volt. Ha nincs az említett formanyomtatvány csere lehet, hogy a lezárás jóval hamarabb bekövetkezik. Ezért fogjuk fel úgy, hogy a pályázat kiírója ezzel több pályázónak segített, mint amennyinek bosszúságot okozott.
A rendelkezésre álló keret és annak belső megoszlása. A jogcímre biztosított keret 60 milliárd forint volt. Ennek belső megosztása azonban nagyon aránytalanra sikerült. 35 milliárd forint jutott az állattartó telepekre, melynek legalább 25%-át kis értékű pályázatokra kellett fordítani. 25 milliárd forintot terveztek az élelmiszeripari üzemekre, melyet tovább osztottak a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termelők között. Itt is legalább a 25%-ot kis értékű pályázatokra kell költeni. A megosztás azért aránytalan, mert az élelmiszeripari technológiai korszerűsítésre szánt 25 milliárd forint több mint, amit a teljes 7 éves ciklusban erre fordítottak, ráadásul építéssel együtt. Ezért az élelmiszeripari területen pályázóknak feltehetően nem kell tartani az idő előtti felfüggesztéstől. Ez egyben az állattartóknak is reményt adhat, mert erről a területről is várható részükre átcsoportosítás a végleges lezárás előtt.
A kérelem népszerűségének oka: A bevezető részben említettük, hogy a köztudatba kerülés óta hogyan és miért fokozódott a pályázók várakozása a jogcímmel kapcsolatban. Az első nagyobb érdeklődési hullámot az váltotta ki, amikor kiszivárgott, hogy technológiai berendezések mellett szántóföldi gépek is lehetnek a pályázatban. Erre jelentősen rátett, amikor már az erőgépekről is lehetett hallani. Amikor nem sokkal a megjelenés előtt már arról beszéltek, hogy nem csak kis teljesítményű, hanem akár 200 LE feletti traktorok is lesznek a pályázatban, már borítékolható volt az állattartó telepi célterület gyors lezárása. Nehéz volt elképzelni, hogy ezt a várakozást még lehet fokozni. De lehetett. A rendelet mellékletei, majd a később megjelenő IH közlemény tartalmazott olyan gépkapcsolatokat, ami alapján az erőgépekre és a szántóföldi gépekre 35% helyett 40%, vagy akár magasabb támogatás intenzitást tudtak elérni a pályázók. A korábbiakhoz képest már a 35% is rendkívül jónak mondható volt, de 40%-ra vagy többre senki nem számított.
A rendelet tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy ez egy állattartó telepi köntösbe bújtatott gépes pályázat volt. Az ilyen típusú pályázatok pedig mindig is a legnépszerűbbek közé tartoztak az összes lehetőség közül.
A támogatási kérelem elbírálása. A rendelet mindkét célterületen belül külön választja a kis és nagy értékű pályázatokat. Ezeket külön is értékelik, valamint a kereteket is külön állapítják meg. A kis értékű pályázatoknál nincs pontozás. Tartalmi, formai megfelelés esetén csak és kizárólag a beadási sorrend dönt. Ezért reálisan lehet arra számítani, hogy a tartalmilag és formailag hibátlan kis értékű pályázatok mindegyike nyerhet. A felfüggesztés feltehetően a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével történt.
A nagy értékű pályázatoknál ugyan mindkét célterületen belül van pontozás, itt azonban elég arra figyelni, hogy a megszerezhető pontok legalább 50 %-át nagy biztonsággal elérje a pályázó. Aki ezt a szintet eléri, onnantól mindegy, hogy a megszerezhető 30 pontból 17-et vagy 29-et ér el. A minimum szintet teljesítőknél a rangsorállításnál itt is csak a beadási sorrend számít.
Beépített vagy nem beépített gép, technológia. Az elektronikus beadás kezdete után a délelőtti órákban megjelent 3. IH közlemény különítette el a pályázatba beadható eszközöket gépcsoportonként. Ennek két szempontból van jelentősége. Egyrészt mert a beépített gépek és technológiák a rendelet szerint magasabb intenzitással támogathatók, másrészt viszont ezekhez az eszközökhöz kell műszaki leírás, tervdokumentáció (vagy jellegtől függően elrendezési rajz), és hatósági igazolás. A két listát megnézve, minden bizonnyal nem szakmabeliek sorolták be az eszközöket. A nem beépített gép kategóriába az erőgépeken és a klasszikus szántóföldi eszközökön kívül alig néhány gépcsoport került. A kiíró részéről a szándék egyrészt dicséretes, mert ezáltal a legtöbb eszköz a magasabb támogatás intenzitás kategóriába esik. Másrészt viszont hátrány, mert szinte mindenhez kell az előbb felsorolt dokumentáció és igazolás. Nehéz szakmai magyarázatot találni például arra, hogy az ultrahangos vemhességvizsgáló vagy a megnevezésében is mobil technológiai eszköz mit keres a beépített gépek között. A pályázóktól jobban már csak a hatóság emberei csodálkoztak, hogy miért kell nekik leigazolni egy teljesen nyilvánvaló dologról, hogy az nem építési engedély köteles.
A pályázók pedig abban bízhatnak, hogy ahol képesek figyelni az olyan apró részletekre, mint az egyetlen szó miatt megváltoztatott formanyomtatvány, ott arra is kiterjed majd a figyelem, hogy egy IH iránymutatással segítsék az MVH értékelési munkáját annak érdekében, hogy ne okozzanak további bosszúságot a pályázóknak az ilyen jellegű tételek lehúzásával (aki esetleg nem csatolta a hatósági igazolást a vemhességvizsgálóhoz).
Praktikus tanácsok. A teljesség igénye nélkül néhány jó tanács.
• Gyorsaság. Aki lemaradt a decemberi beadási ütemről és szeretne részt venni az esetleges januári beadásban, annak mindenképpen javasoljuk, hogy minél hamarabb állítsa össze komplett pályázati anyagát. Nem tudni, hogy az újra nyitást mennyi idővel a beadás kezdete előtt jelentik be. De ha az eredeti induláshoz hasonló vagy annál rövidebb idő áll majd rendelkezésére a pályázóknak, akkor esélye csak annak lehet, aki kész anyaggal várja az újranyitást. Az ugyanis várható, hogy ismét gyorsan lezárásra kerülhet.
• Építészet ne legyen. Beépített eszközök esetén a rendelet lehetővé teszi egy minimális építészeti tevékenység elszámolását. A közvetlenül az eszköz beépítését szolgáló építészeti munka ugyanis az eszköz értékének maximum 10%-a mértékéig elszámolható. Ezt azonban külön szakemberrel igazoltatni kell, és az építészet miatt természetesen szükséges a fentebb írt teljes dokumentáció is. Tekintettel a minimálisan elszámolható építészetre és a hozzá kapcsolódó dokumentáció beszerzés aránytalanul magas időigényére a rendelkezésre álló időhöz képest, célszerűnek tűnik e tevékenység kihagyása a pályázatból.
• Tartalmi, formai megfelelés. Fentebb említettük, hogy a kis értékű pályázatoknál nincs pontozás. A nagy értékűeknél is csak az 50%-os szint eléréséig érdekes. Ezen túl csak a beadási sorrend számít. És természetesen a maximális tartalmi, formai megfelelés. A kérelmeknél ugyanis nincs hiánypótlási lehetőség. Ezért a gyorsaság mellett érdemes erre is odafigyelni.
A fenti anomáliák ellenére mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy ragadja meg az egyik utolsónak ígérkező alkalmat a pályázók szempontjából összességében kedvező és nem túl bonyolult pályázat beadására!